Rádió Bézs

2015 február. Megszólal a Rádió Bézs. Még idegen a fülnek, még senki nem tudja, mi is ez, de a csapat erős, a hallgatók kíváncsiak. És „szól a Rádió.” Ahol nem celebek, hanem hús-vér emberek beszélnek. Önhöz is. Hibákkal néha, de szívből, ésszel, nem pénzért. Önkéntes mindenki. 

 >>>
Rádióbézs

Werovszki Vera és Palugyai István

Werovszki Vera  

Az egész Gerald Durrell-el kezdődött. Amikor megkaptam a szüleimtől az “Amatőr természetbúvár” című könyvet. Akkor hat éves lehettem. Akkor határoztam el, hogy tudományos újságíró leszek. Kis kitérővel a bölcsészettudományok felé, nemrég végeztem az ELTE Természettudományi Karán Tudománykommunikáció mesterszakon. Az egyetemek mellett már dolgozhattam angol nyelvű gazdasági hírszerkesztőként a Worldwide Internet News-nál, majd szerkesztő-asszisztensként és szerkesztő-riporterként tévéknél. Készítettem dokumentumfilmet sérüléssel élő fiatalokról is. Majd az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontnál voltam kommunikációs titkár, ahol a Csodák Palotájával folytatott együttműködésünk keretében az a megtiszteltetés ért, hogy a Wigner Cafet is vezethettem a CSOPA-ban. Most pedig itt vagyok, hogy segítsünk eligazodni az információs rengetegben ki mással, mint Palugyai Istvánnal, miközben a tudomány világáról mesélünk egy órán keresztül.

Palugyai István

A nyolcvanas években sokat rádióztam a Magyar Rádió legendás tudományos rovatánál, a kilencvenes éveket végigtévéztem, ebből 9 évet a 140 részt megélt Azok a csodálatos állatok sorozattal, de eközben végig napilapos újságíró maradtam, 1979-től 2016-ig, két lapnál, a Magyar Hírlapnál és a Népszabadságnál. És mindvégig tudományos újságíróként. Na meg oktattam a szakmát, legutóbb az ELTE természettudomány kommunikációs mesterszakán, amit tavaly szüntettek meg. Most visszatérek itt egy műsor erejéig a rádiós mikrofonhoz, de egy frissen végzett diákommal együtt. Jövőnéző lesz a műsorunk címe és szeretnénk olyan aktuális, jövőnket meghatározó érdekességekről, hírekről beszélgetni, melyek a tudomány világához kötődnek. Remélhetően a hallgatókat pedig képesek leszünk erre az időre a műsorhoz kötni!

•  Jövőnéző - Palugyai Istvánnal és Werovszki Verával • KétHetente Kedd 17:00-18:00 •

2021-09-14 17 óra Kedves Hallgatóink!

A Jövőnéző mostani adásában a környezet híreivel kezdünk. Szót ejtünk arról az izlandi széndioxid elnyelő berendezésről, mely az üvegházhatású gázt átalakítás után a Föld mélyére süllyeszti. Kérdés, ez meg tudja-e állítani a melegedést, amitől egyes állatoknak megnő a fülük, orruk és szárnyuk, vagyis azok a testrészeik, amelyeken keresztül tudják magukat hűteni. Sajnos a klímaváltozással veszélyes állatok is érkeztek hozzánk, mint az a kullancsfaj, amely egy trópusi láz kórokozóját hordozhatja. A madarak viszont felmelegedéstől függetlenül már a tojásban értik a szüleik dalát, kommunikációjukat ezek szerint egy genetikai program vezérli, még ha később tanulnak is hozzá.

Az űrkutatásról szóló érdekességek között a "Percy" becenevű Marsjáró sikeres kőzetgyűjtéséről, az év végén felbocsátásra kerülő Webb űrtávcsőről, a Napviharok veszélyeiről és a földönkívüli vírusok lehetőségéről csevegünk.

