Rádió Bézs

2015 február. Megszólal a Rádió Bézs. Még idegen a fülnek, még senki nem tudja, mi is ez, de a csapat erős, a hallgatók kíváncsiak. És „szól a Rádió.” Ahol nem celebek, hanem hús-vér emberek beszélnek. Önhöz is. Hibákkal néha, de szívből, ésszel, nem pénzért. Önkéntes mindenki. 

 >>>
Rádióbézs

Werovszki Vera és Palugyai István

Werovszki Vera  

Az egész Gerald Durrell-el kezdődött. Amikor megkaptam a szüleimtől az “Amatőr természetbúvár” című könyvet. Akkor hat éves lehettem. Akkor határoztam el, hogy tudományos újságíró leszek. Kis kitérővel a bölcsészettudományok felé, nemrég végeztem az ELTE Természettudományi Karán Tudománykommunikáció mesterszakon. Az egyetemek mellett már dolgozhattam angol nyelvű gazdasági hírszerkesztőként a Worldwide Internet News-nál, majd szerkesztő-asszisztensként és szerkesztő-riporterként tévéknél. Készítettem dokumentumfilmet sérüléssel élő fiatalokról is. Majd az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontnál voltam kommunikációs titkár, ahol a Csodák Palotájával folytatott együttműködésünk keretében az a megtiszteltetés ért, hogy a Wigner Cafet is vezethettem a CSOPA-ban. Most pedig itt vagyok, hogy segítsünk eligazodni az információs rengetegben ki mással, mint Palugyai Istvánnal, miközben a tudomány világáról mesélünk egy órán keresztül.

Palugyai István

A nyolcvanas években sokat rádióztam a Magyar Rádió legendás tudományos rovatánál, a kilencvenes éveket végigtévéztem, ebből 9 évet a 140 részt megélt Azok a csodálatos állatok sorozattal, de eközben végig napilapos újságíró maradtam, 1979-től 2016-ig, két lapnál, a Magyar Hírlapnál és a Népszabadságnál. És mindvégig tudományos újságíróként. Na meg oktattam a szakmát, legutóbb az ELTE természettudomány kommunikációs mesterszakán, amit tavaly szüntettek meg. Most visszatérek itt egy műsor erejéig a rádiós mikrofonhoz, de egy frissen végzett diákommal együtt. Jövőnéző lesz a műsorunk címe és szeretnénk olyan aktuális, jövőnket meghatározó érdekességekről, hírekről beszélgetni, melyek a tudomány világához kötődnek. Remélhetően a hallgatókat pedig képesek leszünk erre az időre a műsorhoz kötni!

•  Jövőnéző - Palugyai Istvánnal és Werovszki Veronikával • KétHetente Kedd 17:00-18:00 •

2022-05-24 17 óra A műsor mostani adásában sok témáról szeretnénk csevegni. Elsőként ismét az egészségügyi hírekkel kezdünk, de most már a még sok titkot rejtő majomhimlő lett a téma - és várhatóan még marad is egy ideig. Azért visszakacsintunk a COVID-ra is, hiszen egy kutatásból kiderült, az influenza elleni védőoltások védenek a koronavírus fertőzés ellen is. És egy még izgalmasabb hír: a COVID-nál megismert mRNS technikával elkészült a Moderna cég HIV elleni védőoltása, amely az első hírek szerint 97 százalékos hatékonyságú. Ha ez igaz, akkor az eredmény több évtizedes harc végére tesz pontot. Ennek bizonyítékára azonban még várni kell.

Ugyancsak izgalmas téma, hogy Amerikában gyerekek tömegeit tömik pszichostimulánsokkal, pedig nem ez lenne a követendő út. És végül egy okos kontaktlencséről is beszámolunk.

A környezeti hírek között szó lesz magukat gyógyító delfinekről, a globális felmelegedés és az éttermi kínálat közti összefüggésről, a csimpánzok hangjainak elemzéséről, valamit két borús klímaügyi jelentésről.

A technikai újdonságok között egy új google alkalmazást, a mégsem vírusálló iPhone-okat, egy drónszállító kínai hajót, a hihetetlenül soká lemerülő elektromos autót és a bloetoothon át feltörhető Teslát ismertetjük.

Végül az űrkutatási blokkban elcsevegünk a holdi talajban termesztett növényekről, két hírről a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban, végül a NASA elképzeléséről az első emberes marsi expedícióról.

Remélem elég sok érdekességgel tudunk szolgálni hallgatóinknak.

Mindenkit szeretettel vár
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-05-10 17 óra A Jövőnéző mostani adásában egy olyan témáról lesz szó meghívott vendégünk segítségével, ami már mindenkinek gondot okoz, aki bármilyen kapcsolatban van az internettel, mobil, vagy számítógép formájában. És ki nincs kapcsolatban! Azt szokták mondani kis túlzással, aki nincs, az nem is létezik.

Ez a téma pedig a kíberbiztonság, hiszen május 5.-én volt a jelszavak világnapja. (megmondom az őszintét, magam sem tudtam, hogy ilyen is létezik. Aki mindebben segít nekünk és a hallgatóknak eligazodni, Bencsáth Boldizsár, a Műegyetem Telekommunikációs Intézetében működő Kriptográfiai és Rendszerbiztonsági Laboratóriumának munkatársa.

Olyan kérdésekről beszélgetünk terveink szerint vele, mint a jelszavak nélküli világ eljövetele, az ukrán háború kibertámadásainak tapasztalatai, saját felhasználói fiókjaink helyes védelme, vagy az, hogy miért szüntetik meg a műsor után egy nappal az androidos telefonokon a hívások rögzítésére alkalmas appok használatát.

Beszélgetünk azért más műszaki újdonságokról is, ha időnk engedi. Lesz szó erdőn keresztül repülő drónokról, nukleáris űrhajóról, a virágokat hosszú ideig frissen tartó újfajta csomagolásról, bőröndméretű tengervíz-sótalanító készüléktől, vagy a napelemek hatásfokának álomhatárra érő növekedéséről.

Szeretettel várja a hallgatókat a tudományos csetelés két házigazdája, Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-04-26 17 óra Itt a tavasz végérvényesen, ezzel a kirándulóidő is. Ezért is lesz vendégünk a mostani Jövőnézőben Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője. Emiatt is a műsor első részében részben a parkerdővel kapcsolatos, de más vonatkozású környezeti témákról beszélgetünk majd. Milyen fákat telepítenek, milyen az örökerdő és a szívbarát tanösvény, milyen vadfajok jelentek meg újabban Budapest környékén, de megkérdezzük vendégünk véleményét a 68 ország 1500 természetvédelmi területéről nemrég készült nemzetközi tanulmány meglepő megállapításairól, vagy a varjúfélék alkalmazkodóképességéről is.

