A Rádió Bézs elsősorban a Nőkért szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőkért. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. A Rádió Bézs online rádió, napi 24 órában szól! A Rádió BÉZS a finom lágy hangok vonala! Sok szép muzsika, értelmes emberek! Higgadt és mégis szenvedélyes  >>>

Rádióbézs

Palugyai István és Tóth Fábián

Palugyai István

A nyolcvanas években sokat rádióztam a Magyar Rádió legendás tudományos rovatánál, a kilencvenes éveket végigtévéztem, ebből 9 évet a 140 részt megélt Azok a csodálatos állatok sorozattal, de eközben végig napilapos újságíró maradtam, 1979-től 2016-ig, két lapnál, a Magyar Hírlapnál és a Népszabadságnál. És mindvégig tudományos újságíróként. Na meg oktattam a szakmát, legutóbb az ELTE természettudomány kommunikációs mesterszakán, amit tavaly szüntettek meg. Most visszatérek itt egy műsor erejéig a rádiós mikrofonhoz, de egy frissen végzett diákommal együtt. Jövőnéző lesz a műsorunk címe és szeretnénk olyan aktuális, jövőnket meghatározó érdekességekről, hírekről beszélgetni, melyek a tudomány világához kötődnek. Remélhetően a hallgatókat pedig képesek leszünk erre az időre a műsorhoz kötni!  

Tóth Fábián

Tóth Fábián vagyok, az ELTE Tudománykommunikációs mesterszakán végeztem nem is oly' rég. A természettudományok közül legelőször a földrajzzal habarodtunk egymásba. Kis lurkóként, éjt nappallá téve szinte faltam a térképeket. De ahogy cseperedtem, úgy figyeltem fel az atlaszok lapjai mögül arra, hogy körülöttem a tudományok egész sora csodás dolgokra képes. Imádok mesélni a csillogó szemű hallgatóságnak, talán ezért is bátorkodtam mikrofon mögé ülni és kipróbálni a Jövőnézőt. Zöldfülű vagyok még a rádiós szakmában? Lehet. De annál lelkesebb!

•  Jövőnéző - Palugyai Istvánnal és Tóth Fábiánnal • KétHetente Kedd 17:00-18:00 •

2021-04-13 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Három műsor kihagyás után ismét friss adással jelentkezünk. Az ok egyszerű: átestem a Covidon és bár viszonylag könnyen, egy ideig köhincsélés nélkül nem ment a beszéd.

Viszont ha már, a műsorba meghívtunk egy olyan szakembert, Szondy Klára tüdőgyógyászt, aki poszt-Covid szűrővizsgálatokat végez és nagyon sokakat érdeklő információkat oszt meg velünk. Már az első hír-felütés is ehhez adja meg a felhangot, miszerint az egyik kórházigazgató egyre több fiatalnál tapasztal ilyen utótüneteket, illetve miért sok a mentális utóhatás.

Az egész műsort olyan hírekkel igyekeztünk színesebbé tenni, melyek nagyon újszerűek, áttörést jelentőek, de legalábbis szokatlanok. A COVID-dal kapcsolatban ilyen az, miszerint az eddig gondoltakkal ellentétben nagyon kicsi a fertőzés lehetősége különféle tárgyakról, felületekről. Beszélünk még az első univerzális, mindenféle koronavírus ellen bevethető vakcina kifejlesztésének első lépéseiről, ami egy következő világjárványra való felkészülést jelenti.
A műsor vendégét megkérdezzük arról a világelső és mostanáig sikeresnek tűnő műtétről is, amelyben egy amerikai nő légcsövét ültették át.

Bár eddig azt gondolták, hogy az ipart és a legtöbb emberi tevékenységet csökkentő járvány jót tesz a környezetnek. Sajnos kiderült, a légkör széndioxid szintje nemhogy nem csökken, sőt... Ez roppant aggasztó és magyarázatra vár. A világóceánok viszont elcsendesedtek, ami jó hatású a tengeri élővilágra. És ahogy a vírus RNS-ének szennyvizekből való kimutatásával lehet előrejelezni a járvány várható lefutását, egy teljesen új megoldással ritka és akár föld alatt lapuló állatok DNS-ét lehet "kiporszívózni" egy új módszerrel.

A Marson lévő apró helikopter repülését sajnos elhalasztották, így arról még nem tudunk beszámolni, erre a következő műsorig kell várni. Elon Musk Neuralink nevű sci-fi gyanús projektjében viszont egy majomnak már sikerült az agyával vezérelnie egy érintőképernyős kurzort, a milliárdos egyik barátja pedig a Jurassic Park megelevenedéséről vizionált.

Végül az egyiptológia szenzációjáról, a Luxor melletti aranyváros felfedezéséről csevegünk a mostani műsor zárásaként.

Mindenkit vár sok szeretettel.

Palugyai István és Tóth Fábián

2021-03-30 17 óra Jövőnéző - K11 nyilvános felvétel - Palugyai Istvánnal és Tóth Fábiánnal

Ha nem látott, akkor hallhat minket. De hogy mi ebben a pláne egy rádióadón?
A 9. Rádió Bézs esten először mutatkoztunk be élőben, a közönség előtt felvett Jövőnézőt pedig ma Önök is meghallgathatják az ismétlésben.
Egy kiadós csevegésre vendégünk volt Farkas Alexandra, ökológus, valamint Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus. Témáink között szerepelt az álhírekkel elleni fellépés mellett a tudomány fontossága. Alexandra rendkívül sok érdekességet mesélt nekünk a pingvinekről és az életüket felforgató klímaváltozásról. Valamint azt is megvitattuk, hogy miért kenődik el egyre kevesebb rovar az autók szélvédőin.
Üljön be képzeletben a közönség soraiba és hallgasson ránk. Várja Önöket.
Palugyai István és Tóth Fábián.

( A 2020.03.24-i adás ismétlése )

2021-03-16 17 óra A pandémia nem kímélt minket, így sajnos ezúttal az idei néhány adásunkból készült rövid összefoglalóval jelentkezik a Jövőnéző. Szó esik majd többek között a legfontosabb és legérdekesebb űrkutatással kapcsolatos hírekről a magyar fejlesztésű műholdtól kezdve a Mars újbóli meghódításán át egészen a fából készült műholdig.

Néhány kiemelkedő jelentőségű környezeti hír is újra előkerül, így megválaszoljuk a kérdéseket az ügyben, hogy mitől válhatnak zombivá a guppik, milyen csapás éri a fűrészes rájákat, illetve miért kell majonézzel etetni a tengeri teknősöket?

Nem megyünk el szó nélkül amellett sem, hogy kutatással igazolták azt, hogy a vitázás sokkal jobban megtornáztatja az agyunkat, mint az egyetértés.

Vajon mennyi vitát gerjeszt például a 100 napig is mosatlanul hordható alsógatya? Ezzel kapcsolatban nem civódunk, de a különleges fejlesztés hátterét mindenképpen bemutatjuk.

Illetve az egyik kedvenc hírünk is újra adásba kerül: hogyan leplezték le végre tudományos módszerekkel a halottakkal társalgó médiumokat?

Reméljük, hogy válogatásunk újfent meghozza a kedvüket a tudományhoz. Abban pedig végképp bízunk, hogy apró csapatunk 2 hét múlva már friss műsorral újra jelentkezhet. Addig is vigyázzanak magukra.

Palugyai István és Tóth Fábián

2021-03-02 17 óra Rendhagyó adásnak nézünk elébe, ugyanis a Jövőnéző ezúttal 50%-kal kevesebb műsorvezetőt tartalmaz majd. Amíg István lábadozik, addig sem maradhat el a Rádió Bézs tudományos, ismeretterjesztő magazinműsora, melynek márciusi első adása ugyanúgy 100%-on pörög.

A műsor elején szó lesz többek között a Mars felszínén szárnyait próbálgató Perseverance marsjáró eddigi sikereiről.

Ezt követően kiderül az is, hogy miért etetik majonézzel a teknősöket Izraelben, illetve az is, hogy milyen madár bukkant fel Borneón 180 év után?

A friss felfedezéseknek és fejlesztéseknek is teret engedünk, így kiderül, hogy mit fedeztek fel az emberi bélrendszerben; milyen sikert könyvelhetett el egy magyar kutatócsoport a Naprendszer anyagainak kialakulásával kapcsolatos kutatásaik során, és hogyan fejlesztették ki azt az algoritmust, ami képes akár önmagától is végigjátszani egyszerűbb számítógépes játékokat?

Lesújtó hírekkel szolgálhatok azoknak, akiknek a pollenszezon minden évben kínszenvedés. Viszont örülhetnek azok, akik nem szeretik túl gyakran cserélgetni az ágyneműjüket... vagy az alsógatyájukat. Hogy miért? Ez is kiderül. Végül egy rövid Covid-hírösszefoglalót hallhatnak majd.

Várom Önöket egy órányi friss tudományra.

Tóth Fábián

2021-02-16 17 óra Tudták, hogy egy kólásdobozban is elférne a világban jelenleg meglévő összes koronavírus? Nos én sem, de a Jövőnéző hallgatói egy minapi hír kapcsán a legújabb műsorban megtudhatják, hogy miképpen. Arról is szót ejtünk, ami most a legtöbb embert érdekli, a vakcinákról, közelebbről a Pfizer védőoltásáról, mely állítólag az új mutációk ellen is véd. Persze manapság minden hírt megfelelő távolságtartással kell kezelni, ahogy az amazóniai mutánsról az ottani szakminiszter által elmondottakat is, vagyis, hogy a védőoltások hatnak ez ellen a vírusvariáns ellen. Ez persze lehet, hogy igazolódik, de azért azt mondom, hogy tudományos híreket leginkább tiszta forrásból vagyis ne politikusoktól, hanem tudományos szakember szájából igyekezzünk elhinni. Ahogy magyar kutatók közölték le, hogy szerintük a rég nem hallott BCG oltás valószínűleg mégis valamelyest véd a COVID ellen.

A környezet hírei igen izgalmasak mostani adásunkban. Hallhatunk benne antidepresszánsoktól zombivá vált guppikról, hálóba gabalyodott és túlhalászott fűrészes rájákról, valamint a zavaros hátterű és kimenetelű nagy tervről, a szaharai Nagy Zöld Falról, a légkörben végre tényleg csökkenő mennyiségű ózonkárosító anyagokról, a CFC-kről és elmondjuk, mit is rejt az űrből fotózott perui aranyfolyó.

Műszaki újdonságokkal is szolgálunk hallgatóinknak, így járkáló autóval és az első szintetikus kerozinnal hajtott repülővel, de bemutatjuk a malacokat is és csevegünk a mostanában zajló Mars-körüli űreszköz-csúcsforgalomról, és végezetül megemlítjük a jövő hónapban a Föld körül remélhetően kellő távolságban elszáguldó hatalmas aszteroidát is.

Aki fogyni szeretne, biztos figyelemmel fogja hallgatni a legújabb és forradalminak kikiáltott anyagot, amivel tényleg sokat lehet leadni, kérdés, milyen áron. A skizofrénia genetikai összefüggéseiről régóta beszélnek, az egyik friss eredmény rátesz ezekre egy lapáttal. S ha vírusok ellen még nem is, de baktériumos betegségek ellen már kifejlesztettek egy liofilizált, vagyis fagyasztva szárított vakcinát. Az instant oltást elég beadás előtt vízzel felönteni, fertőtleníteni és már be is lehet adni. Végezetül egy reményt keltő felmérésről adunk hírt, amely szerint a világjárvány felértékelte a tudományos pályát.

Szeretettel várjuk hallgatóinkat!

Palugyai István és Tóth Fábián

2021-01-19 17 óra A mostani műsor újdonsága, hogy nincs benne külön blokk a koronavírusról. Van viszont sok érdekesség a legkülönbözőbb tudományos témákból. Mostanában, amikor a megosztottság a világon szinte mindenütt párhuzamos "buborékokba" kényszeríti az embereket, igen aktuális az az amerikai kutatás, miszerint az emberek agyát sokkal jobban megmozgatja a vita, mint az egyetértés. Ugyancsak időszerű beszélni a depresszióról, amit a járvány szintén felerősít és gyakoribbá tesz, ezért nem mindegy, maga az ebben szenvedő ember és a körülötte lévő közeg hogyan kezeli ezt a betegséget.

Igazából ebben nincs sok újdonság, nem úgy, mint a világ első kettős váll- és karátültetésében, amit Franciaországban végeztek el, vagy abban az amerikai kutatásban, ami arra mutatott rá, hogy a legálissá váló marihuana használattól megnő az étvágy és sajnos ez az egészségtelen ételek, csipszek fogyasztásának növekedéséhez vezetett.

A múlt emlékei között elcsevegünk a világ mindmáig legősibb, 45 ezer éves barlangrajzáról, Kína legősibb palotájának felfedezett romjairól és a szenzációs szakkarai nekropolisz legújabb leleteiről.

A technika csodái között a NASA legközelebbi Holdutazásához alkalmazott rakéta hajtóműveinek megszakított tesztje kapcsán beszélünk a hatalmas projekt részleteiről, valamint a NASA másik kudarcáról, a MARS-on próbálkozó robotvakond sikertelen fúrásáról. Remélhetően a következő magyar zsebműhold nem okoz csalódást márciusi rajtján, ahogy elődei sem, és talán ismét megkérdezhetjük erről tervezőjét, ahogy korábban is. Végül három igazán forradalmi, műszaki újdonságról ejtünk szót, a General Motors függőlegesen fel- és leszállni képes egy fő szállítására képes drónjáról és a próbapályán már kipróbált kínai mágneses lebegésű szupervonatról, amely óránként 620 kilométerrel száguld és ezzel a világ leggyorsabb vasútja, de más technikai különlegességgel is rendelkezik. Végül pedig az a kutyanyakörv is szóba kerül, amely a beépített mesterséges intelligencia révén szinte lefordítja gazdájának az ugató eb hangulatát.

A műsor utolsó részében a hazánkban is megjelent nyugat-nílusi lázat kutató magyar szakemberek azon törekvését ismertetjük, amivel meg akarták jósolni, mely esetekben válhat súlyosság a vírusfertőzés. Az északi sarkvidéken mindenütt megtalálható mikroszálak forrásáról is beszélünk, ahogy a jövő szuperbetonjáról, amit sárgarépa-hulladékkal szilárdítanak, végül elmondjuk, hogyan lehet a kacsacsőrű emlősnek ötször annyi nemi kromoszómája, mint az embereknek.

Mindenkit szeretettel vár az internet elé

Palugyai István és Tóth Fábián

2021-01-05 17 óra A Jövőnéző műsora a 3. évadjába lépett, úgyhogy már óvodáskorúak vagyunk! Kedves hallgatóink, a számunkra örömhíren túl nézzünk optimistán az új év elé, de egyúttal realista módon. Ezért elsőként most is a járvánnyal kapcsolatos érdekességek közül szemezgettünk. Lesz a mostani műsorban szó a járvány elleni intézkedésektől a mutációkon át vírus által okozott tünetek hátterének magyarázatáig, a betegség elleni kezelésekig és persze a vakcinákig.

Ezt követően az olyan műszaki újdonságokról beszélünk, mint a fából készült japán műhold, az űrbeli napelemekből a Földre sugárzott energia, a folyékony széndioxiddal hajtott repülőgép, vagy a legújabb kvantumprocesszor.