A Koronavírus sajnos még velünk marad, a műsorban is. A gyerekkori oltások esetleges védőhatásáról már sokadszorra szólunk, ahogy Karikó Katalinról is, akinek újabb díjat adtak át és ismét csodaszép dolgokat mondott, ezúttal a tudósok túlzott egójáról. Indul az első kombinált influenza-COVID vakcina embereken zajló kipróbálása, s mintha egyes koronavírusos betegek olyan immunitással rendelkeznének, ami minden variáns ellen jó. A halálos Nipah vírus ellen viszont még nincs védőoltás, s Dél-Indiában sajnos továbbra is terjed.

Az oltásellenesek félelme sokszor a tűtől való félelemből fakad. Egy spanyol találmány ennek a kijátszását ígéri, meglátjuk sikerül-e neki. A koleszterinszintet leszorító módszer viszont injekcióval juttatja be a szervezetbe a meglepően jó eredményekkel büszkélkedő anyagot. Beszélünk az embriókutatást felkavaró változásról, mely eltörölte a 14 napos határt, vagyis most már 14 nap után is folytatódhatnak a veleszületett rendellenességek kivédését is ígérő kísérletek. Végül nem hagyjuk ki a vicces kutatásokat, melyekért idén IgNobel-díj járt.

Minden érdeklődőt vár: Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-08-31 17 óra A Jövőnéző mostani adásában vendégünk, Frey Sándor csillagász, az Űrvilág című portál főszerkesztője egy sor aktuális, űrkutatással és csillagászattal kapcsolatos hír kapcsán segít a hallgatók eligazodásában. Szó lesz arról, miért csúszik a Holdraszállás, és Musk Hordozórakétájának startja, mi a baj a sok kommunikációs műholddal, amit a Starlink és a Oneweb felbocsát, fenyegetnek e aszteroida becsapódások, mennyiben valós tudományos hír a fekete lyuk energiájának felhasználása, vagy az életet hordozó bolygók pár éven belüli felfedezése.

Emellett a legfrissebb koronavírus-hírekről fogunk csevegni, a szputnyik vakcina hatásosságáról és az Astrazeneca antitest terápiájáról, illetve a delta variáns kórházi kockázatairól, no meg a legújabb amerikai hírszerzési jelentésről a vírus eredetéről.

A környezet hírei között a Chilében dúló rendkívüli szárazság eredetéről, a hazánkban is terjedő parlagfűevő bogárról és a fukusimai hűtővíz tengerbe engedéséről beszélünk még.

S ha fér, néhány műszaki újdonsággal zárjuk a műsort.

Mindenkit szeretettel vár

Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-08-17 17 óra A mostani műsor mi mással kezdődhetne, mint a járvány híreivel. Miután elkezdődött a negyedik hullám, sokan latolgatják, mire számíthatunk idehaza. Miért a fiatalok, az iskolások terjeszthetik jobban a vírust? Mi az esélye, hogy legyőzhetjük egyáltalán ezt a kórokozót? Arról is beszélünk, hogy mindennél nagyobb szabású klinikai vizsgálat kezdődött három, más betegségek ellen már használt szerrel, melyektől a WHO azt reméli, megakadályozhatják a fertőzés súlyos betegséggé alakulását. Végül az is szóba kerül, hogy a maszk nemcsak a vírust, hanem a szennyezett levegőt is feltartóztatja, ami új felismerések szerint elősegítheti a demencia, az Alzheimer kór kialakulását.

A NASA egy jövőre induló kísérletben szimulálja a jövőbeni Mars-expedíciók űrhajósainak lélektani igénybevételét. Hasonlót hajdan a szovjetek is végeztek, most kalandvágyó amerikaiakat várnak az egy évig tartó bezártságra egy háromdimenziós nyomtatással készülő mű Mars-bázison.

Elcsevegünk a már működő Mars-járó minapi mintavételi kudarcának okáról, az újbóli Holdrasszállás csúszásáról és arról a meglehetősen agyament ötletről, miszerint Muskék hirdetéseket akarnak az űrbe helyezni.

Egy műszaki újdonságokról szóló hírcsokorban homokszitáló strandrobotról, föld alatt mozgó robotkígyóról, gyomirtó robotról és a NASA új szuperszonikus repülőgépéről beszélünk.