Az orvostudomány hírei között az újfajta májgyulladás vírustól a prosztatarák és a baktériumok nemrég vizsgált kapcsolatán át elcsevegünk a biozöldségekben esetlegesen előforduló körokozók és az e-cigaretta káros hatásáig.

Szót ejtünk azokról a spekulációkról, miszerint lehet, hogy még nem halt ki a titokzatos apró floresi ősember, valamit arról is, hogyan változott őseink testmagassága a gyűjtögetés feladása és a mezőgazdaságra való áttérés következtében, végül egy szintén régi távoli történés mai maradványa kerül sorra, egy pár éve a tengerbe hullott meteorit, amelyről egy harvardi tudós azt gondolja :távoli civilizációk nyomait lehetne keresni rajta.

Szívesen várunk minden érdeklődőt!
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-04-12 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!

A mai műsor ismétlésében Csepeli György szociálpszichológus volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan befolyásolja az életünket a mesterséges intelligencia, és milyen hatással vannak ránk a járványok. Az MTA doktorával, aki Hankiss Elemérhez mérhető, szót ejtettünk arról is, hogyan élhetjük túl az emberi civilizáció összeomlását.

A törékeny civilizációnk egyébként most is hatalmasat lépett előre: most jött rá, hogy hogyan határozhatja meg az élő szervezet alapköveinek: a fehérjéknek a felépítését a mesterséges intelligencia segítségével (Dan Brown féle fordulat). Ez egészen mostanáig a biológia legnagyobb kihívása volt, és új rákgyógyszerek kifejlesztése felé nyithatja meg az utat.

A technika újdonságai között arról a francia férfiről is beszámoltunk, aki egy robotvázat épített a kerekesszékes fiának, hogy járni tudjon, és egy agyba nagyon könnyen beültethető új számítógépes interfészről is szót ejtettünk egy pillanatra.

Szó volt még a harmadik oltásról, ami még sokakban kérdéseket vet fel, amelyeket a tudomány segítségével próbáltuk meg körbe járni, hogy segítsünk eligazodni a káoszban.

Az űrkutatás megkerülhetetlen híre, hogy Magyarország űrhajóst fog küldeni az űrbe, ami mellett természetesen mi sem mehettünk el szó nélkül. Elcsevegtünk arról is, hogyan billentette ki az új orosz modul véletlenül bekapcsolt hajtóműve a Nemzetközi Űrállomást. Remélhetőleg az adás végéig legalább mi pályán maradtunk.

Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat az ismétlés során is.
Palugyai István és Werovszky Veronika.

( A 2021.08.03-i adás ismétlése )

2022-03-29 17 óra Kedves Hallgatóink!

A jövőnéző mostani műsorában elsőként olyan híreket szemlézünk, melyek a háború műszaki-tudományos-környezeti vonatkozásait érintik. Szó lesz vegyi fegyverekről, kamikáze drónokról, mesterséges intelligenciáról, járulékos környezeti károkról, kíber hadviselésről és a háború hatásáról az űrkutatásra.

Az űrkutatás és csillagászat egyéb hírei is helyet kapnak, mint hogy mi tekinthető az idegen civilizációk négy biztos jelének, vagy hogy mennyi gyémánt lehet a Merkúron.

Az orvostudomány újdonságai között megint felüti fejét a koronavírus, elemezzük a már nálunk is emelkedő új esetszámot és hogy mire számíthatunk a COVID influenzával való esetleges házasságától.

Végül a környezettel kapcsolatban szó lesz a klímaváltozás miatti katasztrófák törmelékeinek kockázatairól, a mikroműanyag szennyeződésről és hogy ezt mivel lehet csökkenteni.

Minden hűséges és új hallgatónkat várjuk
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-03-01 17 óra Kedves Hallgatóink!

Sajnos a Jövőnéző mostani adásában a történelem kerül terítékre a mostani szörnyűséges ukrajnai háború kapcsán. Az elmúlt napok hihetetlennek tűnő eseményeit megpróbáljuk történelemtudományi szemszögből vizsgálni stúdióvendégünk, Bihari Péter, történész, a történelemtudomány doktora, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium vezető tanára segítségével.

Olyan kérdéseket boncolgatunk majd, mint

A történelem során milyen volt a békés és a háborús időszakok aránya Európában és a világ fejlettebb részén?

A történelem során hogyan alakult a háborúkban a civil lakossággal való bánásmód helyzete?

Milyen gyorsan lehetett felállni egy háborús helyzetből az egyes országoknak?

A béketárgyalások tanulmányozása mire tanítja a történészeket?

Hogyan változtak a mai kori történelem során a harci taktikák?

Hogyan, mely történelmi események, tapasztalatok kapcsán alakultak ki a jelenlegi nemzetközi politika törvényei?

A világrend is olyan, mint az evolúció: egy ideig alig valamelyest változik, aztán hirtelen nagyon? Milyen példák igazolják ezt a történelem során?

Mikor és hogyan tudott megtartani egy ellenséges hatalom egy idegen országot sokáig a történelemben? Párhuzamok!

Milyen történelmi példák vannak politikusok, vezérek irracionális cselekedeteire, amelyekből rosszul és amelyekből jól jöttek ki?

A történelem során a tudomány és a technika fejlődése hogyan változtatta meg a háborúk menetét és így a társadalmak változását?

Mindenkit várunk
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-02-15 17 óra Kedves hallgatóink, a mostani Jövőnézőben elsőként megemlékezünk a HIV felfedezőjéről, a napokban elhunyt Luc Montagnier-ről, aki felfedezéséért megosztott Nobel-díjat kapott. Vendégünk, akivel felidézzük a tudós munkásságát, Nagy Károly virológus egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője.

Ezután más orvostudományi érdekességekről lesz szó, mint az alvás szerepe a túlsúly letornászásában, vagy egy új izraeli módszer, ami bénult gerincű egereknél segített a mozgás teljes helyreállításában. A COVID hírek között a szívbetegség koronavírussal való kapcsolatáról beszélünk és egy magyar felismerésről, ami inkább csak médiafigyelem, mintsem valódi felfedezés.

A környezet hírei között szó lesz a metánról, a koalákról, a nemzeti parkok fontosságáról és az érintetlen tengerpartokról.