A környezet hírein belül a pusztuló Kaspi-tengerről, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai által – sok esetben a múzeum raktárában porosodó gyűjteményi darabok átnézése révén tavaly felfedezett több mint 500 új állat- és növényfajról, a felmelegedő tengervízben „összemenő” halakról, valamint a stresszes apák örökítő anyagának utódaik számára káros hatásairól csevegünk.

Nem hagyhatjuk ki a horvát földrengés magyarázatát, egy izraeli régészeti felfedezésnek fajunk kulturális őstörténetére vonatkozó jelentős hatását, a Pompejiben feltárt ókori gyorsétkezdét, valamint a halottakkal társalogni próbáló médiumok frappáns leleplezését.

Minden, tudomány iránt érdeklődő hallgatónkat sok szeretettel várjuk!

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-12-22 17 óra Kedves ünnepi hangulatban készülődő Hallgatóink!
Ahogy azt legutóbbi adásunkban említettük, idén még egy utolsó Jövőnéző válogatással búcsúztatjuk az óévet. Az elmúlt esztendőben eleget borzoltuk a kedélyeket a koronavírussal kapcsolatos híreinkkel, így - ettől megkímélve Önöket - csak a legkülönlegesebb, legfuturisztikusabb és valamelyest reális jövőképet festő érdekességekből készítettünk egy válogatáscsokrot.

Szó lesz többek között a tudományos kutatások legrangosabb elismeréseként átadott idei Nobel-díjakról. Figyelmünket pedig legfőképpen a kémiai tudományterület díjazottjára szenteljük, mert olyan génszerkesztési eljárásért ítélték oda, amellyel akár két igen agresszív ráktípust is le lehet majd győzni.

Csevegünk még az emberek és gépek biztonságos kapcsolatáról, japán robotfarkasokról, valamint arcfelismerő és műsorvezető mesterséges intelligenciáról. Ezek a fejlesztések ilyen vagy olyan formában a következő években újra és újra terítékre kerülhetnek és a további újításokkal egyre inkább a mindennapjaink részévé válhatnak. Remélhetőleg az idén kifejlesztett nyomtatott csirkehús azért ebből kimarad.

Végül felelevenítjük, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a nagynyomású oxigénes kezelés miképp járulhat hozzá a hosszabb élethez, a rendszeres testedzés pedig agyunk fiatalításához.

Ha a tudomány ezutóbbi eredményei elég frissítőek lennének, akkor kapcsoljanak a Rádió Bézsre, a műsorunkra vagy az ismétlésekre az ünnepek előtt, alatt és után. Tartsanak velünk 2021-ben, hiszen jövőre is újabb adásokkal jelentkezik a Bézs tudományos-ismeretterjesztő magazinműsora, a Jövőnéző.

Kellemes Ünnepeket kívánunk!

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-12-08 17 óra 2020 utolsó frissen készült Jövőnézőjét ajánljuk, hiszen az év végén szándékaink szerint már csak egy Best of műsort állítunk össze a COVID-tól sújtott idei termésből.

Most azonban még friss tudományos hírekről csevegünk. Elsőként a "magas ég" lesz a témánk, vagyis a csillagászat és az űrkutatás területe. Kezdetnek számokról beszélünk, vagyis arról, hány galaxist és hány csillagot fedeztek fel az égen különféle kutatási programokban. Azután közelebb jövünk Földünkhöz és a Holdon a jövőben bányászkodó magáncégekről, illetve egy magáncég megbízásából valószínűleg még ebben az évtizedben a Holdra lépő női űrhajósról, végül a kisbolygóról kőzetmintákkal visszaérkezett űrszondáról és egy aszteroidának hitt egykori rakétafokozatról, mai űrszemétről álmélkodunk majd.

A második blokk Kína nagy meneteléséről szól a tudomány minden területén. Egészen hihetetlen sikerdömpinggel búcsúznak a kínai tudósok az idei évtől. Elsőként még az akár az első téma csokorba is illő kínai Holdszonda, amely Holdkőzeteket gyűjtött bolgyókísérőnkön és remélhetően sikerrel tér majd vissza a Földre is. De a kínaiak most indították be sikerrel első fúziós reaktorukat, egy évvel az amerikaiak után most érték el a kvantumfölényt és a hangsebesség kilencszeresére képes repülőgéphajtóművet is elkezdtek tesztelni. S ha még nem elég a jóból, egy időjárás-megváltoztató rendszert készítenek, mely négy év múlva lefedi az egész országot.

Ezután egy fantasztikus hírről számolunk be, amely egy 28 éves embrióból lett újszülöttről szól. Az eddigi legnagyobb úszó jéghegy okozta fenyegetés taglalását egy ugyancsak jeges hír követi, miszerint egy régóta gleccserbe süllyedt lezuhant repülőgép hamarosan előbukkanhat az olvadó jégfolyóból. A klímaváltozás azonban nemcsak a gleccsereket terheli meg, hanem a kórházakat is, ezt is elmondjuk, hogy miért.

Végül az év utolsó új hírblokkja miről is szólhatna másról, mint a koronavírus járványról. Első hírünk a közelmúlt felkapott botrány anyagáról, az ivermectinről és a média felelősségéről szól, majd az idei járvány két hullámának összehasonlítását taglaló hazai kutatásról beszélgetünk, végül megemlékezünk mi is az új típusú vakcinák biológiai alapjait lefektető magyar kutatónőről, aki kalandos úton disszidált hajdanán, hogy mára Nobel-Díj esélyes felfedezés birtokosává váljon.

Minden érdeklődőt repesve vár a Bézs Rádió elé kedden délután 5 kor és az ismétléskor.

2020-11-24 17 óra Kedves Jövőnéző-hallgatók!

A műsort ezúttal sem a stúdióból vesszük fel, hanem most már mindketten a lakásainkból Skype-olunk és próbáljuk megfelelő hangminőségben elkészíteni a Jövőnézőt. remélem, sikerül.

Elsőként most is a koronavírussal fogunk foglalkozni. A vakcinákkal kapcsolatos felvetések tűnnek a legaktuálisabbnak, de szólunk a D-vitamin fontosságáról, a Dél-Korában már harmadik hullámnak nevezett szakaszról, az íz- és szagérzés elvesztésének okairól, valamint egy magyar fejlesztésű karperecről, ami segíthet a kórházakban.

Az egyéb orvosi hírek élén egy jó hír: Kongóban befejeződött a legutóbbi ebolajárvány, ami részben az olyan, nagyon alacsony hőmérsékleten szállított vakcinának köszönhető, mint amilyen a koronavírus esetében a Pfizer féle védőoltás lenne. HA ezt az őserdőben is sikerült megoldani, talán Európában is sikerülhet. A Nobel-Díjjal is jutalmazott génszerkesztés két nagyon súlyos ráktípus kezelésében tűnik sikeresnek, ahogy a mesterséges intelligencia az epilepsziás roham előrejelzésében. Végül elcsevegünk arról, hogyan hosszabbíthatja meg az életet a nagynyomású oxigén.
Az ég és a föld híreiben egy tengerszintemelkedést mérő műhold fellövésétől a legendás Arecibo távcső lebontásán át a világ legmagasabb hegyéről is begyűjtött mikroműanyagokig és a Grönlandi gleccserekről gyűjtött új adatokig terjed a palettánk.
Végül egy robotos blokk, melyben robothírolvasóval, robot medveijesztővel, egy idős emberek számára készítendő szexrobotokkal, végül állatokat utánzó robotokkal ismertetjük meg hallgatóinkat.

Remélem, érdekes az étlap, mindenkit várunk a szokott időpontban, remélem, ezúttal műszaki hiba nélkül.

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-11-13 13 óra 2020.11.13. Péntek - 13.00-14.00 - Jövőnéző - Palugyai Istvánnal és Tóth Fábiánnal

Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor már nem a stúdióból meg, de ugyanolyan lelkesedéssel.
Elsőként a járvány hírei. Talán mégis lehet hosszabb távú immunitást szerezni a koronavírussal szemben - sejteti egy új kutatás, egy másik hír pedig az új vírusmutációk veszélyeire figyelmeztet. Megbeszéltük, miben segíthet a mesterséges intelligencia a koronavírus elleni harcban, mire jó az influenzát és a COVID-ot egyaránt kimutató új magyar teszt, hogyan használhat az aszpirin a vírusfertőzés esetén és milyen vírussal keverték össze egy COVID-osnak hitt amerikai nő betegségét.

Ezután a táplálkozástudomány hírei között tallóztunk: szóltunk a transzzsírsavak veszélyeiről, arról, hogy miért hisszük egészségesebbnek a szebben kinéző ételeket és hogy hol és miért kutatják a vad banánfajokat. Végül egy más téma: az elektronikus bőr került szóba.

Az űr izgalmait most sem hagytuk ki, hiszen bár a Földön még az 5G hálózatokról vitázunk, a kínaiak felbocsátották az első 6G műholdat. Szót ejtettünk egy pokoli exobolygóról, a világegyetem látható anyagának eddig hiányzó 40 százalékáról, és Branson világelső, utassal végrehajtott Hyperloop Mágnesvasút tesztjéről.

A környezet híreiben Budapest, világjárvány hatására tisztuló levegőjéről, a hazánkba teljesen feleslegesen betelepített faunaidegen vörös fogolyról, a kis helyen összezsúfolódó hegyi gorillák konlfiktusairól és ennek következményeiről csevegtünk, végül pedig a jégre várva "strandoló" szibériai rozmárokról.

Várjuk hűséges hallgatóinkat és azokat, akik először hallgatnak bele a Jövőnéző műsorába.

Palugyai istván és Tóth Fábián

( A 2020.11.10-adás ismétlése )

2020-11-10 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor már nem a stúdióból meg, de ugyanolyan lelkesedéssel.
Elsőként a járvány hírei. Talán mégis lehet hosszabb távú immunitást szerezni a koronavírussal szemben - sejteti egy új kutatás, egy másik hír pedig az új vírusmutációk veszélyeire figyelmeztet. Megbeszéljük, miben segíthet a mesterséges intelligencia a koronavírus elleni harcban, mire jó az influenzát és a COVID-ot egyaránt kimutató új magyar teszt, hogyan használhat az aszpirin a vírusfertőzés esetén és milyen vírussal keverték össze egy COVID-osnak hitt amerikai nő betegségét.

Ezután a táplálkozástudomány hírei között tallózunk: szólunk a transzzsírsavak veszélyeiről, arról, hogy miért hisszük egészségesebbnek a szebben kinéző ételeket és hogy hol és miért kutatják a vad banánfajokat. Végül egy más téma: az elektronikus bőr kerül szóba.

Az űr izgalmait most sem hagyjuk ki, hiszen bár a Földön még az 5G hálózatokról vitázunk, a kínaiak felbocsátották az első 6G műholdat. Szót ejtünk egy pokoli exobolygóról, a világegyetem látható anyagának eddig hiányzó 40 százalékáról, és Branson világelső, utassal végrehajtott Hyperloop Mágnesvasút tesztjéről.

A környezet híreiben Budapest, világjárvány hatására tisztuló levegőjéről, a hazánkba teljesen feleslegesen betelepített faunaidegen vörös fogolyról, a kis helyen összezsúfolódó hegyi gorillák konlfiktusairól és ennek következményeiről fogunk csevegni, végül pedig a jégre várva "strandoló" szibériai rozmárokról.

Várjuk hűséges hallgatóinkat és azokat, akik először hallgatnak bele a Jövőnéző műsorába

Palugyai istván és Tóth Fábián

2020-10-27 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A műsor első részében sajnos ismét a koronavírussal kapcsolatos hírek sorjáznak. Beszélünk a legújabb felmérések kapcsán, hol terjed leginkább, milyen a különféle maszkok védelmi képessége, miért okozhat a kórokozó akár emlékezetkiesést is a felgyógyult betegeknél, mit tudunk a vérplazma kezelés hatásosságáról, illetve hatástalanságáról, kik szenvednek leginkább a fertőzéstől, illetve beszámolunk egy interaktív térképről, ami segíthet abban, hogy szükség esetén hol lehet tesztet végeztetni.
A Környezettel foglalkozó blokkban szó lesz arról, miért veszélyesek az emberekhez közel élő vadmadarak, hogyan alakult ki a Déli Sark fölött a rekordnagyságú ózonlyuk, miért a klímakutatók a legtöbbet repülő tudósok, hogyan értékelhetjük a japánok lépését, miszerint óceánba öntik a fukusimai radioaktív vizet, végül elcsevegünk az USA-ban észlelt első óriás lódarázs fészekről, amit majdnem COVID-szintű elővigyázatossággal pusztítottak el.
Az űrkutatás szerelmeseinek kedvéért elbeszélgetünk a NASA vélhetően legjobb esetben is csak félsikerrel zárult kisbolygó-mintavételéről, arról, hogy a Vénuszon talált anyag mégsem utal szerves eredetre, szót ejtünk a Föld űrszemétből álló gyűrűjéről és arról, hogyan járul hozzá ehhez egyre gyorsuló mértékben Elon Musk műhold felbocsátás-sorozata.
A műsor végét a technika iránt érdeklődőknek ajánljuk. Megvitatjuk, eljön-e az automatizált fegyverek kora, miért érdeklődik az amerikai hadsereg egy bogár iránt, hogyan sétált odébb egy több emeletes épület Shanghajban. Végül két csúcstechnológiai megoldás, amely az egészségünk megőrzésében segít: az egyik a sokaknak kínszenvedést okozó fülzúgást szünteti meg, a másik révén egy új szervet találtak az emberi testben.

Mindenkit szeretettel vár a két szerkesztő-műsorvezető: Palugyai István és Tóth Fábián

2020-10-13 17 óra Kedves Jövőnéző rajongók!

Merthogy remélem, minél többen rendszeresen követik műsorunkat! Ebben a pocsék őszi időben nincs is jobb, mint a Bézs Rádió hallgatása, különösen kéthetente keddenként, amikor az új Jövőnézőben csevegünk a tudományról.
Most mi mással kezdhetnénk, mint a múlt héten bejelentett természettudományos Nobel-Díjakkal, amelyekkel kapcsolatban sok érdekességet fogunk megemlíteni.

Ezután az űrbe látogatunk, méghozzá az egyre több különleges felismerést nyújtó exobolygók területére.Tudják, miről kérdezik a legtöbbet az űrhajósokat? Nem fogják kitalálni, arról, hogyan végzik a dolgukat a súlytalanságban. Nos, a tudomány ebben is fejlődik, amit egy kényelmi újdonság bizonyít a Nemzetközi Űrállomáson. Eközben Elon Musk vörös Teslája megközelítette a Marsot, bár marslakók nem valószínű, hogy vezetni fogják. A milliárdos azinban egy kisebb gonddal is számolni kényszerül, ugyanis a Falcon rakétával egy kis hiba miatt ebben a hónapban már biztos, hogy nem mennek fel űrhajósok az űrállomásra, bár a halasztás várhatóan nem lesz túl hosszú.