Utolsó blokkunk a csimpánzfélék egymás közti köszöntési viselkedését, a közösségi médiák hazai fogyasztói szokásait feltérképező elemzés eredményeit és a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos optimista és pesszimista jövőképeket járja körül.

Minden érdeklődőt vár.

Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-08-03 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!

A mostani műsorban Csepeli György szociálpszichológus lesz a vendégünk, akivel arról beszégetünk, hogyan befolyásolja az életünket a mesterséges intelligencia, és milyen hatással vannak ránk a járványok. Az MTA doktorával, aki Hankiss Elemérhez mérhető, szót ejtünk arról is, hogyan élhetjük túl az emberi civilizáció összeomlását.

A törékeny civilizációnk egyébként most is hatalmasat lépett előre: most jött rá, hogy hogyan határozhatja meg az élő szervezet alapköveinek: a fehérjéknek a felépítését a mesterséges intelligencia segítségével (Dan Brown féle fordulat). Ez egészen mostanáig a biológia legnagyobb kihívása volt, és új rákgyógyszerek kifejlesztése felé nyithatja meg az utat.

A technika újdonságai között arról a francia férfiről is beszámolunk, aki egy robotvázat épített a kerekesszékes fiának, hogy járni tudjon, és egy agyba nagyon könnyen beültethető új számítógépes interfészről is szót ejtünk egy pillanatra.

Szó lesz még a harmadik oltásról, ami még sokakban kérdéseket vet fel, amelyeket a tudomány segítségével próbáljuk meg körbe járni, hogy segítsünk eligazodni a káoszban.

Az űrkutatás e heti megkerülhetetlen híre, hogy Magyarország űrhajóst fog küldeni az űrbe, ami mellett természetesen mi sem mehetünk el szó nélkül. Elcsevegünk arról is, hogyan billentette ki az új orosz modul véletlenül bekapcsolt hajtóműve a Nemzetközi Űrállomást. Remélhetőleg az adás végéig legalább mi pályán maradunk.

Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat.

Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-07-21 11 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor első részében vendéget  köszöntöttünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával - ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak - bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhettek, ugyanis a döntő magyar idő szerint tegnap délután kettőkor kezdődődött. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát beszéltük meg. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéltük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegtünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.

Az űrhajózási technikai részben beszámoltunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.

Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt - sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.

Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző ismétlésének nevében.

Palugyai István és Werovszky Veronika.

( A 2021.07.20-i adás ismétlése )

2021-07-20 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor első részében vendéget  köszöntünk a stúdióban: Kérészy Istvánt, aki a Floridai Egyetemen villámokat kutat. Most itthonról figyelte annak a nagyszabású versenynek a New Yorkban rendezett döntőjét, melyen csapatával - ebben a Műegyetem hallgatói is ott voltak - bejutott az első hatba és remélhetően minél jobb eredményt ér el. Erről hallgatóink is első kézből értesülhetnek, ugyanis a döntő magyar idő szerint délután kettőkor kezdődik. A versenyben a 150 országból indult 8700 csapat mesterséges intelligencia segítségével keresett Ausztráliában villámok által keltett tüzeket és modellezte ezek tovaterjedését.
Istvánnal természetesen a manapság egyre aktuálisabb téma minden aspektusát szeretnénk megbeszélni. A villámok Ausztráliában tüzeket keltenek, nálunk lidércet, ahogy azt a napokban olvastuk. Na ezt is megbeszéljük vendégünkkel, ahogy azt is, mi köze van az amazóniai villámoknak ahhoz, hogy a régió egy friss hír szerint ma már több szén dioxidot bocsát ki mint amennyit elnyel. Elcsevegünk arról is, miszerint a meteorológusok szerint a mostani ítéletidőkhöz hozzá kell szoknunk s hogy lehet, hogy beválik az MIT kutatóinak 1972-es jóslata, miszerint 2040-re összeomlik az emberi civilizáció.