Az űrkutatás hírei között a Marsjáró sebességrekordjáról, az európai űrhajós-válogatásról és Musk műholdjainak kálváriáiról csevegünk.

Jó szórakozást kívánva vár mindenkit: Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-02-01 17 óra A Jövőnéző mostani adásában Kordos Lászlót látjuk vendégül, aki a Földtani Intézet volt igazgatója és a hazai ősemberkutatás fél évszázadáról jelent meg a közelmúltban érdekes könyve. A Rudapithecus felfedezője nemcsak az izgalmas történetről beszél, de hozzászól sok földtani, őslénytani felfedezéshez is, melyek az elmúlt időben láttak napvilágot. Szó lesz még a járvány új híreiről és a környezettel kapcsolatos újdonságokról is.

Mindenkit vár Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-01-18 17 óra A Jövőnéző mostani műsorában egy érdekes hír nyomába eredünk, miszerint idén több egyetemünkön is komplex természettudományos tanárképzés indul, amely legalábbis egyelőre az általános iskola felső tagozatának megfelelő évfolyamokon felváltaná az eddigi szaktanári rendszert. Erre nagy szükség lenne, hiszen a járvány jól megmutatta, milyen nagy hiány van helyes természettudományi ismeretekkel felvértezett emberekre. Vendégünk a stúdióban Weiszburg Tamás, az ELTE ásványtani tanszékének vezetője, aki az új tanárképzés oktatási programjának egyik kidolgozója.

Ennek szükségességét néhány olyan hírrel próbáljuk aláhúzni, melyek a diákok korszerű természettudományos ismereteinek romlását jelzik. Persze a tanárok sem biztos, hogy mindenütt örülnek majd az új rendszernek, de reméljük, vendégünk minden kérdésre megnyugtató választ ad majd.

Jó adalék néhány olyan újdonságról szóló tudományos hír is, mind COVID témában, mind más területekről, ahol a meg kéne értenünk híradás lényegét.

Vajon képesek vagyunk rá, és a fiatalok értik-e, vagy félreértik a tudomány üzeneteit.

Mindenkit várunk az érdekesnek és fontosnak ígérkező beszélgetésre
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2022-01-04 17 óra Új év, remélem új hallgatókkal, de a régiek mellett!

Mindenkit köszöntünk a Jövőnéző (és a podcast) idei első adásával, melyben vendégünk Örkény Antal szociológus, az ELTE professzora, aki gondolatébresztő cikket közölt múlt hónapban a Qubit oldalán a COVID járvány társadalmi aspektusairól és különösen az oltással szembeni ellenállásról, valamint a kötelező oltás lehetőségéről, mint az állam erkölcsi kötelességéről.

Ezzel a témával kezdünk, majd folytatjuk néhány műszaki újdonsággal és nem hagyjuk ki az űrkutatás legfrissebb híreit sem.

Mindenkit vár Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-12-21 17 óra Ismét elérkeztünk az év utolsó Jövőnézőjéhez. Szeretnénk hűséges hallgatóinktól egy érdekes, szórakoztató és tanulságos adással búcsúzni 2021-től, remélve, hogy 2022 mindenképp jobb évünk lesz és talán nem kell év végéig a járvány híreivel borzolni a műsort követők idegeit.

Vera jóvoltából remélhetően ez a műsor már podcast formájában is hallgatható lesz, ami tovább bővítheti hallgatóink körét.

Most nagyon kedves vendégünk is lesz a stúdióban: Kis László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, akinél nagyszerűbb tudományközvetítőt keresve sem igen találhatunk a magyar tudományos közéletben.

Ennek megfelelően a műsor elég nagy szeletét a csillagos ég és az űr hírei töltik majd ki: a betlehemi csillagtól a Földön kívüli élet keresésén és a fekete lyukakon át a Naphoz indult űrszondáig, a Marskutatás újdonságáig, vagy a hamarosan induló új űrtávcsőig.

Remélhetően vendégünk a koronavírus híreihez is hozzászól, s nemcsak azért, mert mint kiderült, a járvány miatt kevesebb a villám is. Természetesen az Omikron ebben a műsorblokkban is főszerepet kap.

És ha lesz időnk, még néhány műszaki érdekesség is be fog férni, mint a különféle új típusú atomerőművek, vagy egy lézerrel sütő-főző berendezés is.

Mindenkit nagy örömmel vár:
Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-12-07 17 óra Kedves Jövőnéző kedvelők!

A mostani műsor a negyedik járványhullám csúcsán hangzik el, ezért és a rengeteg ezzel kapcsolatos hír miatt is két blokkban is a koronavírusról csevegünk majd. Beszélünk oltásokról, gyógyszerekről, különféle kockázatokról és a COVID-dal kapcsolatos információkról.

Az űrkutatás hírei közé Jeff Bezos űrállomás-fejlesztési tervei, a Földet megközelítő aszteroida, a magyar kutatók űrműszer-építési sikere, egy újfajta exobolygó és a Föld vízkészletének eredetével kapcsolatos érdekes teória fért be.

A műszaki újdonságokat ecsetelő hírblokk egy madárkarmokkal felszerelt drónt, a laptopgyártó asus konyhai kütyüjét, a 3D nyomtatás újdonságát, valamit a szárnyakkal hasító japán vasutat és a Rolls-Royce villanymotorral sebességrekordot döntő elektromos repülőt vonultatja fel.

Reméljük, sikerült felkelteni hallgatóink kíváncsiságát, mi mindenesetre ott leszünk a stúdióban.

2021-11-23 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

Sajnos a járvány ismét tetőfokára hág és kevés a jó hír. Mégis megpróbáltunk néhány derűlátóbbnak tűnő hírt keresni. Szó lesz a Japánban feltehetőleg kihalt delta variánsról, a gyógyszerek közül pedig a magyar fejlesztésű orrspray teszteléséről, valamint a Merck gyógyszergyár tablettájának várható európai engedélyezésével kapcsolatos ajánlásokról, végül egy COVID elleni tapaszról, melyet Svájcban próbálnak ki. Beszélünk persze a vakcinákról is, a pécsi virológus professzor Jakab Ferenc figyelmeztetése kapcsán, s arról, hogy a kormány korábbi állítása szerint "laboratóriumnak" nevezett Ausztriában velünk szemben mennyire komolyan veszik a járványt.

A környezet híreiről való csevegésünket a klímacsúcs végső értékelésével kezdjük, majd szólunk az Arizonai Egyetem klímajóslatáról, arról, hogy egy most felfedezett betegségnek is a klímaváltozáshoz lehet köze, ahogy az agyi tevékenységek romlásának is a légszennyezéshez. Egy új térkép végül a világ teknőseinek sanyarú helyzetét ábrázolja.

