A Rádió Bézs elsősorban a Nőkért szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőkért. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. A Rádió Bézs online rádió, napi 24 órában szól! A Rádió BÉZS a finom lágy hangok vonala! Sok szép muzsika, értelmes emberek! Higgadt és mégis szenvedélyes  >>>

Rádióbézs

Palugyai István és Tóth Fábián

Palugyai István

A nyolcvanas években sokat rádióztam a Magyar Rádió legendás tudományos rovatánál, a kilencvenes éveket végigtévéztem, ebből 9 évet a 140 részt megélt Azok a csodálatos állatok sorozattal, de eközben végig napilapos újságíró maradtam, 1979-től 2016-ig, két lapnál, a Magyar Hírlapnál és a Népszabadságnál. És mindvégig tudományos újságíróként. Na meg oktattam a szakmát, legutóbb az ELTE természettudomány kommunikációs mesterszakán, amit tavaly szüntettek meg. Most visszatérek itt egy műsor erejéig a rádiós mikrofonhoz, de egy frissen végzett diákommal együtt. Jövőnéző lesz a műsorunk címe és szeretnénk olyan aktuális, jövőnket meghatározó érdekességekről, hírekről beszélgetni, melyek a tudomány világához kötődnek. Remélhetően a hallgatókat pedig képesek leszünk erre az időre a műsorhoz kötni!  

Tóth Fábián

Tóth Fábián vagyok, az ELTE Tudománykommunikációs mesterszakán végeztem nem is oly' rég. A természettudományok közül legelőször a földrajzzal habarodtunk egymásba. Kis lurkóként, éjt nappallá téve szinte faltam a térképeket. De ahogy cseperedtem, úgy figyeltem fel az atlaszok lapjai mögül arra, hogy körülöttem a tudományok egész sora csodás dolgokra képes. Imádok mesélni a csillogó szemű hallgatóságnak, talán ezért is bátorkodtam mikrofon mögé ülni és kipróbálni a Jövőnézőt. Zöldfülű vagyok még a rádiós szakmában? Lehet. De annál lelkesebb!

• Jövőnéző • Kedd 17:00-18:00 • Minden második héten

2019-12-10 17 óra A keddi Jövőnéző egy napon lesz a Nobel-Díjak átadásával, így nem kerülhetem meg (mivel Fábián távolléte miatt csak egyedül tartom a frontot), hogy stúdióvendégemmel, Engloner Attila biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával ne beszéljük meg, az idei díjazottak eredményei közül melyiket tartjuk igazán fontosnak, amely valamit nagyon átalakít világunkból.
Másrészt most van a madridi klímaértekezlet, ennélfogva szóba hozunk olyan témákat, mint az óceánok oxigénszintjének aggasztó csökkenése, vagy a mikroműanyagok egészségünkre kifejtett hatása.
Közeleg a karácsony, így beszélünk a lucfenyők hazai pusztulásának okairól, de olyan színes ökológiai hírek hátterét is megemlítjük, mint azt, hogy az izraeli halászok miért etetnek pelikánokat, vagy hogy mi az a békatelefon.
Aggasztó hír látott napvilágot a kínai kutatók majom-malac kimérájáról, jó hír viszont az a fogamzásgátló amiből tabletta formájában elég lesz havonta egyet bevenni. Érdekes az első olyan újszülött világra jövetele, aki magzati életét egymást követően két anya méhében töltötte. Arra az egysejtűre is kitérünk, amely képesnek bizonyult döntéseket hozni.
Végül nem feledkezünk el a Boeing űrkapszula startjának halasztásáról, az iphone és a fejsérülések kapcsolatáról, valamint ünnep előtti színes hírként egy elektromos angolnáról, amelynek kisülései karácsonyfaizzókat működtetnek.

Várom kedves hallgatóimat

Palugyai István

2019-11-26 17 óra A Jövőnéző hallgatói a legközelebbi adás elején egy rendkívülinek ígérkező magyar tudományos felfedezésről hallhatnak. Debrecenben ugyanis úgy tűnik, hogy felfedeztek valamit, amit az ötödik erőnek neveznek és még a CNN is hírt adott róla, azzal, hogy ha igaznak bizonyul, Nobel-díjat érhet. Ugyancsak a részecskefizika világába tartozó hír, hogy lehet, hogy mégis tömege van a neutrinónak. Na persze, ettől nem lesz olcsóbb a kenyér, de a világ anyagi alapjainak megértéséhez sokat adna egy ilyen felfedezés. Ahogy az is érdekes, hogy nemrég egy akkora robbanást észleltek a világűrben, amitől a csillagászok hátrahőköltek. Végül az élet újabb építőeleméről derült ki, hogy a világűrben is létezik, ugaynis cukrot mutattak ki egy meteoritból.