Az űrhajózási technikai részben beszámolunk a jó hírről, hogy sikerült megjavítani a jó öreg Hubble űrtávcsövet, s hogy most Jeff Bezos következik az űrugrások sorában. Amikor a Vénuszon olyan anyagot, foszfint találtak, amit máshol az élettel párosítanak, sokan kétkedtek. Most kiderült, nem véletlenül, mert az anyag minden bizonnyal vulkanikus működés eredményeként került a bolygó légkörébe. A Jupiter Ganymedes nevű holdjának jege alatt is sok izgalmas dolog rejtőzhet. Most még csak egy űrszonda repült el a hold előtt, aminek jelentőségét azért nem kell lebecsülni.

Ahogy a koronavírus ismételt terjedését Európa-szerte. Nem árt erről most, a negyedik hullám előtt elcsevegni, ahogy a vírus delta utáni következő mutánsáról, a lambdáról, mely a legújabb hírek szerint kevésbé veszélyes elődjénél. A tudósok viszont nem véletlenül kiáltottak veszélyt a brit korlátozások teljes feloldása előtt - sajnos teljesen hiábavalóan. S természetesen elemezzük az idehaza a járvánnyal kapcsolatban most talán legtöbbeket érdeklő témát, a harmadik oltás lehetőségét.

Mindenkit szeretettel vár a Jövőnéző nevében.

Palugyai István és Werovszky Veronika.

2021-07-06 17 óra Kedves és hűséges Jövőnéző hallgatók, no meg azok, akik első ízben követik tudományról folytatott csevegésünket!

A mostani műsorban elsőként a hőhullámok híreivel kezdünk, ami így nyár közepén nem is csoda. Beszélünk a kanadai erdőtüzekről, az elmúlt nyáron tapasztalt Déli Sarki melegrekordról, illetve a Grönland melletti mostani olvadásról. Aktuális környezeti hír az egyszer használatos műanyag eszközök frissen életbe lépett tilalma, s ezzel összefüggésben a tengerekbe jutó műanyaghulladék helyzete. Végül egy újdonságról, miszerint génmódosított növényekkel tisztítják meg a szennyezett talajt.

A technika újdonsága a világ legmagasabban futó vasútja, a tibeti, mely ugyan megkönnyíti az ottaniak közlekedését, ám arról nem szól a fáma, ehhez mekkora környezeti pusztítást okoz az újdonság. A múltkor beharangozott szlovák repülő autó sikeréről is beszámolunk, ahogy egy okospólóról, ami a távgyógyítást forradalmasíthatja.

Az űrkutatás e heti híre Branson és Bezos vetélkedésének legújabb fejezete. Szó lesz itt az első faműholdról, a kínai űrállomásra érkezett űrhajósok első űrsétájáról és a Nemzetközi űrállomáson elvégzett génszerkesztésről, valamint egy olyan csillagrendszerről, amiről szakértők azt hiszik, idegen civilizációknak kiválóan lehetne onnan minket megfigyelniük.

A koronavírus még ebben a maszkmentes kegyelmi időszakban sem maradhat ki, hiszen, ahogy elmondjuk, a negyedik járvány belobbanhat nálunk is, elmondjuk miért. Elcsevegünk egy izraeli és egy brit vizsgálatról, melyek a Pfizer, illetve az Astra Zeneca oltások hatását nézte a delta variánsra és szót ejtünk a WHO figyelmeztetéséről, végül egy érdekesség a háziállatok beoltásáról.

Sok szeretettel várjuk hallgatóinkat.

Palugyai István és Werovszki Veronika.

2021-06-22 17 óra A rekkenő hőhullámban csak remélhetjük, van kedvük meghallgatni tudományról szóló csevegésünket. Annyit ígérhetünk, érdekes témákat gyűjtöttünk.

Bár nincs náthaszezon, figyelemreméltó, hogy a náthavírusok úgy tűnik, meggátolhatják a koronavírus fertőzéseket. Ha viszont már megkapta valaki, egy friss tanulmány szerint a fertőzöttek egynegyede bizony hónapokkal később is megszenvedi a vírust. Beszélünk ezután a járvány miatti egészséges félelem határairól, az mRNS vakcinák új életéről, mint esetleges rákellenes védőoltás, illetve a sminkekhez használt vegyszerek veszélyeiről.