A technika híreit is egy környezethez kötődő hírrel kezdjük, ugyanis egy szuperszámítógépet akarnak a kutatók bevetni a környezetváltozás alakította jövő felvázolására. Beszélünk ezen kívül Bill Gates tervezett atomerőművéről, az Apple nagy dobásáról az autópiacon és egy új virtuális valóság-kesztyűről.

Az űrbe látogatva egy érdekes felvetésről szólunk, mely a Földönkívüli mikrobák veszélyeit latolgatja. Néhány kutató a Hold krátereiben fagyott széndioxidot is valószínűsít, mások szerint pedig a korábban véltnél biztonságosabbak lehetnek a Világegyetem távoli részei közötti utazást feltételező féregjáratok. A műsort egy aggasztó fegyverkísérlettel zárjuk, amelyet Oroszország tesztelt műholdak elleni bevetésre.

Ha érdekesnek találják a beharangozót, várjuk Önöket a Jövőnéző elé.

2021-11-09 17 óra A mostani műsorban ismét a pár nap múlva befejeződő klímacsúcsról beszélünk elsőként több elemzés kapcsán, melyekben vannak optimistább felhangok is, a híradások zöme azonban meglehetősen szkeptikus, no nem a klímaváltozás tényével, hanem az összejövetel sikerével kapcsolatban.

A járvány legújabb hírei között beszámolunk a betegség elleni új gyógyszerek megjelenéséről és a fertőzéssel szembeni öröklött ellenállóképességről. Ezután két, másik betegség elleni védőoltások pozitív hatásairól csevegünk.

A technikai csodák kedvelőinek próbálunk kedvében járni, amikor az okos fürdőszobaszőnyegről, az agystimulációs epilepsziakezelésről, a google ketyeréjéről, ami levegőből készít vizet, az esésérzékelő okosóra életmentő erejéről, valamint a szemétgyűjtő hajókról csevegünk.

Végül az űrhajózás legújabb érdekességei kerülnek napirendre, így az űrállomáson szüretelt chilipaprika, a NASA most induló próbálkozása, mely egy veszélytelen aszteroidát próbál kilökni pályájáról, hogy ha sikerrel járnak, később a Földet veszélyeztető aszteroidákat is eltéríthessék útjukról. Szó lesz még a Marsjáró és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint magyar kutatók hozzájárulásáról a NASA legújabb missziójának sikeréhez.

Várjuk szeretettel a műsor iránt érdeklődőket: Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-10-26 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsorban ismét vendéget fogadunk, ha az illető nem is lesz a stúdióban. Egy volt diákom az illető, az amúgy Erdélyben élő Györfy Borbála, akit 8700 fiatalból választott ki az ENSZ, a Youngo, és a Youth Envoy nevű szervezet, hogy 400-ad magával képviselje a világ fiataljait a glasgow-i klímacsúcs előtt egy olyan dokumentum elkészítésében, amely azokat a klímavédelmi irányokat/intézkedéseket foglalja magába, amelyek a fiatalság szerint sürgős megoldásra várnak. A dokumentum megszületése után egy konferencián, ahol a világ jó néhány vezetője hallgatta meg a fiatalok kéréseit, Bori képviselhette Magyarországot. vele beszélgetünk a tapasztalatairól és több klímához és a környezethez kapcsolódó témáról, hírről.

Emellett természetesen COVID-dal kapcsolatos hírek is lesznek, egyebek mellett a vírussal szembeni genetikai ellenálló képességről, a legújabb delta plusz variánsról, vagy az oltás utáni újrafertőződésről.

Csevegünk majd a génmódosított sertésvese emberbe való árültetéséről, a vikingekről, aki valójában felfedezték Amerikát, vagy arról, miért csökkent az emberek agya úgy 3 ezer éve.

Műszaki újdonságokról sem feledkezünk el, most a holdjáró motorkerékpárt, az iphone által gyártott elektromos járműveket és a különféle okos eszközöket mutatjuk be.

Minden érdeklődőt várunk!

2021-10-12 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsort ismét a stúdióból közvetítjük, ahol is kedves vendéget üdvözölhetünk. Vásárhelyi Tamást, biológust, múzeumpedagógust, főmuzeológust, a kiváló tudománykommunikációs szakembert, aki a nemrég volt Állatok Világnapja kapcsán a beporzók szerepéről is beszél, amelyek védelmét 2,5 milliárdos programmal segíti az EU.

Egyéb környezeti témák között a klímaváltozás vándormadarakra kifejtett hatásáról is szólunk, meg a tölgyfák jótékony szerepéről.

A COVID kapcsán valaki ismét a legújabb tudományosan is értékelhető híreket szemléztünk, így a Videoton legutóbbi felmérését a vakcinák hatásáról, amely ugyan újat nem mondott, de amit sejthettünk, bizonyította. Nemrég az is bizonyítást nyert, az oltások hatása hogyan csökken az idővel, mi a genetikai kapcsolat a koronavírus okozta betegség és az Alzheimer kór között, és mi az első igazán hatékony gyógyszer, ami talán végre segít a megbetegedetteken.

Az idei természettudományos Nobel díjak díjazottjairól is csevegünk, végül az űrkutatás legújabb érdekességeit is megemlítjük.

Mindenkit szeretettel vár kedden Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-09-28 17 óra Kedves tudománybarát hallgatóink!

Mostani adásunkat még mindig nem a stúdióban vettük fel, mert hogy a szerencse lánya, Vera még mindig a csodálatos Korfun élvezi a görög nyárutót, ami itt minálunk valódi nyárnak hatna. A paradicsomi környezet arra ihletett minket, hogy a műsort is a környezet híreivel kezdjük. Míg Vera Korfunál zömmel csodás kék tengerben lubickolt, a Kína melletti Sárga tenger bezöldülése aggasztó környezeti folyamatok következménye, ahogy az égő szibériai erdő is, s ha megnézzük a régi nagy fajkihalásokat, a kutatásokból kiderül, akkor is nagy szerep jutott mind a tüzeknek, mind az algavirágzásnak. Egyszóval nem ülhetünk ölbe tett kézzel a a klímakatasztrófa veszélyének árnyékában. Kövessük a finn példát, ahol még az óvodákat is zöldítik, aminek nagyszerű eredményei a gyerekek egészségi állapotában is visszatükröződnek. Végül egy érdekes magyar módszerről, amely a természetes vizekben a DNS-töredékek kimutatásával deríti fel az ottani élővilág faji összetételét.