A következő részben maradunk az űrben és hírt adunk a Boeing űrkapszulájáról és Spacex felrobbant rakétájáról, ami érdekessé teszi a két cég közti űrversenyt. Ha már Elon Musk, akkor nem mehetünk el az amerikai milliárdos legújabb autószörnye, a golyóállónak beharangozott, ám a bemutatón e tekintetben becsődölt Cybertruck mellett, ahogy ugyancsak futurisztikus az első emberkomposztáló.

A biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek között most kihalófélben lévő afrikai növényfajokról beszélünk és egy apró puerto rico-i varangyról, amelyet mesterséges megtermékenyítéssel igyekeznek megmenteni. A Malajziábankimúlt utolsó szumátrai orrszarvún viszont nem segít már az az ötlet, hogy lószőrből készítenének mű orrszarvú tülköt.

A sok műdolog között műtej a következő, amivel szembe kell néznünk a jövőben. Hogy egészségesebb-e mint a valódi, nem tudom, de az a próbálkozás, amivel amerikai orvosok az emberi szervezet lehűtésével próbálkoznak egyébként halálos sebesülések esetén az emberélet megmentésével, mindenképp említésre méltó, ahogy az a módszer, ahogy a génszerksztést vetik most be a HIV ellen. Végül néhány szó a Budapesten most véget ért Tudományos Világfórumról.

Várjuk hűséges hallgatóinkat!

Palugyai István és Tóth Fábián

2019-11-12 17 óra A mai műsorban ismét több érdekességgel szolgálunk a tudomány világából. Elsőként szót ejtünk az Év Szaváról, ami talán nem véletlenül a klímasztrájk lett. A klímaváltozás jövőbeni áldozatainak listája a kutatók szerint két újabb állatfajjal bővülhet. Az egyik a császárpingvin, e madárcsoport legnagyobb és legzordabb környezetben élő tagja, a másik pedig egy apró ausztráliai jószág, az erszényes pele. Jómagam (PI) is a déli féltekén jártam az elmúlt hetekben és a talán leghíresebb új-zélandi gleccsernél, a hajdani K und K uralkodóról elnevezett Ferenc József gleccsernél személyesen tapasztaltam meg a jégfolyók fogyatkozását és következményeit.

A világ hústermelése viszont nem a klímaváltozás, hanem a sertésvész miatt csökkenhet hosszú idő óta most első ízben, igaz ennek közvetve szintén lehet hatása a klímára. És közvetett kapcsolatban lehet ezzel az a jópofa hír is, miszerint alkoholista madarak lopják a pálmabort, az esőerdők helyén ültetett olajpálmák erjesztett nedvéből nyert italt Afrikában. Ennek illatát azonban sajnos azok a balkezes hölgyek nem tudnák felismerni, akiknek agyában izraeli kutatók nem találták meg az illatok azonosításához nélkülözhetetlen szaglógumókat. Hogy ennek mi a háttere, elmeséljük.

Ahogy azt is, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben bonyolult agykutatási vizsgálatok nyomán kiderült, a lányok semmivel nem rosszabbak matematikai képességeik tekintetében a fiúknál. Mindez csak szociális rárakódások következménye, a társadalom fordítja el a hölgyeket a számoktól. Az empátia viszont meglepő módon egy friss kutatás szerint nem csökkenti, hanem növeli a politikai véleménykülönbségeket. Végül jó hírrel szolgálunk az űrkutatás szerelmeseinek: vélhetően e téren kicsi politikai különbségek miatt, de demokrata és republikánus szenátorok együttesen javasolják a Nemzetközi Űrállomás életének kitolását 2030-ig.

Az utolsó blokkban a jövő komputerének mondott kvantumszámítógép legújabb alkalmazási területéről hozunk hírt, Lisszabonban a közlekedés optimalizálását tesztelik vele. Ez saját mindennapi tapasztalataink szerint is olyan bonyolult feladat, amivel csak egy ilyen ketyere birkózhat meg. A mesterséges intelligencia viszont arra lehet képes, hogy megjósolja egy éven belüli szívinfarktusunkat és halálunkat. De nem akarunk ilyen kevéssé szívderítő hírrel búcsúzni, ezért arról beszélünk befejezésként, hogy egy friss hír szerint ezentúl Kínában is elfogadják majd a külföldi hitelkártyákat. Ez saját közelmúltban tett shanghaji utamon (PI) személyes kellemetlenségeket is okozott, ahogy az is, a kommunista nagyhatalom miként blokkolja a netet, tiltja a facebookot, a google keresőt, vagy akár a gmail leveleket. Ehhez képest abszurdnak tűnt, hogy ottlétemkor tartották egy másik városban az internet világkongresszusát. Hogy miként próbáltam - részben sikerrel áttörni - a netes blokádon, erről is mesélünk majd.

Várjuk hallgatóinkat: Palugyai István és Tóth Fábián

2019-10-29 17 óra A Jövőnéző október végi adásában igazán színes témáknak lehetnek fültanúi. Patkányok autót vezetnek, sirályok pedig befőttesgumikkal árasztottak el egy lakatlan szigetet. Katarban az utcát hűtik légkondival, számítógépes algoritmusok pedig rasszistává válnak.