A környezetről szóló blokkunkban elsőnek a neves virológus véleményét szemlézzük, aki szintén a biológiai szúnyoggyérítés mellett emelt szót. Ezután a folyók kiszáradásáról, a kelet-európai nagyvárosok légszennyezettségéről, a tenger felmelegedése miatt Dániába is felvándorló jövevényekről, a Velencei tavi halpusztulásról és a Földi hőcsapdáról ejtünk szót.

A műszaki újdonságokat bemutató részben elsőnek egy robotexkavátorról, majd egy amúgy tengeri műanyagszennyezést monitorozó robothajóról beszélgetünk, aztán a repülőgép hajtóműveket lecsendesítő csodaanyag után a levegőbe emelkedett versenyautóról csevegünk.

Ha már a levegőben vagyunk, a téma a kínai űrhajósok megérkezése az űrállomásukra, a Hubble űrtávcső hibája, a magyar kisműhold sikere és az, hogy Steven Hawkingnak megint igaza volt.

Mindenkit sok szeretettel várunk!

Palugyai István és Werovszki Vera.

2021-06-08 17 óra Hurrá, hosszú idő után ismét a stúdióból közvetítjük élőben a Jövőnéző adását.

Sajnos a járvány - a politikai állítások (vágyak?) ellenére sajnos még nem múlt el, így kedves hallgatóink elsőként ismét a koronavírushoz kötődő néhány témáról hallhatnak - ezúttal meghívott vendég nélkül, mivel Vera most debütál az élő, stúdióból közvetített adásban, ezért először kettesben - illetve csodálatos technikusunkkal, Katival hármasban - szeretnénk hallgatóinkkal csevegni.

Jó hír, hogy aki átesett a víruson, ráadásul a két oltást is megkapta, hosszú távra védetté válik. Azt is megemlítjük, hogy bár a kormányfő tudományos vitákról ír, szinte minden lényeges szakhatóság engedélyezte a 12 év felettieknek az oltásokat. Így akarják elérni a társadalom többségének immunizálását? A britek ezzel szemben már egy új járványra készülnek, amikor azt tervezik, egy új kórokozó feltűnésekor száz nap alatt kifejlesztenék a védőoltást. Korábban szóltunk egy univerzális, minden koronavírus ellen jó oltásról, most egy hasonlóképp minden influenzavírus törzs elleni vakcináról szólnak a hírek. Végül egy édes hír a fogak zománcát visszanövesztő cukorkáról.

Az űrkutatási-repülési blokkban a NASA Vénusz-tervei, a nemzetközi űrállomásra küldött medveállatkák és tintahalak sorjáznak majd, végül néhány szupergyors repülőgép terveiről hallhatnak.

A környezettel kapcsolatban elsőként a Bill Gates által megszellőztetett új generációs atomreaktorról és annak környezeti hatásairól csevegünk, majd a magashegységekbe telepített napelemekről, s a Nemzetközi Energiaügynökség meglehetősen radikális új terveiről, végül egy akár kedvesnek tűnő, ám a természetes környezet épsége szempontjából nagyon is aggasztó hírről, miszerint egy indiai elefántcsorda új otthon keresésére indult Dél-Kínában.

Az utolsó műsorblokk a Föld belsejének híreit csoportosítja, a Földmag növekedésétől az erdélyi vulkán esetleges feléledésén át egy áram nélkül működő óriás földalatti hűtőkamráig.

Remélem, minél többen velünk tartanak a tudomány világában való barangolásunk során!

2021-05-25 17 óra Kedves Hallgatóink!

A Jövőnéző mostani vendége Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság elnöke, akinek Facebook csoportja, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó immár több mint ötvenezres követőtáborral rendelkezik. Itt orvosoktól és gyógyszerészektől az átlagemberekig mindenki nyomon követheti a vírussal kapcsolatos legérdekesebb szakirodalmi anyagokat, hasznos és közérdekű információkat találhat a vakcinákkal és gyógyszerekkel kapcsolatban, valamint a szerkesztő által indított kérdésekre is válaszolhat, ami egyfajta közvélemény kutatás is.