Nem úgy mint a most következő tél, amelyet akár extrém hidegek is nehezíthetnek a koronavíruson túl. Sőt, ha pechünk van,még műanyag eső is hullik ránk, ugyanis kutatók szerint a közeljövő savas esőjét műanyagtartalmú csapadék jelentheti. De ne búsuljanak, egy antwerpeni újítás segíthet a műanyag szemét eltakarításában. A kaliforniai erdőtüzek, melyeket zömmel villámok okoztak, a füsttől elsötétült ég miatt sajnálatos módon csökkenthetik a napelemek áramtermelését. Sebaj, egy új műszaki újdonság megsokszorozhatja a napelemek hatékonyságát. A környezeti blokk végén ismét kesergünk egy sort a kihalástól ismét veszélyeztetett bálnák miatt.

Végül ismét a járványról. Először összefoglaljuk, mi mindent nem tudunk a koronavírusról, aztán csevegünk arról, amit igen, például a gyerekek és a szuperterjesztők fertőzést továbbadó szerepéről, a vírus levegőben való terjedésének módjáról és arról, vajon tényleg mutálódott-e a járvány kitörése óta és hogyan.
De nem csak a COVID-evolúciója érdekes. A műsor végén talán befér egy hír arról, hogy mi emberek is változunk és ezt egy, a karunkban mind több esetben kialakuló harmadik verőér tanúsítja.

Remélem, velünk tartanak! Várunk minden tudomány iránt érdeklődő hallgatót!

2020-09-29 17 óra Sajnos most is a koronavírus járvánnyal kapcsolatos hírekkel indulunk mostani műsorunkban is. Először szegedi kutatók felfedezéséről szólunk, mely a vírus újfajta terjedési módját tárja fel, majd a második hullám néhány tanulságáról, amit jó észben tartani. Sokat tanakodik mindenki, vajon mi okozza, hogy két egyforma korú és egészségi állapotú emberre miért hat másképpen a vírus. Nemrég publikált kutatások most részben erre adnak magyarázatot, ami összefügg az egyik, immunrendszerre ható anyaggal, az interferonnal, igaz ez a vizsgált eseteknek csak kis százalékára volt érvényes.
A COVID-hírek zárásaként a baktériumos tüdőgyulladás elleni védőoltás fontosságára hívjuk fel a figyelmet.

Környezeti blokkunk hazai kutatók egy olyan eredményéről beszélgetünk, mely növény- és állatfajok jelenlegi, illetve a jövőben várható elterjedését helyezi a klímaváltozással összefüggésbe. Ami nemcsak a szárazföldeken, hanem az óceánokban okoz egyre fokozódó hőhullámokat. Jó hír ugyanakkor, hogy lehet lebomló műanyagokat készíteni polietilánből fűrészpor hozzáadásával, ahogy az is roppant érdekes és az élővilág ellenálló képességét mutatja, hogyan képesek apró algák fotoszintézist folytatni a sarki tengerek jege alatt.

A műszaki érdekességek kedvelőit vélhetően érdekelni fogja az az európai együttműködés, amely a mesterséges intelligencia "emberibbé" tétele céljából egy új ember-gép kapcsolatért indult. A sokféleképpen variálható német fejlesztésű repülőtéri jármű után az agressziót is felismerő orosz térfigyelő kamerával kapcsolatos kétségeinkről is szólunk, ahogy elcsevegünk az egydolláros, csináld magad hallókészülékről és az oroszok új fényfegyveréről.

A műsor utolsó része ezúttal a világűré. De kié a világűr? A kérdés nem költői, hiszen az oroszok - de sok orosz hír lesz most - már kifejtették, a Vénusz az övék. Szivárog a nemzetközi űrállomás, méghozzá ott, ahol a legkevésbé számítottak rá. Kína nemsokára űrbányász robotot bocsát föld körüli pályára. Végül elmerengünk egy fiatal fizikus agyszüleményén, miszerint mégiscsak lehetséges az időutazás.

Tartsanak velünk! Várjuk önöket hallgatóink közé!

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-09-15 17 óra A legközelebbi műsorban csak egy koronavírus blokkot terveztünk. No, nem azért, mintha csillapodna a járvány, hanem mert tudományos szempontból igazán érdekes hírből keveset találtunk.

Elsőként a sokszor sztárolt plazmaterápiáról szólunk, melyről az első perctől tudtuk, nem igazán tud tömegeken segíteni. Most megint ez bizonyosodott be. Ismét emlegetni fogjuk a vírus túlélési képességét különféle felületeken. Igazából nincs semmi új, de nem ért az ismétlés. Az sem, ha újra felidézzük, az iskolából hazaérkező gyerekek tünetmentesen is képesek terjeszteni a kórokozót, végül arról is szót ejtünk, milyen kellemetlen utóhatások kínozhatják meg a betegségből felgyógyultakat.

Az egyéb egészségügyi-orvostudományi hírek élére kívánkozik az a HPV védőoltást népszerűsítő hazai program, amely bizonyítja, egy vakcina milyen hatékonyan előzhet meg egy halálos betegséget. Egy új felfedezés egészen rendkívüli segítséget jelenthet a kígyómarás áldozatai számára. Kiderült, hogy aligátorok véréből akár mindenfajta mérgeskígyó ellen készíthető ellenszérum. Elcsevegünk még a férfiak és nők eltérő 24 órás biológiai órájának következményeiről és arról, hogy az alvást monitorozó újfajta eszközt fejlesztettek ki Bostonban.

A környezettel kapcsolatos híreket egy szintén egészségügyi vonatkozású hírrel kezdjük, ami a légszennyeződés halálozási mutatóit taglalja Európában és bizony Magyarország e téren egyáltalán nem jól teljesít! Örömteli viszont, hogy a lisztkukacok egy új kutatás szerint besegíthetnek a műanyaghulladék eltüntetésében. Végül két nagyobb állatról szóló hír. A kaliforniai pumák olyannyira kevesen vannak, hogy a megmaradt állományon jelentkeznek a beltenyészet nyomai. Az Ibériai félsziget körüli vizekben élő kardszárnyú delfinek száma nem csökkent, érthetetlen módon nőtt viszont a kisebb hajók elleni támadásaik száma.

Az utolsó blokkban műszaki és űrkutatási érdekességekkel szeretnénk kedveskedni hallgatóinknak. Elsőként egy ínyenceknek szóló hírt osztunk meg, ami arról szól, hogy lézert vetnek be a whisky hamisítók ellen, ami ízlelés nélkül állapítja meg hajszálpontosan, mi került a palackba. Az űrkutatás nem mindig sikertörténet, ahogy az elmúlt héten egyszerre két műhold felbocsátása is kudarccal végződött és idén a 72 startból 8 végződött szerencsétlenül, ami 10 százalékosnál is nagyobb arányt jelent. A NASA viszont magáncégeket vár a Hold meghódítására és azt remélik, két év múlva ember lép ismét bolygókísérőnkre. Végül arról, miért gondolja az ELTE Fizika Tanszékének vezetője, hogy a Földönkívüliek gyanúsan békén hagynak bennünket.

Minden régi és új hallgatónkat várjuk!

A Jövőnéző csevegői: Palugyai István és Tóth Fábián

2020-09-01 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Sajnos kénytelen kelletlen visszatérünk a tavaszi rendhez, egyelőre nem abban, hogy otthonról vezetjük a műsort, hanem ismét két blokkot szentelünk a járványnak, amely hazánkban eddig rekordnak számító ütemre kapcsolt, amit a szakemberek már a második hullámnak tartanak.

Az első témánk a tanévkezdés, amelynek tudományos veszélyeit taglaljuk majd. Ugyancsak káros a vírustagadók számának növekedése, amelyre már az egyik vezető virológus is felhívta a figyelmet. Ezután beszámolunk arról, miért más a COVID által elvesztett szaglás és ízérzés attól, amit nátha esetén tapasztalunk. Erről még más magyar médiában tudtunkkal nem esett szó. Ezt követően a maszkokkal kapcsolatban adunk hírt két érdekes információról.

A zene után a második vírusblokkban áttekintjük, milyen gyógyszerekkel kezelik mostanában az ismét mind nagyobb számban kórházba kerülő betegeket, hogy ne alakuljon ki náluk a legsúlyosabb állapot. Csevegünk arról is, hogy milyen lehetőség lenne állatok beoltására a vírusok emberekre való átjutásának megakadályozására. Új hír, hogy megnyitottak Kínában egyes állatpiacokat, de a hazai médiában nem jelentették, milyen módon. Mi pótoljuk a hiányt. Beszélünk a pécsi virológusok vizsgálatáról a vírussal kapcsolatos immunitással kapcsolatban, végül említést teszünk a sokat emlegetett orosz vakcináról, melynek még csak most kezdődik az a 10 hónapos fázis, ami nélkül másutt el sem kezdik a gyakorlati alkalmazást.

A harmadik blokk a klíma és a környezet híreit taglalja. Lesz szó a valaha volt leghidegebb jégkorszakról, a klímaváltozás és a kullancsszezon összefüggéseiről, a madarakra kevésbé veszélyes szélturbinákról és arról, hogyan készül a Norvégia a Spitzbergákon olajat kitermelni.

Végül a technika híreivel fejezzük be az adást. Itt szólunk a múlt adásban megemlített japán repülő autó tesztjéről, mely időközben sikeresen megtörtént. Természetesen nem hagyjuk ki Elon Musk bemutatóját Neuralink nevű kezdeményezéséről, s elcsevegünk arról is, milyen lesz, ha papucsállatka méretű robotok járják be testünket egészségügyi problémák után kutatva.

Várunk mindenkit a tudomány világában! Palugyai István és Tóth Fábián

2020-08-18 17 óra A rövid ünnepi héten, a nyaralás, vagy csak lazulás közben remélem lesznek akik a Jövőnéző hallgatásával töltik a kedd délutánt, vagy az ismétlések alatt figyelik az adást, melynek első részét a nyári uborkaszezon tipikus dínóhíreivel kezdjük. A "horgászó" villányi dinoszaurusz mellett máshol talált társairól és a dínót evő óriás krokodilról is beszélünk majd, ahogy az első ősemberi fűágyról.
Ha már ráhangolódtunk a tudományra, folytassuk a technika híreivel, elsőnek a pixel, a képpont feltalálójának, a 91 éves korában eltávozott Russel Kirsch búcsúztatásával. A múlt után a jövő: megtörtént a repülő autók engedélyeztetése Japánban, ahol lesz kvantumos internet is, mégha nem is nagyon tudjuk, ez mit is jelent. Sokan emlékeznek még a Gamma sugarak hatása a százszorszépekre című örökbecsű amerikai filmre. Nos hát most rádióhullámoktól gyorsabban növő növénykékről fogunk csevegni, hogy a környezetről szóló blokkban olvadó grönlandi gleccserek, 2035-ig jégmentessé váló északi sarki tengerek, a mediterrán irányából hazánkban is terjeszkedő énekes kabócák, és a járvány miatt kitolódott túlfogyasztási nap is szerepeljen.
A koronavírussal foglalkozó műsorrészben a járvány halálos álhíreit, a vezsélyes lazulást, a szupergyors izraeli tesztet, valamint az iskolakezdés veszélyeit vesszük sorra.

2020-08-04 17 óra Mindazon kedves hallgatóink, akik a nyár derekán is tanúi akarnak lenni tudományról szóló csevegésünknek, remélhetően nem csalódnak majd a mostani választék hallatán.
Elsőnek Horvai Ferenc csillagásszal, űrkutatási szakértővel beszélgetünk majd a Mars felé vezető út csúcsforgalmával kapcsolatban. Egyszerre 3 űrjármű is úton van a Vörös Bolygó felé. Hogyan is van ez? - szeretnénk megtudni.
Emellett nem hagyjuk ki Musk "barátunkat" sem, akinek űrkapszulája sikeresen ért vissza a két veterán űrhajóssal történelmi küldetésük végén.
Nyáron könnyedebb hírekkel kell szolgálnunk hallgatóinknak, ezért több lesz az állatos információ. Az idei szúnyogirtás baklövései egy külön műsort is megérnének, most csak arról, hogy az alacsony hatékonysága mellett miért mérgező is a légi permetezés. Ha már szúnyog, akkor legyen légy is: pihent agyú kutatók amerikai szuperhősökről neveztek el rablólegyeket. Némileg komolyabb eredmény a tintahal génmódosítása, amit a zöldek biztos nem fognak szeretni. Ahogyan a borzasztó francia szokást, a madarak ragasztós befogását sem, amelyet az EU talán most ellehetetlenít. És még egy tengeri hírt is megosztunk a világ legnagyobb sarkkutató tábora alatt széttört jégtábláról is.
Harmadik blokkunkban egy Münchenben tesztelt önjáró autóról, egy ezeréves csodakenőcsről és a Lyme kór ellen végre kifejlesztett vakcináról csevegünk majd.
A műsor utolsó részében a koronavírus járvány tudományos híreit vesszük górcső alá
. A mutálódó kórokozóról, a járvány miatt sok országban talán elmaradó influenzajárványról, a CERN víruskutatásáról beszélgetünk, majd a nagyon várt védőoltással kapcsolatos legújabb információkkal fejezzük be a műsort.

Mindenkit sok szeretettel vár

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-07-21 17 óra Kedves Jövőnéző Hallgatók!
A mostani műsor elején ismét egy magyar sikersztorival foglalkozunk, megkérdezzük Pacher Tibort a Puli Space alapító igazgatóját, hogyan sikerült elhozni a NASA verseny fődíját egy magyar magáncégnek.
És ha már az űrben vagyunk, folytatjuk egy nemrég felfedezett fura bolygóval, a Webb űrteleszkóp fellövésének elhalasztásával és Kína nemsokára induló Mars expedíciójával.
A tudományos érdekességek sorában fémevő baktériumokkal, a feketénél is feketébb mélytengeri halakkal, az agyat fiatalító edzéssel és a háromdimenziós nyomtatással készülő műcsirkehússal foglalkozunk.
Jó híreket is kínálunk hallgatóinknak, mint például azt, hogy a tengervízből végtelen mennyiségű akkumulátor alapanyag vonható ki, vagy hogy már van teljes testmasszázst nyújtó robot, illetve hogy a holland hadsereg katonáit egy olyan intelligens csodaövvel fegyverkezik fel, mely rezgésekkel navigálja viselőjét.
A sajnos ismét a műsor részévé vált, koronavírussal foglalkozó blokkban elcsevegünk arról, amit úgyis sokan tudunk, vagyis hogy a járvány nem tett jót az emberi kapcsolatoknak, de arról is szót ejtünk, miszerint az ilyen olyan okokból gyengébb képességűek szabotálják jobban a járványügyi intézkedéseket, a hasmenés is lehet COVID-tünet, s hogy egy új teszt akár húsz perc után is kimutatja a vírust, a Moderna vakcinája eddig jól teljesített, végül pedig egy ígéretes másik vakcinajelöltről, mely a versenytársaktól eltérően nem csak ellenanyagokat termel.

Minden érdeklődőt várunk!

2020-07-07 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!
Reméljük, a rekkenő melegben kellemes órát tudunk nyújtani a tudományról folytatott csevegésünkkel.
Elsőként a Műegyetem csapatának sikerével kezdünk, ők ugyanis olyan intelligens robotot terveztek, mellyel egy online versenyen elhozták a fődíjat és legyőzték a verseny korábbi első helyezettjének, egy volt NASA űrhajósnak a csapatát is. Mindezt csak azért emeltük a műsor élére, hogy apropót jelentsen telefon beszélgetésünkhöz Csepeli Györggyel. A jeles szociálpszichológusnak ugyanis most jelent meg Ember 2.0 című izgalmas könyve, melyben a mesterséges intelligencia társadalmi vonatkozásait tárgyalja.