Talán megbolondult a világ körülöttünk? Meglehet. Persze komolyabb vizekre is evezünk, ugyanis megtudhatják, hogy hányadán áll az a technológia, aminek segítségével a sós tengeri vízből édes vizet lehet előállítani.

(Kék) fény derül arra, hogy milyen baljós jelek mutatkozhatnak, ha túl sokat ülünk a számítógépünket vagy a telefonunkat bámulva.

A Halloween már a nyakunkon, szórakozott professzorok pedig egy hátborzongató, csikizhető, dökfödhető emberi bőrszerű telefontokot fejlesztettek ki. Ha ennyitől még nem ijedtek meg (sőt, kíváncsiak lettek), akkor még több infót megtudhatnak mindezekről, ha a Rádió Bézs Jövőnéző című műsorára kapcsolnak.

Az e heti adást István sajnos kihagyja, de ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel várja Önöket a társ-műsorvezető, Tóth Fábián.

2019-10-15 17 óra Kedves Hallgatóink!
A most következő Jövőnézőben mi mással kezdenénk, mint a közelmúltban átadott tudományos Nobel-Díjakkal. Kik és miért kapták idén a legnagyobb tudományos kitüntetéseket! Ezután az űrbe tekintünk. Szó lesz az első űrséta most elhunyt hőséről és a mégis készülődő női űrséta résztvevőiről, valamint egy ősi marsi oázisról.
A tudomány veszélyeinek ecsetelésekor egy új veszélyes műnyaggal foglalkozunk, amely mindenkit érinthet, aki gyorsételeket fogyaszt, majd arról a hatalmas bírságról, amit az egyik legnagyobb gyógyszercégnek kell kifizetnie, de az egész gyógyszeriparnak fáj majd. Ezután az elektromos rollerekkel kapcsolatos bajor aggodalmakat ecseteljük.
Utolsó blokkunkban kiderül, egy zseni félévezred után is bizonyítja tehetségét. Szólunk a hőtermelő fonalról és elsiratjuk a matuzsálemi korban elpusztult első klónozott tehénkét.

Hallgassanak minket most is a tudomány világában tett kalandozásunk során!

Vár mindenkit
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-10-01 17 óra A keddi műsorban hallgatóink elsőként az informatika újdonságaival ismerkedhetnek meg. Beszélünk például a Facebook jövőbeni céljaival, melyek révén több tekintetben is a virtuális valóság világába szeretné elvezetni használóit. Kaszparov, a híres orosz sakkmester, akit hajdan legyőzött a sakkszámítógép, nem fél a mesterséges intelligencia veszélyeitől. Majd néhány európai műszaki újdonsággal ismerkedünk meg, melyek mindennapjainkban segíthetnek.

Az űr felé vetve tekintetünket egy minapi hír szerint a NASA egyik kutatója úgy véli, a 2020-ban érkező szondák révén akár már jövőre esély lehet a Marson életet találni. Most viszont egy olyan párost találtak egy óriási bolygó és viszonylag kicsiny és halovány csillaga kettősében, amilyennek léteznie sem szabadna. Ugyancsak izgalmas felfedezés volt egy csillagot széttépő fekete lyuk lefotózása.

Ha némileg lejjebb jövünk, a repülők magasságába, a brit kutatók egy olyan hiperszonikus hajtóművön dolgoznak, amellyel akár a harmincas évekre négy órára csökkenhet az Európából Ausztráliába tartó légi út. Eközben a svédek környezettudatosságból vonatra váltanak. Ha pedig a földre érünk, egy tajvani cég 80 kilós elektromos robogót készített.

Az orvosi témák között tallózva arról a jelentős eredményről szólunk, miszerint brit orvosok óriási fejlődést értek el a melanóma elleni harcban. Ezután pedig azt a vízalapú gélt mutatjuk be, amely infarktus után segít bestoppolni a károsodott szívet.
Végezetül egy hipotézissel zárjuk a műsort. Geológusok ugyanis úgy vélik, hajdan az inkák szándékosan, tektonikus törésvonalak miatt építették a Macchu Picchu köveit olyan megközelítehetetlen helyre.

Reméljük, hűséges hallgatóink velünk tartanak!
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-09-03 17 óra A Jövőnéző műsorát kedden mivel is kezdhetnénk, mint az 5-ös fokozatúvá dagadt Dorián hurrikánnal, majd egy olyan jelentésről szólunk, mely szerint a Nagy Korallzátony jövője elég sötétnek tűnik. Igaz, egy hatalmas, vízalatti vulkánkitörésből származó, tenger felszínén úszó habkőszőnyeg közeledik Ausztráliához, mely segíthet a regenerációban. Egy kutatás ugyanakkor a korallok mesterséges tenyésztésében látja a megoldást a környezeti problémára.

A klímaváltozás nemcsak a trópusokon okoz gondot, hanem a sarkvidéken, de vannak, akik a jeges régió regenerációján gondolkoznak. Mallorcán eközben egy több millió évvel ezelőtti tengerszintemelkedés nyomait fedezték fel, amit szintén a felmelegedés okozott.