A csoport indulása óta eltelt idő tapasztalatairól, benyomásairól is kérdezzük Dobson Szabolcsot, aki a műsor második blokkjában a COVID-19 legújabb híreire is reflektál. Így például arra, mi a véleménye az összes lehetséges koronavírus ellen bevethető vakcináról, a nemrég talált nyolcadik, embernél betegséget előidéző koronavírusról, mely kutyáról lépett át az emberre. Beszélünk többek között arról, miszerint a betegség után egy kutatás több mint egy év védettséget feltételez, s hogy mennyire nincs esélye, hogy az mRNS vakcinában lévő RNS beépüljön DNS-ünkbe.

Harmadik és ezúttal utolsó blokkunkban a járvány által előidézett társadalmi bágyadtsággal foglalkozunk, majd egy izgalmas kutatásról lesz szó, mely - ha emberen is igazolódik a hatása - helyettesíthetné a lélegeztetőgépeket.

Mindenkit sok szeretettel várunk az internet elé.

Palugyai István és Werowski Vera.

2021-05-11 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatók!

A mostani műsor vendége Gyovai Gabriella nőgyógyász szakorvos, akivel elsősorban a COVID, a vakcinák és a terhesség, illetve a fogamzásgátlás kapcsán felmerült problémákról beszélgetünk.

Természetesen a járvány egyéb híreit is megbeszéljük vendégünkkel, aki a műsor egyéb híreihez is hozzászól. Így például ahhoz, hogy a pandémia különféle apokalipszis gondolatokat ébreszt sokakban. Egy kutatás is abból indult ki, hogy hány ember kellene, hogy fajunk túléljen egy világkatasztrófát.

Ha már a túlélés, úgy tűnik, felfedeztek három gént, amelyek a hosszú élet titkának tekinthetők. Nem tudjuk, hogy David Attenborough rendelkezik-e ilyen génekkel, de a műsor minden szépet és sok boldogságot kíván Sir David 95. születésnapjára.

Végül az űr híreiről csevegünk, két 5-ös kapcsán. Elon Musk csillaghajója ötödszörre végre sikeresen visszatért a kilövőhelyre, így a hatalmas rakéta is újrafelhasználható lesz. Ugyancsak sikert hozott az ötös a Marson lévő pici helikopternek, az Ingenuity ugyanis ötödszörre csak egyirányú utat tett meg és valószínűleg egy darabig elkíséri az útnak induló Marsjárót. Utolsóként arról, hogy ezúttal nem az Istenek estek a busmanok fejére, mint az 1981-es természetfilm komédiában, hanem a kínai űrrakéta és szerencsére most nem egy afrikai falura, ahogy egy korábbi esetben, hanem a tengerbe. Az eset azonban erős figyelmeztető jelzés a szaporodó űrszemét további sorsára.

Várjuk hallgatóinkat szeretettel: Palugyai István és Werovszki Vera.

2021-04-27 17 óra Kedves Jövőnéző hallgatóink!

A mostani műsor új műsorvezetőt avat. Tóth Fábián sajnos más irányú elfoglaltságai miatt nem folytatja tovább tudományos csevegésünket a jövőnézőben. Itt is szeretném méltatni eddigi teljesítményét és megköszönni nagyszerű munkáját. Utódja, Werovszki Vera szintén az ELTE természettudományos kommunikáció mesterszakát végezte, így szintén tanítványom, de több területen, tévéknél, kutatóintézetben is kipróbálta már magát kommunikációs szakemberként. Nagy örömmel vettem, hogy elfogadta felkérésemet és ezentúl ő lesz partnerem a műsorvezetésben, szerkesztésben.

A mostani műsorban is lesz vendégünk, Pléh Csaba akadémikus, Széchenyi díjas pszichológus, a CEU professzora, akivel arról beszélgetünk, miképp befolyásolta és befolyásolja a járvány a tudományos tevékenységet a világban, és most nem a vírussal kapcsolatos orvosi kutatásokra gondolok.