A következő blokkban nagyon magasról kezdünk. A turistákkal az űr határára induló kapszulától a Holdvécére kiírt pályázaton át az Európa északi részén a légkörben észlelt radioaktív szennyeződés eredetéig tekintünk át néhány hírt. Beszélgetünk az amerikai tűzijáték-rakéták ólom szennyezettségéről és hogy a halak 60 százalékának túl forró lesz a megváltozó klíma a Földön.

Ezután más témákkal foglalkozunk, így a Déli-Sarkon talált dínótojással, a bélflóránkra káros tengeri moszatropogóssal, magyar demenciakutatásokkal, a marijuana hatásával a várandósok egészségére, valamint a rabszolgasorban dolgozó majmok sanyarú sorsára.

És ahogy a környező országokban ismét nő a koronavírusos fertőzések száma, újra elővesszük a témát mi is. Megnézzük, milyen fajta kapcsolatainkról kell a jövőben lemondanunk, milyen a megjelent új vírusmutáció fertőzőképessége, miért meszelte el végleg a korábban sztárolt klorokint a WHO és mikor juthatunk az USA által felvásárolt másik hatónyag, az Unióban is engedélyezett remdesivirhez.

Mindenkit várunk délután 5 kor, aki már eddig is hallgatta a Bézs Rádió Jövőnéző című műsorát, és azt is, aki még nem.

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-06-23 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Hosszú idő után először nem lesznek a műsorban koronavírussal kapcsolatos hírek. Nem azért, mert a járvány elmúlt. Csupán semmi olyan eredeti hírt nem sikerült találni, amely valóban újat mondott volna számunkra. Attól tartunk, nem kell még végleg búcsút mondani a járványról szóló csevegésnek, de most mi is kihasználjuk ezt a "kegyelmi állapotot", ami a járvány számainak "mélyrepülésével" jött el számunkra.
Vírus helyett a világelső magyar mikroműholddal kezdünk s telefonon csatlakozik hozzánk a projekt vezetője, Gschwindt András a Műegyetem Gábor Dénes életműdíjjal kitüntetett címzetes docense.
Űrkutatási hírekkel folytatjuk, beszélgetünk óceánokkal teli bolygókról, az egyéb értelmes életformák lehetőségéről, a Mars-kolóniához szükséges emberek létszámáról és a SpaceX új űrkikötő terveiről.
Nem mehetünk el amellett sem, hogy a múlt héten felmerült, felfedezték a titokzatos sötét anyagot. Egy fiatal fizikustól, Szepesi Andrástól, aki egyben tudománykommunikációs szakember is, telefonon kapunk segítséget a hír értelmezéséhez.
Végül színes tudományos egyvelegről csevegünk. Miből gondolják, hogy Leonardo érzékelte a szitakötők szárnyának villámgyors mozgását, hogyan lesz a génmódosított kecskék tejéből rákgyógyszer, tudták, hogy eddig csak az óceánok fenekének ötödét térképezték fel és ez is micsoda nagy dolog, végül ami legalább olyan fontos, drónokkal és szappanbuborékokkal sikerült a virágok beporzása Japán kutatóknak.
Minden tudományos csevegés iránti érdeklődőt várunk !
Palugyai István és Tóth Fábián

2020-06-09 17 óra A most következő műsorban csak részben leszünk együtt Fábiánnal, ő ugyanis csak telefonon jelentkezik be: az egyik csevejblokk az ő interpretálásában hangzik majd el. Nem a járvány tartja távol a stúdiótól, egyéb munkája miatt lesz igazoltan távol.
A műsor első részében a közösségi média háza táján tartó vélemény különbségekről ejtünk szót, konkrétan arról, hogy kutatók kérték Zuckerbergtől, hogy álljon ellen a gyűlöletkeltésnek. És lám, valamiféle válasz is jött: ezentúl a Facebook felcímkézi az állami irányítás alatt álló sajtótermékeket. Elon Musk viszont a Twitteren ment neki az Amazonnak, amiért az elsőre nem akart kiadni egy járvánnyal kapcsolatos összeesküvés elméletekről szóló könyvet, de ki tudja, miért, végül mégis kiadják. És egy hír, jövőre nemcsak online rendezik meg a Las vegasi elektronikai megavásárt.

Fábián itthoni és svájci magyar kutatók által különleges módszerrel infravörösben való látással felruházott, illetve 3 dimenziós nyomtatással készült emberszerű füllel felruházott egérről beszél, majd arról, talán kisebb genetikai sokféleségük miatt halhattak ki a neandervölgyiek.

A környezet híreit a német tervek indítják, miszerint minden benzinkúton lesz elektromos autó töltő, miközben minden idők legmelegebb májusán vagyunk túl (igaz, nem idehaza) és világjárvány ide vagy oda, tovább nőtt a légkör széndioxid koncentrációja. Ugyancsak rossz hír, hogy pusztulnak a legöregebb fák, viszont kevesebb a tengerekben a mikroműanyag a korábban véltnél.

A koronavírus járvány egyik legnagyobb botránya a hidroxiklorokin körüli huzavona, egyik legnagyobb tanulsága pedig, hogy lehet, hogy mégis a felhalmozóknak volt igaza. Szóba kerülnek a vakcinajelöltek és az, hogy lehet, hogy őszre mégis lesz védőoltás.

Minden régi és új hallgatónkat várjuk: Palugyai István és Tóth Fábián

2020-06-02 19 óra Éljen a stúdió! Már honvágyunk volt és végre ismét innen készítjük a Jövőnézőt. Amelyet természetesen a Spacex Dragon űrhajójával a Nemzetközi Űrállomáshoz érkezett két űrhajós sikerével kezdünk és ha minden jól megy, egyik hűséges amerikai hallgatónk is bekapcsolódik a beszélgetésbe, hogy elmondja, ő és környezete hogyan élte meg a nagy eseményt.
Persze beszámolunk Elon Musk néhány nappal ezelőtti kudarcáról is, amikor a kilövőállványon felrobbant a csillaghajó tesztváltozata. Trump űrfenyegetései beérni látszanak, teszteltek egy lézerfegyvert és egy Kozmikus lánynak elkeresztelt Jumbo jet hasa alól elrajtolt egy újfajta hordozórakéta, no meg a kínaiak is bejelentettek valamit az új űrállomásukról.

A járvány után gyorsuló ütemben digitalizálódó világ hírei között aggódunk egy kicsit, hogy ki tudja, mikor cserélnek le minket is robotokra, ahogy hírszerkesztőivel tette a Microsoft. Csevegünk egy keveset a Trump által a közösségi média ellen indított támadásokról, az autókhoz készülő Windowsról és felhívunk egy magyar szakértőt az oktatás digitálissá válásának helyzetéről, no meg arról, milyen a digitális szülő, végül, ha lesz időnk, beszámolunk, a világ eddigi legnagyobb teljesen elektromos repülőgépének tesztrepüléséről.

Ezután a múlt emlékei felé fordulunk és szóba kerül a Szerbiában talált római csatahajó, az angol tengerparti homokból kimosódott háborús repülő, a norvég lakás padlója alól kiásott viking sír és az ókori júdeai romokból kiásott marijuana.

És hogy ne feledkezzünk el a koronavírusról sem, tanácsot adunk, hogyan kerülhetjük el a fertőzést a lazítás során. Egy új meglepő hírre is felfigyeltünk, miszerint néha a lélegeztetés nem tesz jót a súlyos állapotban lévő betegeknek, végül elbeszélgetünk arról, a síma nátha hogyan segítheti immunrendszerünket a világjárványban.

Várjuk hallgatóinkat a világháló elé szeretettel a régi helyszínen és régi felállásban

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-05-19 17 óra Végre nem a koronavírussal kezdjük a Jövőnézőt. Na persze ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk a még egyáltalán nem lecsengett járvány tudományos híreivel, csak úgy gondoltuk, hallgatóink jó része is kezd telítődni azzal, hogy a műsort, ahogy életünket is, hónapok óta ez a téma uralja.
Ezért megfordítottuk a sorrendet és az arányokon is módosítva először a tudományos élet egyéb érdekességei közül szemezgettünk.
Szerencsére volt is miből. A jó régen életünk részévé vált lézer is majdhogynem karanténkorúvá vált, hiszen 60 éve készült el az első berendezés, így az amúgy Einstein által megálmodott jelenség fizikai megvalósulása körüli tudománytörténeti pletykákkal kezdjük a műsort. Aztán az űr felé fordulunk, azon belül is az USA miniűrsiklójának legutóbb jórészt titkos útjával, majd megemlékezünk az immár félezer napja bolygókísérőnk titkosabbik, sötét oldalán bolyongó kínai Holdjáróról. Elon Musk ígérete szerint még e hónapban bemutatásra kerülő új kémiai összetételű autóakkuja állítólag forradalmat kelt az elektromos autózásban. Meglátjuk! Az ammóniát pedig új oldaláról, lehetséges energiahordozóként mutatjuk be.
Az emberi sejtekkel rendelkező egérrel nyitjuk második blokkunkat, majd a cukorbetegek bőrsebeit hatékonyan gyógyító kék-zöld algákból készülő sebtapaszról szólunk, amit afrikai elődeink megkövült lábnyomai követnek. Annyi egynyári virág még soha nem telelt át nálam 23 év óta, mint idén. Emiatt akár el is hihetném azt az elemzést, miszerint az elmúlt fél évszázadban az európai fővárosok közül Budapesten mérték a második legnagyobb átlagos felmelegedést. Azt viszont nehezen, hogy egy brazil tudós szerint a következő, állatról emberre átjutó és világjárványt okozó kórokozó Amazóniából érkezik.
És akkor itt van a mostani pandémia. A mostani nyitással, ennek módjával és esetleges következményeivel kapcsolatban sok aggályom van, ahogy sok szakértőnek is. Az viszont már múlt idő, hogy amerikai kutatók szerint a kínai járvány következtében tisztábbá vált levegő több mint 12 ezer halálesetet akadályozott meg. Kínával kapcsolatban azért beszélünk a jövőről, az ott, önkénteseken tesztelt vakcinajelöltekről is. Végül néhány szó erejéig elcsevegünk a különutas svéd módszerekről és a lezárt határok miatt Ukrajna nyakán maradt csecsemőkről.

Jó Jövőnézést kíván Palugyai István és Tóth Fábián

2020-05-12 17 óra Ahogy szépen lassan visszatér az élet a régi kerékvágásba, úgy kezdenek óvatosan csepegni a friss és tudományos hírek. Elon Musk tűkön ül, hiszen az agyba ültethető chipjeinek köszönhetően az emberiség pár éven belül elfelejthet beszélni. Vagy éppen ellenkezőleg – olyan nyelvet tanulhat meg, amilyet csak akar. De mégiscsak beszédre használja ő is a lepénylesőjét, mert úton-útfélen amiatt panaszkodik, hogy el kell költöztetnie a Tesla autógyárait.

Persze ennek oka a koronavírus, amellyel kapcsolatban számos rövid hírt tartogatok – járőröző robotkutyáktól kezdve a koporsónak is használható kórházi ágyig jónéhány érdekes és polgárpukkasztó esetet indukált a járvány. A tudomány hitelességén is csorba esett és Toronto sem válhat okosvárossá a Covid-19 miatt. Egészen az alapoktól, a vírus hordozóitól - vagyis a már mindenki által utált denevérektől fejtegetem az okokat.

Bemutatom a NASA legújabb, futurisztikus Hold-projektjét, illetve a legújabb bizonyítékokat, amik szerint biztos, hogy volt víz a Marson.

Valamint azt is megtudhatják, hogy mennyire lusták a finnek, ha feltétel nélkül kapnak pénz az államtól.

Kapcsoljanak a Jövőnézőre, a Rádió Bézs tudományos-ismeretterjesztő magazinjára. Várja Önöket Tóth Fábián.

2020-05-05 17 óra A koronavírus sajnos egy ideig még velünk marad a Jövőnéző műsorán is, így az első blokkban arról csevegünk, miért vagyunk bizonytalanok a járvánnyal kapcsolatos tudományos hírek hosszútávú érvényességével kapcsolatban. Akár arról beszélünk, valamilyen kezelés, vagy hatóanyag jó-e, vagy nem, használ, vagy árt, nem tudjuk, hogy egy hónap múlva is ez lesz-e az igazság. Most a vérnyomáscsökkentők, vagy a vitaminok vannak soron, ki tudja, bejönnek-e a mostani vélemények, ahogy a dohányzás hatásával kapcsolatos, meglehetősen változó eredményt hozó elemzések. Beszámolunk arról, épp most hányféle gyógyszerjelöltet, vagy kísérleti vakcinát vizsgálnak világszerte és elcsevegünk arról, miért kevesebb Ausztráliában a koronavírus-járvány közepette az influenza.

A hazai hírek között mi is örvendezünk az orvosegyetemek szervezésében végre meginduló nagyarányú országos tesztelésnek, nem örülünk viszont a gyenge minőségű és hatékonyságú gyorstesztek használatának. Szerencsére van ezek között kivétel is, amiről be is számolunk. Néhány magyar fiatal egy európai online versenyen roppant innovatív ötletekkel tarolt, amelyek épp a járvány elleni védekezésben segíthetnek.

És aki vírusmentes tudományt szeretne, azzal is szolgálunk. A klímaváltozás a járványban sem áll le, amire az Antarktisz jegének változása terén egy NASA műhold felvételei szolgáltatnak tanúbizonyságot. Tudták, hogy a férfiak a nőknél rosszabbul képesek saját maguk méreteit pontosan megbecsülni? Egy amerikai kutatás erre hoz bizonyítékot. Az űrkutatásban májusban új fejezet nyílhat, ha az amerikaiak az űrsiklókorszak óta első ízben saját űreszközzel juttatják űrhajósaikat a Nemzetközi űrállomásra. A négy év múlva tervezett Holdra szállás programjában is újdonságokról tudunk beszámolni, ahogy szólunk a csillagászok által nemrég észlelt különleges rádiójelekről. Végül elcsevegünk azokról a nemrég felfedezett fürkészdarazsakról, amelyeknek egy magyar kutató Csernobilban hőssé vált kutatókról adott latin nevet.

Reméljük, a műsor hűséges hallgatói most is velünk tartanak, s talán újak is csatlakoznak hozzájuk!

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-04-28 17 óra Kedves otthonülő Jövőnéző hallgatók!

A tudományos világ újdonságaival és a Covid-19-ről szóló legfontosabb hírekkel jómagam is egy panellakás nappalijában ismerkedem. Gondoltam megosztom Önökkel, hogy mikre leltem.

Egy rövid látleletet veszünk a koronavírusrólmiért veszélyeztetettebbek a cukorbetegek? Hol kezdhetik meg hamarosan az újabb emberi kísérleteket?

Kifejezetten a koronavírus miatti légzési nehézségekkel küzdőknek rukkolt elő a NASA egy saját fejlesztésű lélegeztetőgéppel. De emellett sem állt meg az élet egy pillanatra sem a NASA háza táján. Bepillantást nyerhetnek a hallgatók a jelenlegi és jövőbeli Mars-expedíciókon ténykedők home-office-os hétköznapjaiba. Ők legalább tudnak mivel dolgozni, ellentétben azokkal, akik a Dagon exobolygót keresik, ami nyomtalanul eltűnt. Mi történhetett vele? Választ adhat a kérdésre a 30. születésnapját ünneplő Hubble-űrteleszkóp? A kerek évforduló alkalmából mindenesetre néhány gondolat erejéig kitérünk a legismertebb távcső három évtizedes sikertörténetére.

