Rádió Bézs

2015 február. Megszólal a Rádió Bézs. Még idegen a fülnek, még senki nem tudja, mi is ez, de a csapat erős, a hallgatók kíváncsiak. És „szól a Rádió.” Ahol nem celebek, hanem hús-vér emberek beszélnek. Önhöz is. Hibákkal néha, de szívből, ésszel, nem pénzért. Önkéntes mindenki. 

 >>>
Rádióbézs

Kovács Hédi

Sírok kertje

Szokatlan vendégségbe megyünk. Várnak bennünket. A Fiumei úti Sírkert utolsó lakhelyük, ahol békében élnek a csodált férjek, a megcsalt asszonyok, a hű vagy hűtlen szeretők, a nők, a férfiak, mind.

Talán ha leszáll az éj, újra kezdődik a zsibongás. Lehet, átjárnak egymáshoz, ahogy régen, újra indul valami, amit mi nem láthatunk, amit csak a történetükhöz gondolunk. Újra együtt a társaság?

Hozzájuk megyünk. Nem kell csengetni, nincsenek ajtók, nincsenek székek, amire leülünk, és nem szolgálnak fel kávét nekünk.

Mégis együtt leszünk.

Íróink, költőink, művészeink! A mieink mind. Itt hagyták nekünk a műveiket. Úgy vannak, hogy nincsenek.

Hozzájuk megyünk kéthetente.

Emlékezzen Kovács Hedvig segítségével.

• Sírok kertje - Kovács Hedvig • KétHetente Hétfő 21:00-22:00 •

2022-05-23 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - Hunyady Sándor

A mai képzeletbeli sétánk egy sikeres és bohém íróhoz Hunyady Sándorhoz visz. Különös élet, különös, vagy inkább különleges felmenőkkel, és különleges életúttal.

Hunyady Sándor egy ismert kolozsvári, majd budapesti színésznő és a kor drámaírójának volt szerelemgyereke. Nagy és mindent elsöprő szerelemből született, mégis a gyerekkora apa nélkül telt, és csak kiskamasz korában ismerte meg neves apját. Nevét anyjától Hunyady Margittól, írói tehetségét apjától Bródy Sándortól kapta.

Műveltségét otthonról hozta az anyai illetve nagyszülői házból. Apját mindössze 10 éves korában ismerte meg, és onnantól szoros – igaz néha hullámzó - érzelmi kötődés alakult ki apa és fia között.

Bródy, aki nős ember volt, végül felvállalta a gyereket, és nemsokára bemutatta féltestvéreinek is. Felvitte magával Budapestre, így a családja kissé zűrös életébe cseppent a gyerek Hunyady.

Édesanyja korai halálát követően végképp a Bródy családhoz került a 17 éves Hunyady, és ezzel végeszakadt a korábbi klasszikusnak mondott neveltetésének. Írók, művészek, bohém világ. Ez következett.

Hunyady életében a két város Kolozsvár és Budapest mindig nagy jelentőséggel bírt. Egyik a gyerekkort, később hírlapírói pályafutásának kezdetét, a másik apját és a Vígszínházhoz való kötődését jelentette. Hunyady az apja Bródy Sándor, és a bohém, valamint a kiegyensúlyozottabb vidéki élet között „pendlizett”, míg végül, élete végéig a fővárosé maradt a pesti színházi élet kedvenceként.

Az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg Hunyady Sándor számára az igazi sikert, és tette elismert, ünnepelt drámaíróvá. 1933-ban az USA-ban filmet is forgattak a műből Storm at Daybreak címmel. De film készült a Lovagias ügy (1937), a Bakaruhában (1962), és a Vöröslámpás ház című művéből – utóbbi Egy erkölcsös éjszaka címmel (1978). Számos novellája a világirodalom klasszikusa lehetne. Riportjai és publicisztikái, valamint művészeti kritikái az Est, a Pesti Napló, illetőleg a Magyarország hasábjain jelentek meg.

1942. október 10-én halt meg. Sírjában nincs egyedül. Ott van vele Alexander Brody, üzletember, a reklámipar ismert mogulja, mecénás, aki maga is remekül írt ( 1933-2022), akinek saját kérése volt, hogy halála után örök példaképével, a nagybátyjával alhassa örök álmát a Fiumei úti sírkertben.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

2022-05-09 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - Móricz Zsigmondné – Holics Janka

A mai képzeletbeli sétánk Móricz Zsigmond feleségéhez, Holics Jankához visz. Ahogyan az előző két adásban Babits feleségét Török Sophie-t, Illetve Kosztolányi feleségét Harmos Ilonát látogattuk meg, úgy most egy másik „nyugatos” feleség vár bennünket. Ő, a többiekkel ellentétben nem híres férjével közös sírban pihen, egy kissé távolabb, de közel a férjéhez.

A mostani alkalommal Holics Jankához látogatunk el, akinek a sírkövén más nevek is láthatók, az egyik lányáé, Gyöngyié, és annak férjéé.

Hogy ki volt Holics Janka? Móricz Zsigmond első felesége, aki 20 éven át volt a társa, sokak szerint akár alkotótársa Móricznak, három lányuk és két csecsemőkorában elhunyt fiúk édesanyja. Utóbbi két kisfiú neve Bandi volt, Endre, Móricz barátja, Ady Endre után nevezve el őket.

Holics Janka nem csak feleség volt, de Móricz műveinek igazi múzsája is, 1905 és 1925 között, azaz 20 éven át. Hű, de keserű természetű, ám irodalmi munkásságában legjobb, sőt szinte szerzőtársa volt.