A koronavírus most is témát ad számunkra. A járvány eredetéhez vihet közelebb a COVID SARS2-vel legközelebbi rokon vírusok felfedezése laoszi barlangi denevérekben. Az oltásokról egyértelműen kiderült, hogy a hosszú COVID betegséget is megelőzhetik, ahogy az is, hogy a beoltott kismamák a magzatuknak is átadják a védettséget, azt pedig a legújabb kutatások is megerősítették, hogy a legfejlettebb, mRNS oltások az influenza és más légúti betegségeket okozó vírusok elleni vakcinák kifejlesztéséhez is elvezetnek. Végül egy jó hír az Astra Zeneca oltás fejlesztőitől, miszerint a mostani kórokozó szerintük a jövőben enyhe náthaokozó vírussá szelídül. Reméljük, igazuk lesz.

Olyan orvostudományi hírekről is csevegni fogunk, mint a paracetamol negatív következménye a terhes nők magzataira, s a jó bélflóra pozitív hatása a fogyásra. Ha már fogyás, mi is örvendezünk amiatt, hogy megtalálták az elhízásért felelős géneket, s hogy kiderült, miért nem szeretik egyes gyerekek és felnőttek a brokkolit és a karfiolt, s végül kinek és mikor jó a legújabb műszív.

A műszaki újdonságok sorában elmondjuk, hogyan fejezték be mesterséges intelligencia segítségével Beethoven 10. szimfóniáját, milyen a megérinthető hologram, s mit lehet készíteni a világ legbüdösebb gyümölcséből a duriánból. Ha kétkedve is, de beszámolunk a jelenlegieknél sokkal gyorsabb nukleáris hajtóműről, ami egy Costa ricai fejlesztés, de azt ígérik, sokkal gyorsabbá tehet egy Mars-utazást. Végül arról az érdekes műszaki megoldásról beszélünk, ami lehetővé teheti az űrszemét eltakarítását, legalábbis a használatból kivont műholdak gyorsabb elégetését a légkör felsőbb rétegeiben.

Reméljük, mindenki számára akad érdekes hallgatni való!
Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-09-14 17 óra Kedves Hallgatóink!

A Jövőnéző mostani adásában a környezet híreivel kezdünk. Szót ejtünk arról az izlandi széndioxid elnyelő berendezésről, mely az üvegházhatású gázt átalakítás után a Föld mélyére süllyeszti. Kérdés, ez meg tudja-e állítani a melegedést, amitől egyes állatoknak megnő a fülük, orruk és szárnyuk, vagyis azok a testrészeik, amelyeken keresztül tudják magukat hűteni. Sajnos a klímaváltozással veszélyes állatok is érkeztek hozzánk, mint az a kullancsfaj, amely egy trópusi láz kórokozóját hordozhatja. A madarak viszont felmelegedéstől függetlenül már a tojásban értik a szüleik dalát, kommunikációjukat ezek szerint egy genetikai program vezérli, még ha később tanulnak is hozzá.

Az űrkutatásról szóló érdekességek között a "Percy" becenevű Marsjáró sikeres kőzetgyűjtéséről, az év végén felbocsátásra kerülő Webb űrtávcsőről, a Napviharok veszélyeiről és a földönkívüli vírusok lehetőségéről csevegünk.

A Koronavírus sajnos még velünk marad, a műsorban is. A gyerekkori oltások esetleges védőhatásáról már sokadszorra szólunk, ahogy Karikó Katalinról is, akinek újabb díjat adtak át és ismét csodaszép dolgokat mondott, ezúttal a tudósok túlzott egójáról. Indul az első kombinált influenza-COVID vakcina embereken zajló kipróbálása, s mintha egyes koronavírusos betegek olyan immunitással rendelkeznének, ami minden variáns ellen jó. A halálos Nipah vírus ellen viszont még nincs védőoltás, s Dél-Indiában sajnos továbbra is terjed.

Az oltásellenesek félelme sokszor a tűtől való félelemből fakad. Egy spanyol találmány ennek a kijátszását ígéri, meglátjuk sikerül-e neki. A koleszterinszintet leszorító módszer viszont injekcióval juttatja be a szervezetbe a meglepően jó eredményekkel büszkélkedő anyagot. Beszélünk az embriókutatást felkavaró változásról, mely eltörölte a 14 napos határt, vagyis most már 14 nap után is folytatódhatnak a veleszületett rendellenességek kivédését is ígérő kísérletek. Végül nem hagyjuk ki a vicces kutatásokat, melyekért idén IgNobel-díj járt.

Minden érdeklődőt vár: Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-08-31 17 óra A Jövőnéző mostani adásában vendégünk, Frey Sándor csillagász, az Űrvilág című portál főszerkesztője egy sor aktuális, űrkutatással és csillagászattal kapcsolatos hír kapcsán segít a hallgatók eligazodásában. Szó lesz arról, miért csúszik a Holdraszállás, és Musk Hordozórakétájának startja, mi a baj a sok kommunikációs műholddal, amit a Starlink és a Oneweb felbocsát, fenyegetnek e aszteroida becsapódások, mennyiben valós tudományos hír a fekete lyuk energiájának felhasználása, vagy az életet hordozó bolygók pár éven belüli felfedezése.

Emellett a legfrissebb koronavírus-hírekről fogunk csevegni, a szputnyik vakcina hatásosságáról és az Astrazeneca antitest terápiájáról, illetve a delta variáns kórházi kockázatairól, no meg a legújabb amerikai hírszerzési jelentésről a vírus eredetéről.

A környezet hírei között a Chilében dúló rendkívüli szárazság eredetéről, a hazánkban is terjedő parlagfűevő bogárról és a fukusimai hűtővíz tengerbe engedéséről beszélünk még.

S ha fér, néhány műszaki újdonsággal zárjuk a műsort.

Mindenkit szeretettel vár
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-08-17 17 óra A mostani műsor mi mással kezdődhetne, mint a járvány híreivel. Miután elkezdődött a negyedik hullám, sokan latolgatják, mire számíthatunk idehaza. Miért a fiatalok, az iskolások terjeszthetik jobban a vírust? Mi az esélye, hogy legyőzhetjük egyáltalán ezt a kórokozót? Arról is beszélünk, hogy mindennél nagyobb szabású klinikai vizsgálat kezdődött három, más betegségek ellen már használt szerrel, melyektől a WHO azt reméli, megakadályozhatják a fertőzés súlyos betegséggé alakulását. Végül az is szóba kerül, hogy a maszk nemcsak a vírust, hanem a szennyezett levegőt is feltartóztatja, ami új felismerések szerint elősegítheti a demencia, az Alzheimer kór kialakulását.