A következő blokkban a szúnyogok által terjesztett új járványokkal foglalkozunk, majd arról a gélről beszélgetünk, ami kiküszöbölheti a jövőben a fogtöméseket. Ezután megemlítjük azt a kutatást, miszerint a marijuanát szívó férfiaknak magasabb a spermaszámuk.

Szó lesz még a járást felismerő slusszkulcsról, a videokamerák képeit szükség szerint megzavaró, illetve kiélesítő mesterséges intelligenciáról és arról a csevejről, amelyet Elon Musk és Jack Ma, a kínai Alibaba főnöke vitázott a mesterséges intelligencia jövőbeni hatásairól.

Az utolsó blokkban az Etiópiában talált ősemberkoponyáról csevegünk, majd a világ legrégibb fás növényének elemzését ismertetjük.

Remélem, tudomány iránt érdeklődő hallgatóink most is velünk lesznek délután öttől, vagy a szerdai, esetleg szombat reggeli ismétléskor.

2019-08-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Augusztus 20-án a mi műsorunk is pihenőre vonul, de az elmúlt adásainkból, a legérdekesebb hírekből készült rövid összeállítással mindenképpen készültünk Önöknek.
Újra bemutatunk 3 nem hétköznapi hölgyet, akik a tudományért odatették/teszik magukat. Hiszen a holdraszállás, az első lefényképezett fekete lyuk, illetve a fájdalomcsillapítók lehetséges új generációja is hathatós munkájuknak köszönhető.
Amit viszont senki nem köszön meg, azok a szúnyogok, akikről a nyár elején beszélgettünk hosszasan.
Apropó, rovarok - Fábián ismételten megeszik egy selyemhernyót, ugyan nem élő adásban, de a reakciója változatlan. Ha nem vettük el az étvágyukat, akkor egy nem olyan hosszú hírt is felelevenítünk... Szerencsére nem is nyújtottuk a szükségesnél tovább - a pénisznagyibbító műtétek és hatásaik.
Végezetül egy korábban meghívott vendégünkkel beszélgetünk az angol nyelv rejtelmeiről, illetve arról, hogy mekkora adatmennyiséggel ér fel megtanulni azt.
Két hét múlva is várja Önöket vissza a műsor két házigazdája
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-08-06 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatóink!

Legközelebbi műsorunkban elsőként a héten a Föld közelében elrepülő aszteroidáról szólunk, majd arról a piciny napvitorlásról, mely az elmúlt napokban kezdte útját az űrben a Nap sugarainak energiáját használva. Ezután megbeszéljük, hogy a Tejút a legújabb eredmények szerint S alakú és hogy új exobolygókkal bővült a csillagászok listája. 

Ezután az elmúlt napok őssejtbotrányairól szólunk, a Távol-Keleti állat-ember kiméra kutatásokról, ezek lehetséges kimeneteléről és arról a sötét ügyről, miszerint felszívódott egy köldökvért gyűjtő magánbank. De vajon van-e értelme az egész biznisznek? Erre válaszol telefonon Dinnyés András az egyik legismertebb hazai őssejtkutató.

Tudták, hogy 2 ezer éve nem volt ilyen átfogó és ennyire erős felmelegedés? Nem csoda, hogy Grönland hihetetlen mértékben olvad.

Nő viszont a gyógyszereknek ellenálló HIV-fertőzések száma és életnagyságú emberi szívet szeretnének 3 dimenziós nyomtatóval megalkotni. Végül elmélkedünk arról, hogy  szó van arról, feltalálóként szeretnék elismerni egyesek a mesterséges intelligenciát.

2019-07-23 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A következő műsorban először röviden visszatekintünk a Holdraszállás 50. évfordulójára azokkal az érdekesebb eseményekkel, amelyekkel a világ a nagy eseményre emlékezett. Másrészt beszélünk arról a hölgyről, aki egyetlen női szakemberként volt jelen az Apollo program vezérlőtermében.

A következő blokkban a magasból a mélybe látogatunk. A föld mélyének aktivitását sajnos ma még nem tudjuk előre jelezni, legyen az vulkánkitörésről, vagy főként földrengésről. Athénban nemrég mozgott a föld, de Izlandban egy tízezer éve kitört vulkán segíthet a földrengés előrejelzéshez közelebb jutni.
Grönland jege viszont nem a belső erők, hanem a klímaváltozás miatt fogy. Egy kutatás ezt a folyamatot igyekszik lassítani. Ha már környezet, tudták, hogy a környezetszennyezés egyik apró, de annál veszélyesebb műanyagot is tartalmazó eleme az eldobott cigarettacsikk. Hogy miért, elmeséljük. Végül csevegünk arról, mitől fuccsolt be ötven éve a műanyagcsomagolás betiltása Amerikában.