A műsor végén pedig egy vissza-visszatérő témából kiderül, hogy a kihalófélben lévő rovarok talán nincsenek is annyira kihalófélben. Végezetül megtudhatják, hogy álom vagy valóság lesz-e a mikrózott bambuszból épülő felhőkarcoló. Várja önöket Tóth Fábián.

2020-04-21 17 óra A most következő Jövőnéző ismét itthonról készül és Skype segítségével csevegünk a tudomány aktuális híreiről.
A műsorban természetesen a járvány híreivel kezdjük. Beszélgetünk a betegség lefolyásának alakulásáról az egyes országokban, a fertőzöttek valós számának latolgatásával kapcsolatos teóriákról és arról, meddig maradhat velünk ez a kórokozó védőoltás és gyógyszer nélkül. Persze mindketten bízunk benne, hogy ezek a tudomány erőfeszítéseinek köszönhetően meglesznek és ezért szót ejtünk az egyik, jelenleg legígéretesebbnek tűnő vírusellenes szerrel folyó kísérletekről.

A hazai helyzettel kapcsolatban a magas halálozással kapcsolatban beszélgetünk az ezt magyarázó elképzelésekről, valamint arról a hazai kutatási eredményről, ami egy másik gyógyszerhez vezethet el, ami enyhítheti a vírustól kapott betegség tüneteinek súlyosságát. Végül a BCG oltás esetleges védőhatásáról szóló elképzelést járjuk körül.

Aki pedig már telítődött a koronavírusról szóló hírekkel, annak egy olyan hírblokkot ajánlunk, amelyben garantáltan más vonatkozású érdekességeket tálalunk hallgatóinknak, Így egy áprilisban a Földet szerencsésen elkerülő aszteroidát, a Földhöz nagyon hasonlító, ám 300 fényévnyire lévő, lakhatónak gondolt exobolygót és az amerikaiak mintegy tíz év óta első emberes űrrakéta kilövését, melyet ki máshoz köthetünk, mint Elon Muskhoz. A társaságkedvelő flamingók barátságairól és az Egyesült Államokat fenyegető szuperaszályról csevegünk még végezetül, remélve, hogy a Jövőnéző hallgatói ezúttal sem fognak unatkozni.

2020-04-14 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Bátorkodtam bejutni rádiónk apró stúdiójába, úgyhogy egy szájmaszk valamint egy csomag fertőtlenítő kendő társaságában, patyolattiszta kezekkel elkészülhetett a Rádió Bézs tudományos-ismeretterjesztő műsorának legújabb adása.

Összefoglalót hallhatnak arról, hogy miért és mennyit kell várni a csodavakcinára, amivel a Covid-19-et le lehet győzni. Milyen robotok segítenek a nővérek mellett és helyett a leginkább veszélyeztetett kórházakban?

Kitekintést kaphatnak a tudomány további területeiről -
Afrikai majmok fogait fedezték fel Dél-Amerikában. Mégis hogyan kerülhettek oda az óceán túloldaláról 30 millió évvel ezelőtt?

Izland alatt újra fortyog a föld. Van okunk aggódni?

Húsvét elmúltával pedig a nyulakról sem feledkezünk meg. Azt tudták, hogy évszázadokon keresztül istenként tisztelték és tilos volt megenni őket? Miből jöttek rá erre az archeológusok?

Minden részletre fény derül a teljesen steril és álhírmentes Jövőnéző legújabb adásában, mellyel várja Önöket Tóth Fábián.

2020-04-07 17 óra Kedves Hallgatóink!
A Jövőnézőt mostantól a járvány végéig nem a stúdióból, hanem otthonainkból internetes kapcsolat segítségével vesszük fel. Reméljük, a hangminőség óhatatlan romlása nem megy a műsor minőségének rovására és velünk maradnak a továbbiakban is.

A mostani műsort természetesen a járvány hírei dominálják. Mindenekelőtt az ilyenkor roppant fontos átláthatóságról beszélünk, amelynek hiánya sok negatív következménnyel jár. Szót ejtünk arról a javaslatról, miszerint tömeges teszteléssel akár az egész lakosságot is le lehetne szűrni. Egy kutatás szerint a vírus leginkább a tünetek megjelenése utáni első hétben adható át legkönnyebben, viszont a gyógyulás után is még egy darabig fennáll ennek a veszélye. Megemlítjük azt az esetet, amelynél egy amerikai nőnél súlyos agyelváltozást okozott a koronavírus, végül azzal is foglalkozunk, hogy a szennyvízbe került vírus részecskékből nagyon korán kimutatható a fertőzés jelenléte az érintett lakosság körében.
Mindenki a védőoltástól és az ellenszerektől várja a megváltást. Ezekről a témákról is csevegünk, milyen lehetőségek vannak napirenden, ezektől mit lehet várni.
A következő blokkban a vírus tudományra gyakorolt hatását vesszük górcső alá. Az elmaradt konferenciákat, klímakutatásokat, elhalasztott űrkísérleteket és bezárt obszervatóriumokat.
Végül lélekmelengetőként néhány olyan hír is bekerült a műsorba, amelyeknek semmi közük a járványhoz. Az egy időben egy barlangban élt három különböző fajhoz tartozott emberelődről, az Antarktiszon valaha díszlett erdőről és a cukorbetegség ellen bevethető újfajta eszközről.

Várjuk remélhetően túlnyomó részt otthon maradó hallgatóinkat a számítógép elé. Szerencsére az internet még bírja a gyűrődést!

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-03-24 17 óra Jövőnéző - K11 nyilvános felvétel - Palugyai Istvánnal és Tóth Fábiánnal

Ha nem látott, akkor hallhat minket. De hogy mi ebben a pláne egy rádióadón?
A 9. Rádió Bézs esten először mutatkoztunk be élőben, a közönség előtt felvett Jövőnézőt pedig ma Önök is meghallgathatják.
Egy kiadós csevegésre vendégünk volt Farkas Alexandra, ökológus, valamint Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus. Témáink között szerepelt az álhírekkel elleni fellépés mellett a tudomány fontossága. Alexandra rendkívül sok érdekességet mesélt nekünk a pingvinekről és az életüket felforgató klímaváltozásról. Valamint azt is megvitattuk, hogy miért kenődik el egyre kevesebb rovar az autók szélvédőin.
Üljön be képzeletben a közönség soraiba és hallgasson ránk. Várja Önöket.
Palugyai István és Tóth Fábián.

2020-03-17 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók.
Mi is elmaradunk. Otthon maradunk. De az elmúlt hetek adásaiban elhangzott minden, a koronavírusról fontos és hasznos tudnivalót elismételjük.
De a tudomány további érdekességeire szomjazók sem maradnak hoppon: az elmúlt műsorok legérdekesebb, legcsevegősebb híreit is újra meghallgathatják.
Ne feledjék: csak megbízható hírforrásokból tudakozódjanak! Ha másért nem, hát ezért is kapcsoljanak a Rádió Bézs tudományos ismeretterjesztő műsorára.
Nemsokára újra találkozunk. A legjobbakat kívánja Önöknek Palugyai István és Tóth Fábián.

2020-03-10 17 óra A tudomány és technika világa olyan sokoldalú, hogy már szinte gömbölyű!
Milyen új eszközökkel készül előrukkolni az amerikai hadsereg?
Milyen ízű az űrsaláta?
Mely mérföldkövön jutott túl Elon Musk SpaceX programja?
Hogyan kezdhetnek új életet az igazi rosszfiúk a modern technológia segítségével?
Miért tartoznak a keák a világ legokosabb madarai közé?

Rengeteg és még annál is több válasszal várja Önöket Tóth Fábián a Jövőnéző legújabb adásával. Ami nem marad el a koronavírus miatt.

2020-03-03 17 óra Kedves hűséges Jövőnéző hallgatók és azok is, akik esetleg most kapcsolnak rá a műsorra először!
Mostani műsorunk mivel is kezdődhetne mással, mint újfent a koronavírussal. Elmondjuk, mit érdemes tudni a legújabb hírek kapcsán a járványról. Ha ezek után sem unták volna meg az egészségügyi híreket, beszámolunk egy másik "járvány", az Amerikában elharapódzó opiát-járvánnyal kapcsolatban arról, hogy úgy tűnik, százezerrel alulbecsülték a ópiumalapú fájdalomcsillapítók túladagolása következtében bekövetkezett halálesetek számát.

A világűr hírei között ismét feltűnik Elon Musk annak kapcsán, hogy törheti a fejét, mivel legújabb rajtja közben ismét felrobbant csillaghajója, a Starship. Felfedezték ugyanakkor a Világegyetem eddigi legnagyobb robbanását egy távoli csillaghalmazban. És Földünknek van egy újabb, mindössze autó nagyságú holdja.

Szólunk az igen aktív magyar etológusok legújabb közleményéről, melyben a kutyák érdekes érzékeléséről számoltak be, továbbá arról, hogyan tudja befolyásolni szépségképünket az Instagram, valamint megbeszéljük, mi a véleménye a mesterséges intelligenciáról a Google egyik vezetőjének.

Végezetül a környezet híreiből csemegézünk. Moszkvában is sokkal melegebb volt a tél a szokásosnál, New Yorkban betiltották az egyszer használatos műanyagzacskókat és zárásként elmélkedünk az északi sarkvidékről felszabaduló metánról, hogy az sok-e vagy kevés.
Mindenkit várunk

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-02-25 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók! Február végi utolsó adásunkban ismét Föld körüli és azon túli utazásra invitálom Önöket. Összefoglalót hallhatnak az Olaszországra - a semmiből lecsapó - koronavírusra.

Rövid időre kiugrunk Svédországba… hogy megint csak tanuljunk tőlük.

Érdekes felvetés született a Naprendszerünkkel kapcsolatban. Lehet, hogy elloptak egy bolygót? Hova vezetnek a nyomok?

"Csillagász Sherlockok" másik megfigyelése pedig arról tanúskodik, hogy a sötét messzességben egy aprócska csillag oroszrulettezik galaxisunk gigantius fekete lyukával. Egyre közelebb és közelebb merészkedik hozzá. Mégis mi sülhet ki ebből a veszélyes játékból?

Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy vajon az antiszociális típusú személyeknek tényleg kicsi az agyuk? Vagy a kicsi agyúak válnak antiszociálissá? A végső stádiumban pedig pszichopatává?

Ezek mellett még azt is megtudhatják, hogy a cinegék képesek a televízióból tanulni.

Önök azonban tanuljanak velem és a Jövőnézővel!

A Rádió Bézs tudományos-technikai ismeretterjesztő magazinjának legújabb adásával várja Önöket

Tóth Fábián.

2020-02-18 17 óra Kedves hallgatóink! A Jövőnéző ismét a koronavírus-járvány legújabb eseményeivel kezdi csevegős óráját. Ezt két másik orvosi hír követi, egy "megszakadt" szívet bestoppoló bioszövetről szóló és egy másik, amely immár sokadszorra szögezi le, hogy a mobilok sugárzása nem ártalmas a szervezetre.
Az űrblokkban először arról a felfedezésről szólunk, miszerint a bolygók nem egy nagy bumm, hanem egy szelíd összesimulás következtében jöhettek létre. A NASA nagy programra készül a Naprendszer többi bolygójának felderítése során, ennek terveit is ismertetjük, ahogy szót ejtünk arról a minden eddiginél szélesebb körű programról, amelynek keretében a Földönkívüli intelligenciák esetleges jeleit szeretnék megtalálni.
A környezet hírei között először arról a meglehetősen alternatívnak ható javaslatról csevegünk kicsit, ami fával szeretné felváltani a vegyiparban a kőolajat. Az elmúlt napok szörnyülködésre okot adó híre az Antarktiszon mért húsz fok. Mi is sopánkodunk egy kicsit emiatt, különösen, ha tudjuk, hogy egyszer már volt ilyen meleg arrafelé, méghozzá elég rémes következményekkel. S tanakodjunk el, vajon biztos, hogy jó, ha annak örülünk, hogy egy-egy országúti autózás után mostanában jóval kevesebb rovart kell lepucolnunk a szélvédőről?
Az utolsó részben a "múltba révedünk". Kiderülni látszik, hogy az összes dínó melegvérű volt, s hogy az első fejlettebb sejt kétmilliárd éve jelenhetett meg. Lemondhatunk arról is, hogy csak az emberi agy asszimetrikus. Bizony az emberszabású majmok is rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Azonban minden tudományosnak tűnő bizonyítékot nem kell készpénznek venni, ahogy egy határon átcsempészett mongol dínólelet is túl szépnek bizonyult, hogy igaz legyen.
Minden kedves Jövőnéző rajongónkat (no meg az új hallgatókat) várjuk szeretettel

2020-02-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók, készen állnak a legújabb adásra? Már a tenyerük izzad, a pulzusuk pedig zakatol, ha izgalmukban meghallják a főcímet? Mi lehet a gond? Ha egyáltalán ez az…

A műsorból kiderül, hogy miképp növesztettek emberi sejtekből cérnát. Az autóknak pedig fület. Utóbbi esetben vajon valamilyen orvosi bravúrról lehet szó, vagy egy közlekedésbiztonságot javító újabb technológiai vívmányról?

Egyes videojátékosok a YouTube-on bohóckodnak, mások pedig az amerikai robothadsereget képzik ki. Az agyhullámaikkal. Közeledik a Terminátor?

Ha ő nem is, de a tavasz mindenképpen, vele pedig a hevesebb esők. Ha nem is idén, de a jövőben az esőből fogunk energiát előállítani?

Ausztráliában már szakad, de emellett még a gyengülő tűzvész ellenére is folyami halakat kellett menteni. A környezeti blokkból továbbá azt is megtudhatják, miért állnak neki újra Botswana-ban elefántokat gyilkolni.
Lucskos tenyérrel és egekbe szökött pulzussal várja Önöket Tóth Fábián.

2020-02-04 17 óra Egy évesek lettünk. Mármint a Jövőnéző. Szinte most volt, hogy belecsaptunk a lecsóba, illetve a tudományba, mégpedig szinte szentségtörően laza, könnyed módon. Tervünk szerint csak csevegni szerettünk volna az aktuális tudományos hírekről és utólag összeszámolva majd négyszáz témával foglalkoztunk kétheti adásaink során. Mint hűséges hallgatóink már bizonyára tudják, idéntől hetente találkoznak a műsor megújult szignáljával, s velünk, illetve pontosabban Fábiánnal, aki kéthetente egyedül ül a mikrofonnál, velem meg ugyanúgy kéthetenként, vele párban.
E hónap huszadikán pedig élő, nyilvános adásunk is lesz a K11-ben, amire minél több érdeklődőt várunk. Annál is inkább, mert két különleges vendégünk is lesz: a tudomány fenegyerekeként is számon tartott szegedi biológus tanszékvezető, az áltudományok elleni harc fáklyavivője, Boldogkői Zsolt professzor és a legtehetségesebb hazai fiatal kutatók egyikeként számon tartott Farkas Alexandra, aki ökológusi munkája mellett elsőrangú kommunikátor is.