A NASA egy jövőre induló kísérletben szimulálja a jövőbeni Mars-expedíciók űrhajósainak lélektani igénybevételét. Hasonlót hajdan a szovjetek is végeztek, most kalandvágyó amerikaiakat várnak az egy évig tartó bezártságra egy háromdimenziós nyomtatással készülő mű Mars-bázison.

Elcsevegünk a már működő Mars-járó minapi mintavételi kudarcának okáról, az újbóli Holdrasszállás csúszásáról és arról a meglehetősen agyament ötletről, miszerint Muskék hirdetéseket akarnak az űrbe helyezni.

Egy műszaki újdonságokról szóló hírcsokorban homokszitáló strandrobotról, föld alatt mozgó robotkígyóról, gyomirtó robotról és a NASA új szuperszonikus repülőgépéről beszélünk.

Utolsó blokkunk a csimpánzfélék egymás közti köszöntési viselkedését, a közösségi médiák hazai fogyasztói szokásait feltérképező elemzés eredményeit és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos optimista és pesszimista jövőképeket járja körül.

Minden érdeklődőt vár
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-08-03 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!

A mostani műsorban Csepeli György szociálpszichológus lesz a vendégünk, akivel arról beszégetünk, hogyan befolyásolja az életünket a mesterséges intelligencia, és milyen hatással vannak ránk a járványok. Az MTA doktorával, aki Hankiss Elemérhez mérhető, szót ejtünk arról is, hogyan élhetjük túl az emberi civilizáció összeomlását.

A törékeny civilizációnk egyébként most is hatalmasat lépett előre: most jött rá, hogy hogyan határozhatja meg az élő szervezet alapköveinek: a fehérjéknek a felépítését a mesterséges intelligencia segítségével (Dan Brown féle fordulat). Ez egészen mostanáig a biológia legnagyobb kihívása volt, és új rákgyógyszerek kifejlesztése felé nyithatja meg az utat.

A technika újdonságai között arról a francia férfiről is beszámolunk, aki egy robotvázat épített a kerekesszékes fiának, hogy járni tudjon, és egy agyba nagyon könnyen beültethető új számítógépes interfészről is szót ejtünk egy pillanatra.

Szó lesz még a harmadik oltásról, ami még sokakban kérdéseket vet fel, amelyeket a tudomány segítségével próbáljuk meg körbe járni, hogy segítsünk eligazodni a káoszban.

Az űrkutatás e heti megkerülhetetlen híre, hogy Magyarország űrhajóst fog küldeni az űrbe, ami mellett természetesen mi sem mehetünk el szó nélkül. Elcsevegünk arról is, hogyan billentette ki az új orosz modul véletlenül bekapcsolt hajtóműve a Nemzetközi Űrállomást. Remélhetőleg az adás végéig legalább mi pályán maradunk.

Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat.
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-07-21 11 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor első részében vendéget  köszöntöttünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával - ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak - bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhettek, ugyanis a döntő magyar idő szerint tegnap délután kettőkor kezdődődött. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát beszéltük meg. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéltük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegtünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.

Az űrhajózási technikai részben beszámoltunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.

Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt - sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.

Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző ismétlésének nevében.
Palugyai István és Werovszky Veronika.

( A 2021.07.20-i adás ismétlése )

2021-07-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor első részében vendéget  köszöntünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával - ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak - bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhetnek, ugyanis a döntő magyar idő szerint délután kettőkor kezdődik. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát szeretnénk megbeszélni. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéljük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.

Az űrhajózási technikai részben beszámolunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.

Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt - sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.

Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző nevében.
Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-07-06 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!

A mostani műsorban elsőként a hőhullámok híreivel kezdünk, ami így nyár közepén nem is csoda. Beszélünk a kanadai erdőtüzekről, az elmúlt nyáron tapasztalt Déli Sarki melegrekordról, illetve a Grönland melletti mostani olvadásról. Aktuális környezeti hír az egyszer használatos műanyag eszközök frissen életbe lépett tilalma, s ezzel összefüggésben a tengerekbe jutó műanyaghulladék helyzete. Végül egy újdonságról, miszerint génmódosított növényekkel tisztítják meg a szennyezett talajt.

A technika újdonsága a világ legmagasabban futó vasútja, a tibeti, mely ugyan megkönnyíti az ottaniak közlekedését, ám arról nem szól a fáma, ehhez mekkora környezeti pusztítást okoz az újdonság. A múltkor beharangozott szlovák repülő autó sikeréről is beszámolunk, ahogy egy okospólóról, ami a távgyógyítást forradalmasíthatja.

Az űrkutatás e heti híre Branson és Bezos vetélkedésének legújabb fejezete. Szó lesz itt az első faműholdról, a kínai űrállomásra érkezett űrhajósok első űrsétájáról és a Nemzetközi űrállomáson elvégzett génszerkesztésről, valamint egy olyan csillagrendszerről, amiről szakértők azt hiszik, idegen civilizációknak kiválóan lehetne onnan minket megfigyelniük.

A koronavírus még ebben a maszkmentes kegyelmi időszakban sem maradhat ki, hiszen, ahogy elmondjuk, a negyedik járvány belobbanhat nálunk is, elmondjuk miért. Elcsevegünk egy izraeli és egy brit vizsgálatról, melyek a Pfizer, illetve az Astra Zeneca oltások hatását nézte a delta variánsra és szót ejtünk a WHO figyelmeztetéséről, végül egy érdekesség a háziállatok beoltásáról.

Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat.
Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-06-22 17 óra A rekkenő hőhullámban csak remélhetjük, van kedvük meghallgatni tudományról szóló csevegésünket. Annyit ígérhetünk, érdekes témákat gyűjtöttünk.

Bár nincs náthaszezon, figyelemreméltó, hogy a náthavírusok úgy tűnik, meggátolhatják a koronavírus fertőzéseket. Ha viszont már megkapta valaki, egy friss tanulmány szerint a fertőzöttek egynegyede bizony hónapokkal később is megszenvedi a vírust. Beszélünk ezután a járvány miatti egészséges félelem határairól, az mRNS vakcinák új életéről, mint esetleges rákellenes védőoltás, illetve a sminkekhez használt vegyszerek veszélyeiről.