Emellett két izgalmas hírről is beszélünk majd a COVID-dal kapcsolatban.

A műsor második felében szó lesz az első, nagyobb hatékonyságú malária elleni védőoltás kifejlesztéséről, egy jópofa horkolás elleni kütyüről, a bőrrák, fény segítségével azonnal elvégezhető diagnosztizálásáról és arról a meglepő hírről, miszerint a csernobili túlélők gyerekeinél nem találtak genetikai károsodást.

Végül az űrkutatás újdonságai következnek, az elmúlt műsorban csak beharangozott, azóta már bizonyított robothelikopter a Marson, valamint az, hogy a NASA mars-járója oxigént termelt, ahogyan egy izraeli cég a Hold talajából tervezi ugyanezt. Befejezésül a Space-X legújabb rakétaindításáról beszélünk, amelynek elsőként sikerült kizárólag újrahasznosított elemekből összerakott űrhajót küldenie a Nemzetközi Űrállomásra.

Várunk minden érdeklődő hallgatót.

Palugyai István és most már Werovszky Vera.

 

Kovalik Márta díj

Jó emberek díja

 2018- ban a Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday család vándordíjat hozott létre, hogy Kovalik Márta, aranytollas Újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a Magyar Rádiózás meghatározó személyisége emlékét az utókor megőrizze.

Az emlékdíj nem szakmai díj.

Az kapja minden évben, aki szabad, független, tisztességes ember és tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.

A díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

2021-ben Szalay Kriszta színésznő vehette át a díjat.

2020-ban Talyigás Katalin szociológus a SZIA alapítója volt a díjazott.

2019-ben Vekerdi Tamás pszichológus kapta a díjat.  

2018-ban az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója volt.

 >>>

Hallgatónktól

Kedves Bézs, és Ti mind, akik Nekünk Bézseltek!

Messziről kezdem, de nem lesz hosszú! Szeretem a szép ruhákat, kiegészítőket, mindig is szerettem öltözni, de nem szeretem a harsány színeket! A visszafogott, finom, halvány, minőségi öltözködést kedvelem, és a bézs színeket. Ugye már itt is vagyunk!

Amikor megtudtam hat évvel ezelőtt, hogy a színem, a bézs már egy rádió neve is, azt gondoltam, ez valami reklámfogás csak. De aztán megnéztem, hogy milyen nevek, és műsorok fémjelzik a rádió működését. Hallottam, hogy Fodor János, a kezdeményező, hogy ott vannak mellette azok a nevek is, akikért érdemes „kinyitni” a rádiót, és tudtam, ez bizony jó lesz!

És igen, nagyon jó lett! Szeretem, hogy egyre szélesebb profillal megy, hogy a nagy nevek mellett, jöttek a fiatalok is, hogy frissült a tartalom, szinte egész nap itt szól mellettem a Bézs.

Elegem volt, és van már a máshol a mennyiségében is az egeket ostromló politikai műsorokból, az állandó ekézéstől, a vad hangulatú párbeszédekből, a folytonos „a valamire” való utalgatásokból, olyan rádióra vágytam, ahol, ahogyan az ars poetica-jában is ott van, minőségi, lágy hangok szerepelnek, ahol elfelejtem, hogy kint dühöng a vad világ, ahol nem kell gyomorgörccsel hallgatnom a műsorokat.

Ez a rádió pont ilyen, ezért szeretem. Már hat éve ennek, és kívánom, és remélem, hogy így is marad!

Nagyon sok örömteli, boldog születésnapot kívánok!

Egy hűséges hallgatójuk, Éva

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom heti tv erd tv

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:

Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs

 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Immár öt esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 

 >>>

Játék

Szenvedésekkel teli, regényes élet, világhír. Utánozhatatlan hang és örök dallamok. Játékunkban Edit Piafra emlékezünk és a helyes megfejtések beküldői között Michelle Marly: Edith Piaf és a szerelem dala c. könyvét sorsoljuk ki.

 >>>

Érd most

az Autodoc Club weboldalán