Az ünneplés mellett a koronavírus járvány legújabb fejleményei mellett szó esik még a leszokott dohányosok gyógyuló tüdejéről, az új módon készülő kígyóméreg elleni szérumról, a méheket védő mutáns baciról és arról, hogy a franciák már nem darálják be a kakascsibéket.Szólunk hazánk szégyenéről, miszerint utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló áramtermelésben, de arról is, hogy milyenek voltak a tüzenjáró dínók és hogy áll a kelet-afrikai sáskajárás. Végül arról, hogy Pittsburg fölött majdnem űrkarambol volt és elbúcsúzunk egy űrtávcsőtől, viszont fellövik az európai napszondát.

2020-01-28 17 óra Atomtudósok szerint az emberiségnek 100 másodperce maradt a végítéletig. A koronavírus lehet a szög a koporsónkba?
Az idő törvényeit meghazudtolva egy újabb 50 perces Jövőnéző még belefér a világvégéig, amiben a koronavírus ismérvei mellett azt is megtudhatják, hogy miért érdemes a terhes nőknek viagrát szedni... A Rolls-Royce vállalat mini atomerőműveket építene; a németek viszont hiába kapcsolják le a saját nukleáris erőműveiket, mert úgy fest, hogy továbbra is rossz úton járnak.
Ha pedig nem lenne elég az 5G-s hálózat, már szárnyra is kaptak a 6G-vel megálmodott tervek.
A Jövőnéző következő adásában erről is szó lesz. Várja Önöket Tóth Fábián.

Spoiler: nincs olyan közel a világvége.

2020-01-21 17 óra Kedves hallgatóink! A Jövőnéző mai adását egy rakétarobbanással kezdjük, aminek Elon Musk ezúttal nagyon örült. Hogy miért, ma megtudhatják. Ahogy azt is, hogy még legalább húsz évbe telik, amíg teljes bizonyosságot kaphatunk a hajdani marsi életről, de 11 évre még a közvetett bizonyítékok megszerzéséig is szükség lesz. A Hold pora viszont annyi oxigént rejt, amennyiből a szakemberek nemcsak belélegezhető levegőt szeretnének kinyerni, de esetleg rakéta üzemanyagot is előállítani. Persze ez sem holnap lesz. Az első növény ellenben már tavaly kicsírázott a Holdon. Hogy miképpen, erről nemrég beszélt a kísérletet megtervező egyik kínai kutató.
Szót ejtünk a klímahírek között 2019-ről, mely a valaha mért második legmelegebb év volt.Nem véletlen, hogy a mostani davosi világgazdasági fórumon a globális fenyegetettség toplistáján már csak környezeti témák szerepelnek. Ahogy az sem, hogy ugyan nem nálunk, hanem Németországban óriási összeget költenek a fosszilis eredetű termékek zöldítésére.
Lehet, hogy a jövőben egy tabletta helyettesítheti az edzést? Egy fehérje szerepének megértése adhatja ehhez a kulcsot, miként egy speciális orrsejt működésének felfedezésével jobb allergiagyógyszerekhez juthatunk. Egy másik kutatás viszont azt sejteti hogy a bélbaktériumok által a rák és a szívbaj is elkaphatóvá válhat.
Mielőtt elkezdenének tanakodni, hogy ez mennyire fantázia, figyeljenek a következő hírre, amely a most zajlott Las Vegas-i elektronikai világvásárról érkezett. Eszerint a kontaktlencse lesz a következő kijelző. Persze nem kell még minden műszaki hírt véresen komolyan venni, ahogy azt sem, hogy Kínában már kvantum-melltartó is kapható. Azon viszont a részecskefizikusok hada gondolkodik, mi lehet az a titokzatos részecske, amit az Antarktiszon észleltek és amire még nincs magyarázat.

Legyenek velünk tudományos csevegésünk következő fordulóján!

Várunk mindenkit szeretettel

Palugyai István és Tóth Fábián

2020-01-14 17 óra Ahogy arról a múltkori adás végén lerántottuk a leplet, a Jövőnéző ettől az évtől kezdve már hetente jelentkezik! Bőven akad beszámolnivaló.

Egy világviszonylatban is ritka típusú, eleddig ismeretlen barlangot fedeztek fel hazánkban. A pontos holléte titkos, viszont megannyi történetet és érdekességet rejt.

Némi barlangászás után virtuálisan ellátogatunk az idei CES elektronikai kiállításra Las Vegasba és feltérképezzük a legújabb, leghasznosabb és -haszontalanabb kütyük tárházát. Szó esik majd arról is, hogy a NASA egyik tinédzser gyakornokának sikerült egy új bolygót felfedeznie. De az űrhivatal többi munkatársa sem ült tétlenül, hiszen újabb lépéseket tettek afelé, hogy hamarosan új generációs szuperszonikus repülők suhanjanak a fejünk felett.

A műsorból kiderül, hogy miért csökken folyamatosan már másfél évszázada az emberek testhőmérséklete. Megismerhetnek egy új gombafajt, amely minden gyógyszernek ellenáll. Ha ez nem lenne elég ahhoz, hogy egy igazi amerikai katasztrófafilmet vízionáljanak maguk elé, akkor még egy ritkaságszámba menő, horrorisztikus rovarölő gombával is megismerkedhetnek, amelyek az áldozatuk teteméből képesek kifejlődni.

De nem maradnak kis színes, állatos hírek nélkül - friss megfigyelések szerint az afrikai szürkepapagájok igazán jófejek, ellentétben az amerikai prérifarkasokkal, akik – szó szerint – harapós kedvükben vannak mostanság.

A műsor pedig egy igazi show-val zárul, ugyanis stúdióvendégem lesz Diego, a lepedőakrobata óriásteknős, aki a háremével együtt megmentette saját faját a kihalástól. Ha nem hiszik, akkor kapcsoljanak a Jövőnézőre!

Túláradó lelkesedéssel várja Önöket Tóth Fábián.

2020-01-07 17 óra Kedves új és hűséges hallgatóink! Nagyon boldog Új évet kívánva kezdünk első idei műsorunkba, melyet mi mással indítanánk, mint a már hetek óta pusztító ausztrál bozóttűz híreivel, köztük azzal, miszerint a tüzek sajátos időjárást generálnak, mely tovább fokozhatja a károkat. Fábián egy ottani ismerőse telefonon is beszámol a helyzetről. Az időjárás máshol is megkergült: Norvégiában melegebb volt, mint Delhiben. A környezettel kapcsolatos hírek között azért kellemesebbet is találtunk: Kínában nagy léptekkel haladnak a folyók vizének megtisztításával. Las Vegas mellett pedig tervezik minden idők legnagyobb napelemfarmját.

Az űrkutatásban nem volt szünet az évfordulón. Kína felbocsátotta eddigi legnagyobb rakétáját, mellyel már a Holdra készül. Ahogyan Japán is, amely az amerikaiak után második nemzetként, Kínát beelőzve szeretne embert küldeni égitest-kísérőnkre. Az űrállomáson meg tűz volt, igaz, ezt szándékosan idézték elő, egy kísérlet részeként. A kutatók azonban már a jövőbe tekintenek és egy részletes térképet jelentettek meg a Marsról, amin azokat a helyeket jelölik, ahol valószínűleg a felszín alatt víz található.

Az állatok viselkedésének tanulmányozása egyre újabb meglepetéseket hoz. Most az derült ki, a jópofa külsejű sarki madarak, a lundák gallyakkal vakargatják magukat, a kutyák meg korosodásuk hatására egyre inkább a jó élményekre figyelnek.. No meg, állítják a kutatók, tudják magukról, hogy mekkorák.

Végül vegyes híreink között beszélünk a hatékonyabb TBC elleni oltásról, melyet nem a bőr alá, hanem a vérbe fecskendeznek. A kiütéseket okozó kozmetikumok titka is kiderült, így ez megelőzhető lesz. Egy újfajta elemmel feltöltött mobilunk akár négy napig is bírhatja. Végül az első nagy rizsfogyasztó országban is engedélyezték a génmódosított aranyrizst.

2019-12-24 17 óra Ha megizzasztotta a karácsonyi készülődés, kapcsoljon ki az esti vacsora előtt a Rádió Bézs Jövőnéző műsorának ünnepi Best of válogatásával. Az elmúlt hónapok legszínesebb, legállatibb híreit gyűjtöttük össze, hogy műsorunk egy könnyed előétel legyen az esti falatozás előtt.
2019-ben olyan hírek kerültek terítékre, miszerint, ha nem is forralt-, de pálmabortól szoktak berúgni különböző afrikai madarak, a Richmondi Egyetem kísérleti patkányai pedig úgy döntöttek, hogy ivás helyett inkább vezetnek. Azt is megtudhatják, – ha korábban lemaradtak róla - hogy mi lett a 2019-es év szava és miket választottak a XXI. század eddigi legborzasztóbb találmányainak. Nem megyünk el a miértek mellett sem.
A kihalás szélére sodródott Puerto Rico-i varangyot kutyaugatás segítségével szaporítják, de vajon mi történik a marihuánát szívó férfiak termékenységével? Probléma vagy igazi csoda, ha megérzik a cannabis szagát a balkezes nők, akiknek nincs szaglógumójuk? Ha minket hallgatnak, akkor lesz miről sztorizni a karácsonyi vacsora közben.
Tartsanak velünk jövőre is, már hetente!
Kellemes Ünnepeket kívánnak a Jövőnéző műsorvezetői,
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-12-10 17 óra A keddi Jövőnéző egy napon lesz a Nobel-Díjak átadásával, így nem kerülhetem meg (mivel Fábián távolléte miatt csak egyedül tartom a frontot), hogy stúdióvendégemmel, Engloner Attila biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával ne beszéljük meg, az idei díjazottak eredményei közül melyiket tartjuk igazán fontosnak, amely valamit nagyon átalakít világunkból.
Másrészt most van a madridi klímaértekezlet, ennélfogva szóba hozunk olyan témákat, mint az óceánok oxigénszintjének aggasztó csökkenése, vagy a mikroműanyagok egészségünkre kifejtett hatása.
Közeleg a karácsony, így beszélünk a lucfenyők hazai pusztulásának okairól, de olyan színes ökológiai hírek hátterét is megemlítjük, mint azt, hogy az izraeli halászok miért etetnek pelikánokat, vagy hogy mi az a békatelefon.
Aggasztó hír látott napvilágot a kínai kutatók majom-malac kimérájáról, jó hír viszont az a fogamzásgátló amiből tabletta formájában elég lesz havonta egyet bevenni. Érdekes az első olyan újszülött világra jövetele, aki magzati életét egymást követően két anya méhében töltötte. Arra az egysejtűre is kitérünk, amely képesnek bizonyult döntéseket hozni.
Végül nem feledkezünk el a Boeing űrkapszula startjának halasztásáról, az iphone és a fejsérülések kapcsolatáról, valamint ünnep előtti színes hírként egy elektromos angolnáról, amelynek kisülései karácsonyfaizzókat működtetnek.

Várom kedves hallgatóimat

Palugyai István

2019-11-26 17 óra A Jövőnéző hallgatói a legközelebbi adás elején egy rendkívülinek ígérkező magyar tudományos felfedezésről hallhatnak. Debrecenben ugyanis úgy tűnik, hogy felfedeztek valamit, amit az ötödik erőnek neveznek és még a CNN is hírt adott róla, azzal, hogy ha igaznak bizonyul, Nobel-díjat érhet. Ugyancsak a részecskefizika világába tartozó hír, hogy lehet, hogy mégis tömege van a neutrinónak. Na persze, ettől nem lesz olcsóbb a kenyér, de a világ anyagi alapjainak megértéséhez sokat adna egy ilyen felfedezés. Ahogy az is érdekes, hogy nemrég egy akkora robbanást észleltek a világűrben, amitől a csillagászok hátrahőköltek. Végül az élet újabb építőeleméről derült ki, hogy a világűrben is létezik, ugaynis cukrot mutattak ki egy meteoritból.

A következő részben maradunk az űrben és hírt adunk a Boeing űrkapszulájáról és Spacex felrobbant rakétájáról, ami érdekessé teszi a két cég közti űrversenyt. Ha már Elon Musk, akkor nem mehetünk el az amerikai milliárdos legújabb autószörnye, a golyóállónak beharangozott, ám a bemutatón e tekintetben becsődölt Cybertruck mellett, ahogy ugyancsak futurisztikus az első emberkomposztáló.

A biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek között most kihalófélben lévő afrikai növényfajokról beszélünk és egy apró puerto rico-i varangyról, amelyet mesterséges megtermékenyítéssel igyekeznek megmenteni. A Malajziábankimúlt utolsó szumátrai orrszarvún viszont nem segít már az az ötlet, hogy lószőrből készítenének mű orrszarvú tülköt.

A sok műdolog között műtej a következő, amivel szembe kell néznünk a jövőben. Hogy egészségesebb-e mint a valódi, nem tudom, de az a próbálkozás, amivel amerikai orvosok az emberi szervezet lehűtésével próbálkoznak egyébként halálos sebesülések esetén az emberélet megmentésével, mindenképp említésre méltó, ahogy az a módszer, ahogy a génszerksztést vetik most be a HIV ellen. Végül néhány szó a Budapesten most véget ért Tudományos Világfórumról.

Várjuk hűséges hallgatóinkat!

Palugyai István és Tóth Fábián

2019-11-12 17 óra A mai műsorban ismét több érdekességgel szolgálunk a tudomány világából. Elsőként szót ejtünk az Év Szaváról, ami talán nem véletlenül a klímasztrájk lett. A klímaváltozás jövőbeni áldozatainak listája a kutatók szerint két újabb állatfajjal bővülhet. Az egyik a császárpingvin, e madárcsoport legnagyobb és legzordabb környezetben élő tagja, a másik pedig egy apró ausztráliai jószág, az erszényes pele. Jómagam (PI) is a déli féltekén jártam az elmúlt hetekben és a talán leghíresebb új-zélandi gleccsernél, a hajdani K und K uralkodóról elnevezett Ferenc József gleccsernél személyesen tapasztaltam meg a jégfolyók fogyatkozását és következményeit.

A világ hústermelése viszont nem a klímaváltozás, hanem a sertésvész miatt csökkenhet hosszú idő óta most első ízben, igaz ennek közvetve szintén lehet hatása a klímára. És közvetett kapcsolatban lehet ezzel az a jópofa hír is, miszerint alkoholista madarak lopják a pálmabort, az esőerdők helyén ültetett olajpálmák erjesztett nedvéből nyert italt Afrikában. Ennek illatát azonban sajnos azok a balkezes hölgyek nem tudnák felismerni, akiknek agyában izraeli kutatók nem találták meg az illatok azonosításához nélkülözhetetlen szaglógumókat. Hogy ennek mi a háttere, elmeséljük.

Ahogy azt is, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben bonyolult agykutatási vizsgálatok nyomán kiderült, a lányok semmivel nem rosszabbak matematikai képességeik tekintetében a fiúknál. Mindez csak szociális rárakódások következménye, a társadalom fordítja el a hölgyeket a számoktól. Az empátia viszont meglepő módon egy friss kutatás szerint nem csökkenti, hanem növeli a politikai véleménykülönbségeket. Végül jó hírrel szolgálunk az űrkutatás szerelmeseinek: vélhetően e téren kicsi politikai különbségek miatt, de demokrata és republikánus szenátorok együttesen javasolják a Nemzetközi Űrállomás életének kitolását 2030-ig.