Ezután elmélkedünk arról az analógiáról, ami a kutyafajták kitenyésztése és az emberi rasszok között rasszista felhangokat rejt, s amit egy kutatás élesen bírál. Nem tudjuk viszont, vajon egy primitívebb emberfaj, a gyeniszovai készítette a százezer éves, Kínában talált csontfaragást, vagy már a modern ember.

A műsor befejező részében felhívjuk a figyelmüket, már Bécsben is járnak önvezető autók, el is ütött egy ilyen egy gyalogost. Elon Musk viszont bemutatta az agyból információkat gyűjtő legújabb kütyüjét. Végül mindenkit figyelmeztetünk, csak óvatosan a pornóoldalakkal! Szivárogtatnak!

Várunk mindenkit kedden délután öttől és szerdán, meg szombaton reggel 8 tól:
Palugyai István és Tóth Fábián


2019-07-09 17 óra A Jövőnézőben a tudomány és az egész emberiség történetének egy jeles napjára emlékezünk az esemény közelgő ötvenedik évfordulója kapcsán. 1969 július 20-án lépett ugyanis először ember a Holdra. Ennek a fantasztikus tudományos és műszaki teljesítménynek a hátteréről és máig ható következményeiről beszélgetünk vendégünkkel Ordasi András csillagásszal.

Várjuk kedves és remélhetőleg hűséges hallgatóinkat

2019-06-25 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók. A 25-i adásban elsőnek környezeti hírekről csevegünk,vagyis csiripelünk. Kiderült ugyanis, hogy a vörösbegyek a növekvő zajszennyezés hatására nem hallják jól, mit csipog a társuk és ettől egyre agresszívebbek lesznek.

Ezután arról, hogy kiderült, az óceáni műanyagszemét zöméért néhány dél-kelet ázsiai ország a felelős és ők összefogtak a szennyezés visszafogásáért. A szintén felelős Kína nem vett részt ebben, ahogy néhány kelet-európai ország is blokkolta az uniós klímaterv elfogadását. Pedig a folyamatok nem jól alakulnak. Az űrből lefényképezték a Himalája gleccsereinek olvadását.

 Egy kis zene után ismét egy hideg éghajlatú területre merészkedünk, közelebbről a szibériai Norilszkba, ahol egy éhes és girhes jegesmedve okozott meglepetést és kérdőjeleket. Ott a fehér maci, nálunk a tigrisszúnyog jelent meg, kellő médiafigyelmet keltve. Emiatt megnézzük azt is, hogyan is szívnak vért a kórokozókat is terjesztő szúnyogok.

A következő blokkban is egészségünkkel foglalkozunk, de igazi Jövőnéző módra. Megnézzük, hogyan irányítják gondolataink agyhullámaink segítségével a legmodernebb robotkart, majd azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia felfedezni a skizofrénia legkorábbi jeleit. Végül beszámolunk arról, hogyan próbálja Amerika digitálisan elrejteni kémrepülőgépeit az ellenség elől. Legutóbb még nem sikerült, talán az új módszerrel legközelebb igen.

Az utolsó részben elrugaszkodunk a Földtől. Egészen a Marsig, ahol nagy mennyiségű metánról szóltak a legutóbbi hírek, ami, mint tudjuk az életre utalhat. Egy új kutatás viszont arról számolt be, az eddig gondoltnál jóval kevesebb életet hordozó exobolygó lehet más csillagok körül. Jó hír viszont, hogy a NASA nukleáris meghajtású hatóművön gondolkodik az ilyen távoli, élettel kecsegtető égitestek elérésére. 

Reméljük, minél többen ülnek majd a számítógép elé, hogy meghallgassanak minket! 

2019-06-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók, a keddi műsorban elsőként egy táplálkozással összefüggő hírblokkal indulunk. Egy amerikai vizsgálat szerint a koleszterinszintünkre a vörös és a fehér hús egyformán káros. Ha valaki ezért felhagy a húsevéssel, választhatja a műhúsokat. Már ha ezek gyártása ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket, amiről a következő hírben szólunk. És ha ettől is elmegy a kedvünk, vagy étvágyunk, választhatjuk a világ sok táján elterjedt rovarcsemegét, amiről mostanában annyi híradás szólt, hogy Fábián nem bírt magával....

A sok kulináris élvezettől ezután a csillagokat fogjuk látni. Következő blokkunk a NASA bejelentésének értékelésével kezdődik, miszerint jövőre akár a Nemzetközi Űrállomáson is üdülhetünk. Már ha lesz elég pénzünk, hogy felszálljunk Elon Musk űrhajójára. A Vasembernek azonban sok kritikusa is van, különösen a globális internetet nyújtó hálózatának, amelynek sokezer műholdját egyesek űrszemétnek tartják a következő hír szerint.

A zene után lejjebb adjuk, legalábbis a repülési magasság vonatkozásában. A repülő autókról csevegünk majd, miután e fura közlekedési mód forradalmát jósolják Európában. Persze a hagyományos autóknál is van innováció, jövőre például jön a levegőmentes abroncs.