A környezetről szóló blokkunkban elsőnek a neves virológus véleményét szemlézzük, aki szintén a biológiai szúnyoggyérítés mellett emelt szót. Ezután a folyók kiszáradásáról, a kelet-európai nagyvárosok légszennyezettségéről, a tenger felmelegedése miatt Dániába is felvándorló jövevényekről, a Velencei tavi halpusztulásról és a Földi hőcsapdáról ejtünk szót.

A műszaki újdonságokat bemutató részben elsőnek egy robotexkavátorról, majd egy amúgy tengeri műanyagszennyezést monitorozó robothajóról beszélgetünk, aztán a repülőgép hajtóműveket lecsendesítő csodaanyag után a levegőbe emelkedett versenyautóról csevegünk.

Ha már a levegőben vagyunk, a téma a kínai űrhajósok megérkezése az űrállomásukra, a Hubble űrtávcső hibája, a magyar kisműhold sikere és az, hogy Steven Hawkingnak megint igaza volt.

Mindenkit sok szeretettel várunk!
Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-06-08 17 óra Hurrá, hosszú idő után ismét a stúdióból közvetítjük élőben a Jövőnéző adását.

Sajnos a járvány - a politikai állítások (vágyak?) ellenére sajnos még nem múlt el, így kedves hallgatóink elsőként ismét a koronavírushoz kötődő néhány témáról hallhatnak - ezúttal meghívott vendég nélkül, mivel Vera most debütál az élő, stúdióból közvetített adásban, ezért először kettesben - illetve csodálatos technikusunkkal, Katival hármasban - szeretnénk hallgatóinkkal csevegni.

Jó hír, hogy aki átesett a víruson, ráadásul a két oltást is megkapta, hosszú távra védetté válik. Azt is megemlítjük, hogy bár a kormányfő tudományos vitákról ír, szinte minden lényeges szakhatóság engedélyezte a 12 év felettieknek az oltásokat. Így akarják elérni a társadalom többségének immunizálását? A britek ezzel szemben már egy új járványra készülnek, amikor azt tervezik, egy új kórokozó feltűnésekor száz nap alatt kifejlesztenék a védőoltást. Korábban szóltunk egy univerzális, minden koronavírus ellen jó oltásról, most egy hasonlóképp minden influenzavírus törzs elleni vakcináról szólnak a hírek. Végül egy édes hír a fogak zománcát visszanövesztő cukorkáról.

Az űrkutatási-repülési blokkban a NASA Vénusz-tervei, a nemzetközi űrállomásra küldött medveállatkák és tintahalak sorjáznak majd, végül néhány szupergyors repülőgép terveiről hallhatnak.

A környezettel kapcsolatban elsőként a Bill Gates által megszellőztetett új generációs atomreaktorról és annak környezeti hatásairól csevegünk, majd a magashegységekbe telepített napelemekről, s a Nemzetközi Energiaügynökség meglehetősen radikális új terveiről, végül egy akár kedvesnek tűnő, ám a természetes környezet épsége szempontjából nagyon is aggasztó hírről, miszerint egy indiai elefántcsorda új otthon keresésére indult Dél-Kínában.

Az utolsó műsorblokk a Föld belsejének híreit csoportosítja, a Földmag növekedésétől az erdélyi vulkán esetleges feléledésén át egy áram nélkül működő óriás földalatti hűtőkamráig.

Remélem, minél többen velünk tartanak a tudomány világában való barangolásunk során!

2021-05-25 17 óra Kedves Hallgatóink!

A Jövőnéző mostani vendége Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság elnöke, akinek Facebook csoportja, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó immár több mint ötvenezres követőtáborral rendelkezik. Itt orvosoktól és gyógyszerészektől az átlagemberekig mindenki nyomon követheti a vírussal kapcsolatos legérdekesebb szakirodalmi anyagokat, hasznos és közérdekű információkat találhat a vakcinákkal és gyógyszerekkel kapcsolatban, valamint a szerkesztő által indított kérdésekre is válaszolhat, ami egyfajta közvélemény kutatás is.

A csoport indulása óta eltelt idő tapasztalatairól, benyomásairól is kérdezzük Dobson Szabolcsot, aki a műsor második blokkjában a COVID-19 legújabb híreire is reflektál. Így például arra, mi a véleménye az összes lehetséges koronavírus ellen bevethető vakcináról, a nemrég talált nyolcadik, embernél betegséget előidéző koronavírusról, mely kutyáról lépett át az emberre. Beszélünk többek között arról, miszerint a betegség után egy kutatás több mint egy év védettséget feltételez, s hogy mennyire nincs esélye, hogy az mRNS vakcinában lévő RNS beépüljön DNS-ünkbe.

Harmadik és ezúttal utolsó blokkunkban a járvány által előidézett társadalmi bágyadtsággal foglalkozunk, majd egy izgalmas kutatásról lesz szó, mely - ha emberen is igazolódik a hatása - helyettesíthetné a lélegeztetőgépeket.

Mindenkit sok szeretettel várunk az internet elé.
Palugyai István és Werowski Vera.

2021-05-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor vendége Gyovai Gabriella nőgyógyász szakorvos, akivel elsősorban a COVID, a vakcinák és a terhesség, illetve a fogamzásgátlás kapcsán felmerült problémákról beszélgetünk.

Természetesen a járvány egyéb híreit is megbeszéljük vendégünkkel, aki a műsor egyéb híreihez is hozzászól. Így például ahhoz, hogy a pandémia különféle apokalipszis gondolatokat ébreszt sokakban. Egy kutatás is abból indult ki, hogy hány ember kellene, hogy fajunk túléljen egy világkatasztrófát.

Ha már a túlélés, úgy tűnik, felfedeztek három gént, amelyek a hosszú élet titkának tekinthetők. Nem tudjuk, hogy David Attenborough rendelkezik-e ilyen génekkel, de a műsor minden szépet és sok boldogságot kíván Sir David 95. születésnapjára.

Végül az űr híreiről csevegünk, két 5-ös kapcsán. Elon Musk csillaghajója ötödszörre végre sikeresen visszatért a kilövőhelyre, így a hatalmas rakéta is újrafelhasználható lesz. Ugyancsak sikert hozott az ötös a Marson lévő pici helikopternek, az Ingenuity ugyanis ötödszörre csak egyirányú utat tett meg és valószínűleg egy darabig elkíséri az útnak induló Marsjárót. Utolsóként arról, hogy ezúttal nem az Istenek estek a busmanok fejére, mint az 1981-es természetfilm komédiában, hanem a kínai űrrakéta és szerencsére most nem egy afrikai falura, ahogy egy korábbi esetben, hanem a tengerbe. Az eset azonban erős figyelmeztető jelzés a szaporodó űrszemét további sorsára.