Az utolsó blokkban a jövő komputerének mondott kvantumszámítógép legújabb alkalmazási területéről hozunk hírt, Lisszabonban a közlekedés optimalizálását tesztelik vele. Ez saját mindennapi tapasztalataink szerint is olyan bonyolult feladat, amivel csak egy ilyen ketyere birkózhat meg. A mesterséges intelligencia viszont arra lehet képes, hogy megjósolja egy éven belüli szívinfarktusunkat és halálunkat. De nem akarunk ilyen kevéssé szívderítő hírrel búcsúzni, ezért arról beszélünk befejezésként, hogy egy friss hír szerint ezentúl Kínában is elfogadják majd a külföldi hitelkártyákat. Ez saját közelmúltban tett shanghaji utamon (PI) személyes kellemetlenségeket is okozott, ahogy az is, a kommunista nagyhatalom miként blokkolja a netet, tiltja a facebookot, a google keresőt, vagy akár a gmail leveleket. Ehhez képest abszurdnak tűnt, hogy ottlétemkor tartották egy másik városban az internet világkongresszusát. Hogy miként próbáltam - részben sikerrel áttörni - a netes blokádon, erről is mesélünk majd.

Várjuk hallgatóinkat: Palugyai István és Tóth Fábián

2019-10-29 17 óra A Jövőnéző október végi adásában igazán színes témáknak lehetnek fültanúi. Patkányok autót vezetnek, sirályok pedig befőttesgumikkal árasztottak el egy lakatlan szigetet. Katarban az utcát hűtik légkondival, számítógépes algoritmusok pedig rasszistává válnak.

Talán megbolondult a világ körülöttünk? Meglehet. Persze komolyabb vizekre is evezünk, ugyanis megtudhatják, hogy hányadán áll az a technológia, aminek segítségével a sós tengeri vízből édes vizet lehet előállítani.

(Kék) fény derül arra, hogy milyen baljós jelek mutatkozhatnak, ha túl sokat ülünk a számítógépünket vagy a telefonunkat bámulva.

A Halloween már a nyakunkon, szórakozott professzorok pedig egy hátborzongató, csikizhető, dökfödhető emberi bőrszerű telefontokot fejlesztettek ki. Ha ennyitől még nem ijedtek meg (sőt, kíváncsiak lettek), akkor még több infót megtudhatnak mindezekről, ha a Rádió Bézs Jövőnéző című műsorára kapcsolnak.

Az e heti adást István sajnos kihagyja, de ugyanolyan szeretettel és lelkesedéssel várja Önöket a társ-műsorvezető, Tóth Fábián.

2019-10-15 17 óra Kedves Hallgatóink!
A most következő Jövőnézőben mi mással kezdenénk, mint a közelmúltban átadott tudományos Nobel-Díjakkal. Kik és miért kapták idén a legnagyobb tudományos kitüntetéseket! Ezután az űrbe tekintünk. Szó lesz az első űrséta most elhunyt hőséről és a mégis készülődő női űrséta résztvevőiről, valamint egy ősi marsi oázisról.
A tudomány veszélyeinek ecsetelésekor egy új veszélyes műnyaggal foglalkozunk, amely mindenkit érinthet, aki gyorsételeket fogyaszt, majd arról a hatalmas bírságról, amit az egyik legnagyobb gyógyszercégnek kell kifizetnie, de az egész gyógyszeriparnak fáj majd. Ezután az elektromos rollerekkel kapcsolatos bajor aggodalmakat ecseteljük.
Utolsó blokkunkban kiderül, egy zseni félévezred után is bizonyítja tehetségét. Szólunk a hőtermelő fonalról és elsiratjuk a matuzsálemi korban elpusztult első klónozott tehénkét.

Hallgassanak minket most is a tudomány világában tett kalandozásunk során!

Vár mindenkit
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-10-01 17 óra A keddi műsorban hallgatóink elsőként az informatika újdonságaival ismerkedhetnek meg. Beszélünk például a Facebook jövőbeni céljaival, melyek révén több tekintetben is a virtuális valóság világába szeretné elvezetni használóit. Kaszparov, a híres orosz sakkmester, akit hajdan legyőzött a sakkszámítógép, nem fél a mesterséges intelligencia veszélyeitől. Majd néhány európai műszaki újdonsággal ismerkedünk meg, melyek mindennapjainkban segíthetnek.

Az űr felé vetve tekintetünket egy minapi hír szerint a NASA egyik kutatója úgy véli, a 2020-ban érkező szondák révén akár már jövőre esély lehet a Marson életet találni. Most viszont egy olyan párost találtak egy óriási bolygó és viszonylag kicsiny és halovány csillaga kettősében, amilyennek léteznie sem szabadna. Ugyancsak izgalmas felfedezés volt egy csillagot széttépő fekete lyuk lefotózása.

Ha némileg lejjebb jövünk, a repülők magasságába, a brit kutatók egy olyan hiperszonikus hajtóművön dolgoznak, amellyel akár a harmincas évekre négy órára csökkenhet az Európából Ausztráliába tartó légi út. Eközben a svédek környezettudatosságból vonatra váltanak. Ha pedig a földre érünk, egy tajvani cég 80 kilós elektromos robogót készített.

Az orvosi témák között tallózva arról a jelentős eredményről szólunk, miszerint brit orvosok óriási fejlődést értek el a melanóma elleni harcban. Ezután pedig azt a vízalapú gélt mutatjuk be, amely infarktus után segít bestoppolni a károsodott szívet.
Végezetül egy hipotézissel zárjuk a műsort. Geológusok ugyanis úgy vélik, hajdan az inkák szándékosan, tektonikus törésvonalak miatt építették a Macchu Picchu köveit olyan megközelítehetetlen helyre.

Reméljük, hűséges hallgatóink velünk tartanak!
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-09-03 17 óra A Jövőnéző műsorát kedden mivel is kezdhetnénk, mint az 5-ös fokozatúvá dagadt Dorián hurrikánnal, majd egy olyan jelentésről szólunk, mely szerint a Nagy Korallzátony jövője elég sötétnek tűnik. Igaz, egy hatalmas, vízalatti vulkánkitörésből származó, tenger felszínén úszó habkőszőnyeg közeledik Ausztráliához, mely segíthet a regenerációban. Egy kutatás ugyanakkor a korallok mesterséges tenyésztésében látja a megoldást a környezeti problémára.

A klímaváltozás nemcsak a trópusokon okoz gondot, hanem a sarkvidéken, de vannak, akik a jeges régió regenerációján gondolkoznak. Mallorcán eközben egy több millió évvel ezelőtti tengerszintemelkedés nyomait fedezték fel, amit szintén a felmelegedés okozott.

A következő blokkban a szúnyogok által terjesztett új járványokkal foglalkozunk, majd arról a gélről beszélgetünk, ami kiküszöbölheti a jövőben a fogtöméseket. Ezután megemlítjük azt a kutatást, miszerint a marijuanát szívó férfiaknak magasabb a spermaszámuk.

Szó lesz még a járást felismerő slusszkulcsról, a videokamerák képeit szükség szerint megzavaró, illetve kiélesítő mesterséges intelligenciáról és arról a csevejről, amelyet Elon Musk és Jack Ma, a kínai Alibaba főnöke vitázott a mesterséges intelligencia jövőbeni hatásairól.

Az utolsó blokkban az Etiópiában talált ősemberkoponyáról csevegünk, majd a világ legrégibb fás növényének elemzését ismertetjük.

Remélem, tudomány iránt érdeklődő hallgatóink most is velünk lesznek délután öttől, vagy a szerdai, esetleg szombat reggeli ismétléskor.

2019-08-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Augusztus 20-án a mi műsorunk is pihenőre vonul, de az elmúlt adásainkból, a legérdekesebb hírekből készült rövid összeállítással mindenképpen készültünk Önöknek.
Újra bemutatunk 3 nem hétköznapi hölgyet, akik a tudományért odatették/teszik magukat. Hiszen a holdraszállás, az első lefényképezett fekete lyuk, illetve a fájdalomcsillapítók lehetséges új generációja is hathatós munkájuknak köszönhető.
Amit viszont senki nem köszön meg, azok a szúnyogok, akikről a nyár elején beszélgettünk hosszasan.
Apropó, rovarok - Fábián ismételten megeszik egy selyemhernyót, ugyan nem élő adásban, de a reakciója változatlan. Ha nem vettük el az étvágyukat, akkor egy nem olyan hosszú hírt is felelevenítünk... Szerencsére nem is nyújtottuk a szükségesnél tovább - a pénisznagyibbító műtétek és hatásaik.
Végezetül egy korábban meghívott vendégünkkel beszélgetünk az angol nyelv rejtelmeiről, illetve arról, hogy mekkora adatmennyiséggel ér fel megtanulni azt.
Két hét múlva is várja Önöket vissza a műsor két házigazdája
Palugyai István és Tóth Fábián

2019-08-06 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatóink!

Legközelebbi műsorunkban elsőként a héten a Föld közelében elrepülő aszteroidáról szólunk, majd arról a piciny napvitorlásról, mely az elmúlt napokban kezdte útját az űrben a Nap sugarainak energiáját használva. Ezután megbeszéljük, hogy a Tejút a legújabb eredmények szerint S alakú és hogy új exobolygókkal bővült a csillagászok listája. 

Ezután az elmúlt napok őssejtbotrányairól szólunk, a Távol-Keleti állat-ember kiméra kutatásokról, ezek lehetséges kimeneteléről és arról a sötét ügyről, miszerint felszívódott egy köldökvért gyűjtő magánbank. De vajon van-e értelme az egész biznisznek? Erre válaszol telefonon Dinnyés András az egyik legismertebb hazai őssejtkutató.

Tudták, hogy 2 ezer éve nem volt ilyen átfogó és ennyire erős felmelegedés? Nem csoda, hogy Grönland hihetetlen mértékben olvad.

Nő viszont a gyógyszereknek ellenálló HIV-fertőzések száma és életnagyságú emberi szívet szeretnének 3 dimenziós nyomtatóval megalkotni. Végül elmélkedünk arról, hogy  szó van arról, feltalálóként szeretnék elismerni egyesek a mesterséges intelligenciát.

2019-07-23 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A következő műsorban először röviden visszatekintünk a Holdraszállás 50. évfordulójára azokkal az érdekesebb eseményekkel, amelyekkel a világ a nagy eseményre emlékezett. Másrészt beszélünk arról a hölgyről, aki egyetlen női szakemberként volt jelen az Apollo program vezérlőtermében.

A következő blokkban a magasból a mélybe látogatunk. A föld mélyének aktivitását sajnos ma még nem tudjuk előre jelezni, legyen az vulkánkitörésről, vagy főként földrengésről. Athénban nemrég mozgott a föld, de Izlandban egy tízezer éve kitört vulkán segíthet a földrengés előrejelzéshez közelebb jutni.
Grönland jege viszont nem a belső erők, hanem a klímaváltozás miatt fogy. Egy kutatás ezt a folyamatot igyekszik lassítani. Ha már környezet, tudták, hogy a környezetszennyezés egyik apró, de annál veszélyesebb műanyagot is tartalmazó eleme az eldobott cigarettacsikk. Hogy miért, elmeséljük. Végül csevegünk arról, mitől fuccsolt be ötven éve a műanyagcsomagolás betiltása Amerikában.

Ezután elmélkedünk arról az analógiáról, ami a kutyafajták kitenyésztése és az emberi rasszok között rasszista felhangokat rejt, s amit egy kutatás élesen bírál. Nem tudjuk viszont, vajon egy primitívebb emberfaj, a gyeniszovai készítette a százezer éves, Kínában talált csontfaragást, vagy már a modern ember.

A műsor befejező részében felhívjuk a figyelmüket, már Bécsben is járnak önvezető autók, el is ütött egy ilyen egy gyalogost. Elon Musk viszont bemutatta az agyból információkat gyűjtő legújabb kütyüjét. Végül mindenkit figyelmeztetünk, csak óvatosan a pornóoldalakkal! Szivárogtatnak!

Várunk mindenkit kedden délután öttől és szerdán, meg szombaton reggel 8 tól:
Palugyai István és Tóth Fábián


2019-07-09 17 óra A Jövőnézőben a tudomány és az egész emberiség történetének egy jeles napjára emlékezünk az esemény közelgő ötvenedik évfordulója kapcsán. 1969 július 20-án lépett ugyanis először ember a Holdra. Ennek a fantasztikus tudományos és műszaki teljesítménynek a hátteréről és máig ható következményeiről beszélgetünk vendégünkkel Ordasi András csillagásszal.

Várjuk kedves és remélhetőleg hűséges hallgatóinkat

2019-06-25 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók. A 25-i adásban elsőnek környezeti hírekről csevegünk,vagyis csiripelünk. Kiderült ugyanis, hogy a vörösbegyek a növekvő zajszennyezés hatására nem hallják jól, mit csipog a társuk és ettől egyre agresszívebbek lesznek.

Ezután arról, hogy kiderült, az óceáni műanyagszemét zöméért néhány dél-kelet ázsiai ország a felelős és ők összefogtak a szennyezés visszafogásáért. A szintén felelős Kína nem vett részt ebben, ahogy néhány kelet-európai ország is blokkolta az uniós klímaterv elfogadását. Pedig a folyamatok nem jól alakulnak. Az űrből lefényképezték a Himalája gleccsereinek olvadását.

 Egy kis zene után ismét egy hideg éghajlatú területre merészkedünk, közelebbről a szibériai Norilszkba, ahol egy éhes és girhes jegesmedve okozott meglepetést és kérdőjeleket. Ott a fehér maci, nálunk a tigrisszúnyog jelent meg, kellő médiafigyelmet keltve. Emiatt megnézzük azt is, hogyan is szívnak vért a kórokozókat is terjesztő szúnyogok.

A következő blokkban is egészségünkkel foglalkozunk, de igazi Jövőnéző módra. Megnézzük, hogyan irányítják gondolataink agyhullámaink segítségével a legmodernebb robotkart, majd azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia felfedezni a skizofrénia legkorábbi jeleit. Végül beszámolunk arról, hogyan próbálja Amerika digitálisan elrejteni kémrepülőgépeit az ellenség elől. Legutóbb még nem sikerült, talán az új módszerrel legközelebb igen.

Az utolsó részben elrugaszkodunk a Földtől. Egészen a Marsig, ahol nagy mennyiségű metánról szóltak a legutóbbi hírek, ami, mint tudjuk az életre utalhat. Egy új kutatás viszont arról számolt be, az eddig gondoltnál jóval kevesebb életet hordozó exobolygó lehet más csillagok körül. Jó hír viszont, hogy a NASA nukleáris meghajtású hatóművön gondolkodik az ilyen távoli, élettel kecsegtető égitestek elérésére. 

Reméljük, minél többen ülnek majd a számítógép elé, hogy meghallgassanak minket! 

2019-06-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók, a keddi műsorban elsőként egy táplálkozással összefüggő hírblokkal indulunk. Egy amerikai vizsgálat szerint a koleszterinszintünkre a vörös és a fehér hús egyformán káros. Ha valaki ezért felhagy a húsevéssel, választhatja a műhúsokat. Már ha ezek gyártása ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket, amiről a következő hírben szólunk. És ha ettől is elmegy a kedvünk, vagy étvágyunk, választhatjuk a világ sok táján elterjedt rovarcsemegét, amiről mostanában annyi híradás szólt, hogy Fábián nem bírt magával....