Végül a környezet hírein tépelődünk. Felmerült, hogy a jövőben a felmelegedés miatt Szibéria egyre nagyobb része válik lakhatóvá. Igaz, egy másik jóslat szerint, mire ez bekövetkezne, véget ér az emberi civilizáció, már 2050-re. Mi nagyon nem szeretnénk ebben hinni,ezért minden jó ötletben reménykedünk.Például abban, hogy a teafilter lesz a klímaváltozás elleni harc titkos fegyvere.

Mindenkit szeretettel vár mind a keddi műsorra, mind a szerdai és szombati ismétlésre Palugyai István és Tóth Fábián!

2019-05-28 17 óra A keddi műsorban elsőnek a legutóbb lemaradt hírrel kezdünk, amely nem azért maradt le, mert olyan hosszú volt.  A péniszmeghosszabbítás értelmetlenségéről szóló kutatás eredményeit ecseteljük elsőként.

Ezután az űrbe szállunk, elsőként azzal a hírrel, miszerint Elon Musk sikeresen felbocsátotta a SpaceX űrinternetjéhez szükséges első 60 műholdat. Hátteret próbálunk adni annak értelmezéséhez, hogy lemondott a NASA új Holdprogramjának nemrégen kinevezett vezetője és beszélünk arról, hogy megtalálták a Mars északi sarkának ősi jégsapkáját.

Ezután a mi Földi környezetünk romlására térünk át két hírblokkban. Szó lesz arról, hogy nő a Föld metánkoncentrációja, de nem tudják a kutatók, hogy miért. Testen viselhető klímaeszközt fejlesztettek ki, ami egyszemélyes légkondicionálóként funkcionál. Végül egy furcsa kis hír arról, hogy miközben emelkedik a tengerek vízszintje, ugyanakkor lassan a földkéregbe folyik az óceánok vize.

Ezután delfinben talált műanyag zuhanycső és műanyagszeméttől elpusztult bálna esetével borzoljuk hallgatóink idegeit, majd azzal igyekszünk nyugtató hatást kelteni, hogy egy kutatás a tengerekben műanyaglebontó bacikkal ért el eredményeket. 

A műsort egy kis közlekedési blokkal zárjuk, amelyben az óránként 600 kilométeres sebességgel száguldó kínai lebegő vonatról és az Unió új drónrendeletéről csevegünk majd.

2019-05-14 17 óra Kedves hallgatóink! A következő Jövőnézőben elsőként elhangzó hírblokkban a meglepetésre a korábban hittnél okosabbnak bizonyuló cápákról, a néhány nap óta Japánban tesztelés alatt száguldó leggyorsabb vonatról és a teljesen újrafelhasználható műanyagról beszélünk.

Stúdióvendégünk ezúttal Dr. Telek Géza, a Szent István kórház sebész főorvosa, akivel két blokkban is a sebészet jövőjéről, így a robotsebészetről, a vműtétekről és a természetes testnyílásokon keresztül végzett endoszkópos operációkról csevegünk és megkérdezzük, megérhetjük, hogy ezek a máshol már kipróbált módszerek egyszer hozzánk is elérkezzenek?

A műsor zárásaként következő részben azokról a most kifejlesztett képpontokról ejtünk szót, melyek milliószor kisebbek az okostelefonokban lévőknél, és amelyekkel akár egy házat is be lehet majd teríteni. Ha már egy sebész is ül a stúdióban, szembesítjük azzal a londoni eredménnyel, miszerint a pénisznövelő beavatkozásoknak túlnyomó többségében semmi értelme. Végül bemutatjuk azokat a Fazekasban tanuló magyar gimnazistákat, akik egy nagy nemzetközi díjat hoztak el egy dublini programozó versenyről.

Várjuk a tudomány iránt érdeklődő hallgatókat kedd délután, szerda és szombat reggel!

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-30 17 óra A Jövőnéző ezúttal elsőként a Marson észlelt földrengéssel, bocsánat, Marsrengéssel foglalkozik, ami elsőként bizonyította a Vörös Bolygó mai is meglévő tektonikus aktivitását. Ezután szólunk Elon Musk májusban induló űrinternet programjáról.
Nem hagyjuk ki, hogy szintetikus beszédet hoztak létre kaliforniai kutatók egy agyimplantátum segítségével, amely az emberi gondolatokat beszéddé alakítja. S ha nem tudjuk kimondani, ami már a nyelvünkön van, szakértők szerint az még nem a szenilitás jele.
Az eddigi legerősebb vihar sújtja ismét Mozambikot, nem sokkal egy másik szélvész után. Nem tűnik véletlennek: egy több mint három évtizedes kutatás szerint a déli óceánon egyre nő a viharok erőssége.
Egy másik kutatás 200 ezer ismeretlen vírust talált az óceánok mélyén.
És végül elcsevegünk arról, hogy jönnek az igazi öregedésgátló gyógyszerek.
Várjuk hallgatóinkat kedden délután ötkor, vagy a szerda és szombat reggel 8 órás ismétlésre.