Várjuk hallgatóinkat szeretettel: Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-04-27 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatóink!

A mostani műsor új műsorvezetőt avat. Tóth Fábián sajnos más irányú elfoglaltságai miatt nem folytatja tovább tudományos csevegésünket a jövőnézőben. Itt is szeretném méltatni eddigi teljesítményét és megköszönni nagyszerű munkáját. Utódja, Werovszki Veronika szintén az ELTE természettudományos kommunikáció mesterszakát végezte, így szintén tanítványom, de több területen, tévéknél, kutatóintézetben is kipróbálta már magát kommunikációs szakemberként. Nagy örömmel vettem, hogy elfogadta felkérésemet és ezentúl ő lesz partnerem a műsorvezetésben, szerkesztésben.

A mostani műsorban is lesz vendégünk, Pléh Csaba akadémikus, Széchenyi díjas pszichológus, a CEU professzora, akivel arról beszélgetünk, miképp befolyásolta és befolyásolja a járvány a tudományos tevékenységet a világban, és most nem a vírussal kapcsolatos orvosi kutatásokra gondolok.

Emellett két izgalmas hírről is beszélünk majd a COVID-dal kapcsolatban.

A műsor második felében szó lesz az első, nagyobb hatékonyságú malária elleni védőoltás kifejlesztéséről, egy jópofa horkolás elleni kütyüről, a bőrrák, fény segítségével azonnal elvégezhető diagnosztizálásáról és arról a meglepő hírről, miszerint a csernobili túlélők gyerekeinél nem találtak genetikai károsodást.

Végül az űrkutatás újdonságai következnek, az elmúlt műsorban csak beharangozott, azóta már bizonyított robothelikopter a Marson, valamint az, hogy a NASA mars-járója oxigént termelt, ahogyan egy izraeli cég a Hold talajából tervezi ugyanezt. Befejezésül a Space-X legújabb rakétaindításáról beszélünk, amelynek elsőként sikerült kizárólag újrahasznosított elemekből összerakott űrhajót küldenie a Nemzetközi Űrállomásra.

Várunk minden érdeklődő hallgatót.
Palugyai István és most már Werovszky Vera.

 

Kovalik Márta díj

Jó emberek díja

 2018- ban a Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday család vándordíjat hozott létre, hogy Kovalik Márta, aranytollas Újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a Magyar Rádiózás meghatározó személyisége emlékét az utókor megőrizze.

Az emlékdíj nem szakmai díj.

Az kapja minden évben, aki szabad, független, tisztességes ember és tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.

A díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

2021-ben Szalay Kriszta színésznő vehette át a díjat.

2020-ban Talyigás Katalin szociológus a SZIA alapítója volt a díjazott.

2019-ben Vekerdi Tamás pszichológus kapta a díjat.  

2018-ban az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója volt.

 >>>

ÉS kritika

Élet és  Irodalom 2021. október 8.
Károlyi Csaba

Asztalfő

(Lábjegyzet. Vlasics Sarolta műsora, Rádió Bézs, szeptember 30., csütörtök, 16.00–17.00)

Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagyívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.

Ferenc Józsefet egyszer megkérték, üljön az asztalfőre, de ő azért se oda ült, majd ezt mondta: „Fiam, jegyezd meg, ahol én ülök, az az asztalfő.” Állítólag Jancsó Miklós is szerette ezt a mondást, és szeretett nem az asztalfőre ülni. Báron György idézte most föl Jancsó alakját és művészetét Vlasics Sarolta heti kulturális műsorában.

Lábjegyzet – segít az eligazodásban.” Így mutatkozik be ez a műsor. És valóban segít. A Lábjegyzet mindig érdekes. Szó volt mostanában benne Gerhard Richter kiállításáról éppúgy, mint Spiró György esszékötetéről, a Zeneakadémia tehetséggondozó programjáról vagy – a legutóbbi adás második felében – Nagy Péter István Don Carlos-rendezéséről a Radnóti Színházban.

Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegényeket. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.

Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjában szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpásban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen. Aztán utána még hat ugyanolyan komédiát forgatott. Szeretett állandó stábbal dolgozni, Kende János, Grunwalsky Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Galkó Balázs, Balázsovits Lajos, Kozák András és így tovább, aztán Kapa és Pepe.

Aktuálisak-e ma a filmjei? – tette föl a kézenfekvő kérdést Vlasics Sarolta. Aktuálisabbak, mint valaha, jobban élnek – válaszolta Báron –, az önismétlés és a modor nála védjegy, csak a nagyoknál van ilyen, minden korszaka frissnek hat most is, és rólunk szól. Régen társadalmi esemény volt, ha Jancsó végigment az utcán, utolsó filmjei pedig ma nemzedéki kultfilmek. A beszélgetés végighaladt az életmű korszakain, annak jegyében, hogy a rendező mindig követte a politikai változásokat, a 60-as években a hatalom és a személyiség, a hatalom és a tömeg kérdése foglalkoztatta, a 70-es években káoszt érzékelt, Olaszországban várta-várta a rendszer összeomlását, a 90-es években elhallgatott, majd idős korára visszajött a burleszkkel és a groteszkkel, ilyesmit csak az öreg Buñuel csinált.

Jancsó műveiben abszolút kontinuitás van végig, a nagyon hosszú snittek meditatív stílust eredményeznek – magyarázta lelkesen Báron –, nála mindig hangsúlyos, hogy a film a képek művészete, a Szegénylegények például a dialógusok nélkül is érthető. Antonioninál a hosszú snittek az elidegenedésről szólnak, Jancsónál a személyiség a hatalomnak való kiszolgáltatottságáról. A szimbólumai, a rekvizitumai örök érvényűek. Az önálló filmnyelv és a szabad gondolkodás pedig összefügg. Jancsó öt perc után felismerhető, mint Fellini, Antonioni, Tarr. Öröm volt ezt az összegzést hallani.

Végül Vlasics a személyes élményeiről kérdezte Báront, aki boldogan válaszolt erre is: ő nem volt filmrendező, csak akkor, amikor forgatott, de akkor is happening volt a munka során. Nagyvonalú, jó humorú ember volt, királyi eleganciával megáldva. Én se előtte, se utána nem láttam ilyen természetes módon 

 

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom heti tv erd tv

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:

Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs

 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Immár hét esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 

 >>>

Érd most

az Autodoc Club weboldalán