A sok kulináris élvezettől ezután a csillagokat fogjuk látni. Következő blokkunk a NASA bejelentésének értékelésével kezdődik, miszerint jövőre akár a Nemzetközi Űrállomáson is üdülhetünk. Már ha lesz elég pénzünk, hogy felszálljunk Elon Musk űrhajójára. A Vasembernek azonban sok kritikusa is van, különösen a globális internetet nyújtó hálózatának, amelynek sokezer műholdját egyesek űrszemétnek tartják a következő hír szerint.

A zene után lejjebb adjuk, legalábbis a repülési magasság vonatkozásában. A repülő autókról csevegünk majd, miután e fura közlekedési mód forradalmát jósolják Európában. Persze a hagyományos autóknál is van innováció, jövőre például jön a levegőmentes abroncs.

Végül a környezet hírein tépelődünk. Felmerült, hogy a jövőben a felmelegedés miatt Szibéria egyre nagyobb része válik lakhatóvá. Igaz, egy másik jóslat szerint, mire ez bekövetkezne, véget ér az emberi civilizáció, már 2050-re. Mi nagyon nem szeretnénk ebben hinni,ezért minden jó ötletben reménykedünk.Például abban, hogy a teafilter lesz a klímaváltozás elleni harc titkos fegyvere.

Mindenkit szeretettel vár mind a keddi műsorra, mind a szerdai és szombati ismétlésre Palugyai István és Tóth Fábián!

2019-05-28 17 óra A keddi műsorban elsőnek a legutóbb lemaradt hírrel kezdünk, amely nem azért maradt le, mert olyan hosszú volt.  A péniszmeghosszabbítás értelmetlenségéről szóló kutatás eredményeit ecseteljük elsőként.

Ezután az űrbe szállunk, elsőként azzal a hírrel, miszerint Elon Musk sikeresen felbocsátotta a SpaceX űrinternetjéhez szükséges első 60 műholdat. Hátteret próbálunk adni annak értelmezéséhez, hogy lemondott a NASA új Holdprogramjának nemrégen kinevezett vezetője és beszélünk arról, hogy megtalálták a Mars északi sarkának ősi jégsapkáját.

Ezután a mi Földi környezetünk romlására térünk át két hírblokkban. Szó lesz arról, hogy nő a Föld metánkoncentrációja, de nem tudják a kutatók, hogy miért. Testen viselhető klímaeszközt fejlesztettek ki, ami egyszemélyes légkondicionálóként funkcionál. Végül egy furcsa kis hír arról, hogy miközben emelkedik a tengerek vízszintje, ugyanakkor lassan a földkéregbe folyik az óceánok vize.

Ezután delfinben talált műanyag zuhanycső és műanyagszeméttől elpusztult bálna esetével borzoljuk hallgatóink idegeit, majd azzal igyekszünk nyugtató hatást kelteni, hogy egy kutatás a tengerekben műanyaglebontó bacikkal ért el eredményeket. 

A műsort egy kis közlekedési blokkal zárjuk, amelyben az óránként 600 kilométeres sebességgel száguldó kínai lebegő vonatról és az Unió új drónrendeletéről csevegünk majd.

2019-05-14 17 óra Kedves hallgatóink! A következő Jövőnézőben elsőként elhangzó hírblokkban a meglepetésre a korábban hittnél okosabbnak bizonyuló cápákról, a néhány nap óta Japánban tesztelés alatt száguldó leggyorsabb vonatról és a teljesen újrafelhasználható műanyagról beszélünk.

Stúdióvendégünk ezúttal Dr. Telek Géza, a Szent István kórház sebész főorvosa, akivel két blokkban is a sebészet jövőjéről, így a robotsebészetről, a vműtétekről és a természetes testnyílásokon keresztül végzett endoszkópos operációkról csevegünk és megkérdezzük, megérhetjük, hogy ezek a máshol már kipróbált módszerek egyszer hozzánk is elérkezzenek?

A műsor zárásaként következő részben azokról a most kifejlesztett képpontokról ejtünk szót, melyek milliószor kisebbek az okostelefonokban lévőknél, és amelyekkel akár egy házat is be lehet majd teríteni. Ha már egy sebész is ül a stúdióban, szembesítjük azzal a londoni eredménnyel, miszerint a pénisznövelő beavatkozásoknak túlnyomó többségében semmi értelme. Végül bemutatjuk azokat a Fazekasban tanuló magyar gimnazistákat, akik egy nagy nemzetközi díjat hoztak el egy dublini programozó versenyről.

Várjuk a tudomány iránt érdeklődő hallgatókat kedd délután, szerda és szombat reggel!

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-30 17 óra A Jövőnéző ezúttal elsőként a Marson észlelt földrengéssel, bocsánat, Marsrengéssel foglalkozik, ami elsőként bizonyította a Vörös Bolygó mai is meglévő tektonikus aktivitását. Ezután szólunk Elon Musk májusban induló űrinternet programjáról.
Nem hagyjuk ki, hogy szintetikus beszédet hoztak létre kaliforniai kutatók egy agyimplantátum segítségével, amely az emberi gondolatokat beszéddé alakítja. S ha nem tudjuk kimondani, ami már a nyelvünkön van, szakértők szerint az még nem a szenilitás jele.
Az eddigi legerősebb vihar sújtja ismét Mozambikot, nem sokkal egy másik szélvész után. Nem tűnik véletlennek: egy több mint három évtizedes kutatás szerint a déli óceánon egyre nő a viharok erőssége.
Egy másik kutatás 200 ezer ismeretlen vírust talált az óceánok mélyén.
És végül elcsevegünk arról, hogy jönnek az igazi öregedésgátló gyógyszerek.
Várjuk hallgatóinkat kedden délután ötkor, vagy a szerda és szombat reggel 8 órás ismétlésre.

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-16 17 óra A Jövőnéző ezúttal elsőként az előző napok nagy tudományos szenzációjával, az első "lefényképezett" fekete lyukkal foglalkozik. Elhangzik ebben a, szokásosnál hosszabb részben egy beszélgetés Frey Zsolttal, az ELTE Fizikai Intézetének vezetőjével is.

Ezután szó lesz a génmódosított majmokkal, amelyekbe kínai kutatók emberi agyfejlődéssel kapcsolatos géneket ültettek.

Egy következő blokkban halászokkal barátkozó delfinekről beszélgetünk, majd Norvégiáról, ahol - a bálnavadászattal ellentétben - állatvédelmi okokból betiltották a szőrmefarmokat.

Végül Elon Musk legutóbbi sikeréről, a szaudi műholdat a világűrbe juttató Falcon Heavy rakétájáról csevegünk, amelynek második indítása során mindhárom gyorsítófokozata épségben visszatért a Földre, ezzel végképp bebiztosítva az újrafelhasználható és ezzel olcsóbb rakétaindításokat.

Várjuk hallgatóinkat kedden 5-kor és az ismétlések alkalmával, szerdán és szombaton reggel 8-kor.

Palugyai István és Tóth Fábián


2019-04-02 17 óra A műsorban beszélünk arról a nőről, aki majdnem nem érez semmi fájdalmat, mert egy génje mutálódott. Ez a felfedezés esetleg új fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez vezetheti el a kutatókat.
Ezután beszélünk az első csak nők által végzett űrsétáról, amit lemondtak, méghozzá ruhaproblémák miatt.
Vendégünk Holland Katalin lesz, aki arról a projektről beszél, melyben női tudósok Wikipedia oldalait igyekeznek megírni, mivel a női tudósoknak jelentősen kevesebb ilyen oldala létezik globálisan, mint a férfia társaiknak.
A műsor következő részében arról a dinoszaurusz-leletről beszélgetünk, amelyet az évszázad őslénytani felfedezésének neveznek, bár még nagy a vita ekörül. 
A következő egy informatikai blokk lesz, melyben szó lesz arról, vajon az autizmus kezelhető-e a virtuális valóság technológiájával, vagy hogy a mesterséges intelligencia fejleszthető lesz ugyanilyen VV technológiával, végül pedig arról, hogy megkapták az informatika Nobel-Díjának megfelelő Turing Díjat a neurális háló megalkotói.
A műsor utolsó részében arról csevegünk majd, hogy miképpen foglalhat el egy nyelv megtanulása 1,5 megabájtnyi adatot az agyunkban.

Várjuk kedves hallgatóinkat a Jövőnéző című tudományos magazin legközelebbi adására!


2019-03-19 17 óra Elsőnek egy környezeti blokkal indulunk, melyben szólunk a 16 éves Greta Thunbergről, akit Béke Nobel-Díjra jelöltek a környezetért szervezett tüntetésekért.
A legkisebb delfinről, amelyből már csak tíz maradt és a melegedés miatt az örök fagyból kiolvadt mamutból kivett és egérsejtekbe beültetett sejtek részbeni újraélesztéséről.

Másodiknak a Föld űrből való és az űr Földről való megfigyelésének hírei következnek: a legnagyobb rádiótávcsőhálózattal, a felfedezett tenger alatti hegyekkel és az észrevétlenül maradt Föld felett felrobbant nagy meteorral kapcsolatban.

Stúdióvendégünk Turcsán Zsolt a Természettudományi Múzeumben megnyílt szabadulószoba érdekességeiről beszél.

Ezután egy érdekes vizsgálatról csevegünk, mely szerint a Föld különböző országaiban eltérő sebességgel öregszenek az emberek.

Végül a 21. század legrosszabb találmányait mutatjuk be.

2019-03-05 17 óra A Jövőnéző mai fő témája a globális klímaváltozás. Ennek jegyében lesz a stúdió vendége Faragó Tibor, c. egyetemi tanár, aki sok évig vezette hazánk klímaügyi tárgyalásait. Hír, amiről kérdezhetjük van bőven.
Csak néhány példaképp:
- közelebb a fordulópont, amikor a növényzet már nem tudja kompenzálni a káros emberi hatásokat
- a melegedő tengerekben máris 5 százalékkal kevesebb a hal
- ha feloszlanak a tengerek fölött a felhők, óriási melegedés jöhet stb.
De beszélünk az amerikai űrkutatás orosz függésének végét jelentő, hét végén felbocsátott Dragon űrhajóról, amelyen egy Ripley hadnagy nevű bábú volt és szólunk a fél évszázada először a levegőbe emelkedett Concorde repülőgépről is.

2019-02-19 17 óra

2019-02-05 17 óra A degeneratív központi idegrendszeri betegségek néhány új hír kapcsán (baktérium okozná az Alzheimer-kórt, őssejtekkel gyógyítanak Parkinson-kórt, stb.)

Az őssejtek lehetőségeinek ecsetelésétől egy gerincvelővel kapcsolatos hír
nyomán áttérünk a háromdimenziós nyomtatásra, amely az utóbbi időben erősen felgyorsult ezt a blokkot egy olyan új technológiával zárjuk le, amely a 3D nyomtatást teljesen új módon, az eredeti módszernél sokkal gyorsabban valósítja meg.

Végül a robotok új és egészen fantasztikus világába kalauzoljuk el a hallgatót. (egy olyan pesti kávéházból indulva, ahol már robotok szolgálnak fel - innen is hozunk majd hangfelvételeket)

A beszélgetőtársam Tóth Fábián, most végzett Természettudományi kommunikációs mesterszakos diákom lesz.

Kovalik Márta díj

Kedves Barátaim!
 
Szeretnék megosztani Veletek két nagyon jó és szép hírt. 
 
Megünnepeltük a BÉZS Rádió működésének 5 éves évfordulóját. Ehhez itt is hadd gratuláljak Fodor Jánosnak, a Rádió lelkének és motorjának az egész kuratórium nevében! További sok évnyi sikeres működést kívánunk!
 
Az ünnepséget a Király u. 11. szám alatt található K11 Művészeti és Szabadidő Központban szervezte meg János, nagyon szépen és mívesen. Sajnos, akinek igazán ott kellett volna lennie, megbetegedett. Így Talyigás Kati nem volt személyesen jelen, hogy megtudja, hogy Ő kapta idén a Kovalik Mártáról elnevezett vándordíjat.  Fodor János nagyon szép szavakkal emlékezett meg a névadóról, s az első két díjazottról, Bojár Gáborról és Vekerdy Tamásról. Azt is elmondta, hogy egy névtelen adakozó lehetővé tette, hogy a vándordíj egy másolata ott maradhasson a díjazottnál is a következő 5 évben.  Majd felhívta a színpadra a díj alkotóit, Formanek Zuzsát és Bedécs Kristófot, kezükben a díjjal. Talyigás Katalin távollétében pedig engem ért az a megtiszteltetés, hogy átvehettem tőlük a nagyon szép üvegalkotást, ami talán a leszálló Nikére emlékeztet leginkább, de mindenképpen a szárnyalásról, a repülésről, az alkotásról szól - azon kívül, hogy nagyon szép, légies!  
 
Gratulálunk, Talyigás Katalin! 
 
Hegyesi Gábor
Szociális Innovációs Alapítvány 
a Kuratórium elnöke
 

 

 >>>

Hallgatónktól

Kedves Bézs, és Ti mind, akik Nekünk Bézseltek!

Messziről kezdem, de nem lesz hosszú! Szeretem a szép ruhákat, kiegészítőket, mindig is szerettem öltözni, de nem szeretem a harsány színeket! A visszafogott, finom, halvány, minőségi öltözködést kedvelem, és a bézs színeket. Ugye már itt is vagyunk!

Amikor megtudtam hat évvel ezelőtt, hogy a színem, a bézs már egy rádió neve is, azt gondoltam, ez valami reklámfogás csak. De aztán megnéztem, hogy milyen nevek, és műsorok fémjelzik a rádió működését. Hallottam, hogy Fodor János, a kezdeményező, hogy ott vannak mellette azok a nevek is, akikért érdemes „kinyitni” a rádiót, és tudtam, ez bizony jó lesz!

És igen, nagyon jó lett! Szeretem, hogy egyre szélesebb profillal megy, hogy a nagy nevek mellett, jöttek a fiatalok is, hogy frissült a tartalom, szinte egész nap itt szól mellettem a Bézs.

Elegem volt, és van már a máshol a mennyiségében is az egeket ostromló politikai műsorokból, az állandó ekézéstől, a vad hangulatú párbeszédekből, a folytonos „a valamire” való utalgatásokból, olyan rádióra vágytam, ahol, ahogyan az ars poetica-jában is ott van, minőségi, lágy hangok szerepelnek, ahol elfelejtem, hogy kint dühöng a vad világ, ahol nem kell gyomorgörccsel hallgatnom a műsorokat.

Ez a rádió pont ilyen, ezért szeretem. Már hat éve ennek, és kívánom, és remélem, hogy így is marad!

Nagyon sok örömteli, boldog születésnapot kívánok!

Egy hűséges hallgatójuk, Éva

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:

Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs

 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Immár öt esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 

 >>>

Játék

Szenvedésekkel teli, regényes élet, világhír. Utánozhatatlan hang és örök dallamok. Játékunkban Edit Piafra emlékezünk és a helyes megfejtések beküldői között Michelle Marly: Edith Piaf és a szerelem dala c. könyvét sorsoljuk ki.

 >>>

az Autodoc Club weboldalán