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-16 17 óra A Jövőnéző ezúttal elsőként az előző napok nagy tudományos szenzációjával, az első "lefényképezett" fekete lyukkal foglalkozik. Elhangzik ebben a, szokásosnál hosszabb részben egy beszélgetés Frey Zsolttal, az ELTE Fizikai Intézetének vezetőjével is.

Ezután szó lesz a génmódosított majmokkal, amelyekbe kínai kutatók emberi agyfejlődéssel kapcsolatos géneket ültettek.

Egy következő blokkban halászokkal barátkozó delfinekről beszélgetünk, majd Norvégiáról, ahol - a bálnavadászattal ellentétben - állatvédelmi okokból betiltották a szőrmefarmokat.

Végül Elon Musk legutóbbi sikeréről, a szaudi műholdat a világűrbe juttató Falcon Heavy rakétájáról csevegünk, amelynek második indítása során mindhárom gyorsítófokozata épségben visszatért a Földre, ezzel végképp bebiztosítva az újrafelhasználható és ezzel olcsóbb rakétaindításokat.

Várjuk hallgatóinkat kedden 5-kor és az ismétlések alkalmával, szerdán és szombaton reggel 8-kor.

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-02 17 óra A műsorban beszélünk arról a nőről, aki majdnem nem érez semmi fájdalmat, mert egy génje mutálódott. Ez a felfedezés esetleg új fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez vezetheti el a kutatókat.
Ezután beszélünk az első csak nők által végzett űrsétáról, amit lemondtak, méghozzá ruhaproblémák miatt.
Vendégünk Holland Katalin lesz, aki arról a projektről beszél, melyben női tudósok Wikipedia oldalait igyekeznek megírni, mivel a női tudósoknak jelentősen kevesebb ilyen oldala létezik globálisan, mint a férfia társaiknak.
A műsor következő részében arról a dinoszaurusz-leletről beszélgetünk, amelyet az évszázad őslénytani felfedezésének neveznek, bár még nagy a vita ekörül. 
A következő egy informatikai blokk lesz, melyben szó lesz arról, vajon az autizmus kezelhető-e a virtuális valóság technológiájával, vagy hogy a mesterséges intelligencia fejleszthető lesz ugyanilyen VV technológiával, végül pedig arról, hogy megkapták az informatika Nobel-Díjának megfelelő Turing Díjat a neurális háló megalkotói.
A műsor utolsó részében arról csevegünk majd, hogy miképpen foglalhat el egy nyelv megtanulása 1,5 megabájtnyi adatot az agyunkban.

Várjuk kedves hallgatóinkat a Jövőnéző című tudományos magazin legközelebbi adására!


2019-03-19 17 óra Elsőnek egy környezeti blokkal indulunk, melyben szólunk a 16 éves Greta Thunbergről, akit Béke Nobel-Díjra jelöltek a környezetért szervezett tüntetésekért.
A legkisebb delfinről, amelyből már csak tíz maradt és a melegedés miatt az örök fagyból kiolvadt mamutból kivett és egérsejtekbe beültetett sejtek részbeni újraélesztéséről.

Másodiknak a Föld űrből való és az űr Földről való megfigyelésének hírei következnek: a legnagyobb rádiótávcsőhálózattal, a felfedezett tenger alatti hegyekkel és az észrevétlenül maradt Föld felett felrobbant nagy meteorral kapcsolatban.

Stúdióvendégünk Turcsán Zsolt a Természettudományi Múzeumben megnyílt szabadulószoba érdekességeiről beszél.

Ezután egy érdekes vizsgálatról csevegünk, mely szerint a Föld különböző országaiban eltérő sebességgel öregszenek az emberek.

Végül a 21. század legrosszabb találmányait mutatjuk be.

2019-03-05 17 óra A Jövőnéző mai fő témája a globális klímaváltozás. Ennek jegyében lesz a stúdió vendége Faragó Tibor, c. egyetemi tanár, aki sok évig vezette hazánk klímaügyi tárgyalásait. Hír, amiről kérdezhetjük van bőven.
Csak néhány példaképp:
- közelebb a fordulópont, amikor a növényzet már nem tudja kompenzálni a káros emberi hatásokat
- a melegedő tengerekben máris 5 százalékkal kevesebb a hal
- ha feloszlanak a tengerek fölött a felhők, óriási melegedés jöhet stb.
De beszélünk az amerikai űrkutatás orosz függésének végét jelentő, hét végén felbocsátott Dragon űrhajóról, amelyen egy Ripley hadnagy nevű bábú volt és szólunk a fél évszázada először a levegőbe emelkedett Concorde repülőgépről is.

2019-02-19 17 óra

2019-02-05 17 óra A degeneratív központi idegrendszeri betegségek néhány új hír kapcsán (baktérium okozná az Alzheimer-kórt, őssejtekkel gyógyítanak Parkinson-kórt, stb.)

Az őssejtek lehetőségeinek ecsetelésétől egy gerincvelővel kapcsolatos hír
nyomán áttérünk a háromdimenziós nyomtatásra, amely az utóbbi időben erősen felgyorsult ezt a blokkot egy olyan új technológiával zárjuk le, amely a 3D nyomtatást teljesen új módon, az eredeti módszernél sokkal gyorsabban valósítja meg.

Végül a robotok új és egészen fantasztikus világába kalauzoljuk el a hallgatót. (egy olyan pesti kávéházból indulva, ahol már robotok szolgálnak fel - innen is hozunk majd hangfelvételeket)

A beszélgetőtársam Tóth Fábián, most végzett Természettudományi kommunikációs mesterszakos diákom lesz.

Kovalik Márta díj

(Kovács Hédi)

Rádió Bézs? Ismered? Biztosan, de ha mégsem, akkor keresd és hallgasd! Valós értékek internetes „frekvenciája”. 
"Vele" voltam egy különleges eseményen.
A Rádió Bézs jóvoltából ismét átadták a Kovalik Márta vándordíjat, idén nem más, mint Vekerdy Tamás kapta meg.

Ugye ismerős a név? A neves pszichológus, a hazai Waldorf óvoda és iskola megteremtője, a Waldorf tanárképzés megszervezője, többek között.
Az ő mondata például, hogy:
„Őrület, hogy a gyerek minden percét be kell osztani. Edzés, úszás, tánc, angol, mulatság, ezeken majd lefoglalkoztatják azt az idegesítő gyereket. Ahelyett, hogy hagynák otthon bambulni, merengeni, magában eljátszani, a kádban, vagy inkább az udvaron egyik kisvödörből a másikba önteni a vizet. Nincs sarazás, nincs homokozás. Játszóház van. Marhaság. Kevés elemű, egyszerű élet kell a gyereknek, attól nyugszik meg.”

Ki volt Kovalik Márta, a díj névadója? Legendás szerkesztő. Hegyi Imre és ő jegyezte a Húszas Studiót. A tényfeltáró dokumentum-műsoraikért Pulitzer díjjal, tolerancia díjakkal, Prix Italia és Prix Japon elismerésekkel jutalmazta őket a szakma.

A díj születésének gondolata a Bézs rádió alapítójának, főszerkesztőjének, Fodor Jánosnak, és egy Amerikában élő magyar családnak a Szaday családnak köszönhető. A különös ívelésű és formájú díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

A díjátadás helye a pocsék idő ellenére is imádnivalóan sajátos hangulatú Graphisoft Park, és benne a Kör étterem volt. A tavalyi díjazott Bojár Gábor adta át Vekerdy Tamásnak a vándordíjat.

Azután műsor következett és  muszáj elmesélnem, ki mindenkit hallottunk vagy láttunk ezen a rövid kis koncerten.

 >>>

karácsonyi jegyzetféle

Menj el, karácson, menj innen sietve,
Hiszen családok ünnepnapja vagy te,
S én magam, egyes-egyedűl vagyok.

                                    Petőfi Sándor

 

Amikor írok, akkor egészen bizonyosan egyedül vagyok. Nagyon egyedül. Azaz, dehogy. Most is, ilyenkor is tudom, hogy szeretve létezek, hogy tartozom valakikhez, hogy számíthatok rájuk (tán), hogy ők is rám, mert vagyunk. Igen. A többes szám fontos. Vagyunk. Mi vagyunk. Én és a szeretteim, a családom vagyunk. Egymásnak. Senki más.

Furcsa ünnep a Karácsony. Fájdalmas sokaknak, s felemelő azoknak, akik nincsenek maguk. Müller Péter azt írta valamikor, hogy „a karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel.” Az elmenteid.

Most, amikor pötyögöm a betűket, december közepe sincs még, s már érződik az ünnepi készülődés. Mit kapjanak a gyerekek? S te, kedves? Idén sem veszünk egymásnak semmit?! Tavaly nem volt ez jó, legyen másképp! Csak egy apróság, csak egy kis figyelem! Az kell, nem nagy ajándék.

„Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.” – írta Ady. A városi ember már nem is tudja milyen a falu, a harang, a hála, az ének. Már azt sem tudjuk, hisszük, hogy akkor legalább most magába szállna a sok gonosz, a hatalmasok, a Nemzetre hivatkozó tolvajok. Fogy a hit, a türelem, de persze úgy teszünk, mintha lenne szeretet legalább ezen a napon. Hát nincs. Csak száncsengő, meg gyertya, csillagszóró, kivágott fák tízezrei.

És mégis. És mégis mindig nekiveselkedünk, hogy majd most. Talán. Mária Sándor szerint „Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”

Vagy lehet. Csak úgy még rosszabb.

Fodor János

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:
Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Három esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 >>>

Játék

A környezetvédelem és az ezzel kapcsolatos ismeretek egyre fontosabbá válnak mindennapjainkban is. Tudja a választ ezekre a kérdésekre?

 >>>