Hogyan ismerte meg Móriczot? Az író 1901-től Kispesten lakott a helyi postamesternél, általuk ismerkedtek meg. Holics Eugénia, vagyis Janka egy felvidéki bányatisztviselő lánya volt, aki a kispesti polgári iskolában tanított. Az esküvőt 1905. január 5-én, Janka születésnapján tartották.

Janka férjének kíméletlen kritikusa, ugyanakkor legfontosabb múzsája is volt. Kettejük életszemléletének különbsége, Janka takarékos, szikár jelleme, férje munkája iránt érzett, egyre erősödő féltékenysége alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Móricz 1924-ben, Búzakalászcímű drámájának próbái közben beleszeretett a női főszerepet alakító színésznőbe, Simonyi Máriába – amely szerepet egyébként az író saját feleségéről mintázta.

Hosszú, veszekedésekkel és kibékülésekkel tarkított, reménytelen hónapok múltán Holics Janka 1925-ben öngyilkos lett.

Holics Eugénia, Janka, azaz Móricz Zsigmondné 1925-ben halt meg, 42 évesen, míg Móricz 1942. szeptember 5.-én, 63 évesen. Az író 17 évvel élte túl, első feleségét. Sírjaik egymás közelében vannak, de mégsem együtt pihennek.

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Nádudvari-Nagy Danilla.

2022-04-25 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – KOSZTOLÁNYI DEZSŐNÉ – HARMOS ILONA

A mai képzeletbeli sétánk Kosztolányi Dezső feleségéhez, Harmos Ilonához visz. Ahogyan a múltkor Babits feleségét Török Sophie-t látogattuk meg, úgy most egy másik „nyugatos” feleség vár bennünket. Ő is híres férjével közös sírban pihen, de ő is saját jogon volt alkotó, nem csak írófeleség.

Kosztolányi Dezsőné. Schlesinger Ilonaként született, aztán lett Harmos Ilona, Görög Ilonaként is publikált, de gyerekkorában Ilkának becézték, férje pedig úgy szólította: Manyi, Manyikám!

Színésznő volt. Apja halála után a család anyagi helyzete rosszra fordult, ezért édesanyja varrni taníttatta, de ő inkább beiratkozott a Színiakadémiára. Játszott Beöthy László– a kor neves színiigazgatója és rendezője – színházában, Nagy Endre kabaréjában, vidéki társulatoknál is.

Karinthy Frigyest előbb ismerte, mint a későbbi férjét, Kosztolányit. 1908-ban egy évvel azután hogy hivatalosan is színésznő lett az Erzsébet körúton a New York Kávéházból hirtelen kilépő Karinthy szólította meg :„Kinőtt ujjú, barna színű kiskabátja nyitva lobogott, látni lehetett, hogy piros-fehér csíkos trikóinget visel, nem keményített inget és gallért, mint a felnőttek” – így emlékezett később Ilona - Karinthy Frigyes 21, Ilona 23 éves volt akkor.

Kosztolányival való megismerkedése a „Félreértések vígjátéka”. 1910-ben, - immár 25 éves - a Vígszínház egy bemutatóján találkozott Kosztolányival. Egymás melletti széken ültek, amikor az íróhoz odalépett Kéri Pál újságíró. „Kérem, mutasson be a húgának!” – nézett Ilonára, a köztük lévő hasonlóságra utalva. Kosztolányi és Ilona egymásra mosolyogtak, nekik is feltűnt, hogy külső jegyeik alapján akár testvérek is lehetnének. Az előadás után találkozgattak, és kezdetét vette egy éveken át tartó se veled se nélküled kapcsolat. Kosztolányi nem akart megnősülni, azonban végül 1913-ban a társadalmi konvencióknak eleget téve elvette Ilonát.

Saját szakmájával lassan felhagyott és idejét férje karrierjének egyengetésére szentelte. 1914-ben, még fia születése előtt keresztelkedett ki, valószínűleg Kosztolányi hatására. 1915-ben születik meg fia, Ádám, akit „túlféltettek” szülei, így a túlzott gondoskodás szerepet játszhatott abban, hogy felnőtt korára Kosztolányi Ádámból labilis személyiségű ember vált, akinek világtól való elfordulását csak siettette az 1944-ben anyja és ellene folytatott antiszemita "embervadászat".

Kosztolányi folyamatosan igényelte felesége jelenlétét, véleményét, nem tudott dolgozni, ha nem volt mellette. Saját Kosztolányi-életrajzának szavai szerint: "Valósággal megesz, bekebelez, mint a vad népek a totemüket, s most én is beléköltöztem, az ő lényének megnövekedett részévé váltam. Én sem tudok már nélküle lenni. [...] Már valósággal az ő szemével látok, az ő fülével hallok. Amit látok és hallok, elmondom neki, s ő megírja." ...”Hol kényeztető anyja voltam, hol alázatos gyermeke, hol meg aggódó felesége."

Sokat fordított is férjével együtt: német, francia, angol prózát, színdarabokat. 1930 körül kezdett publikálni, először riportokat, majd novellákat, melyek többek között a Nyugat, a Szép Szó, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, a Pester Lloyd és a Haladás hasábjain jelentek meg. Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg

Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, (1948 és 2004 ), mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. A Burokban születtem c. önéletrajzát Borgos Anna gondozásában 2003-ban adták ki. Ebben önéletírása és novellái mellett író-, illetve írófeleség-portréi is olvashatók. Ragyogóan megírt találóan kíméletlen portrék. Az írófeleségekről szóló karcolatok a legkíméletlenebbek.

Kosztolányi 1933-tól súlyos beteg, és betegsége idején, 1935 nyarán beleszeretett a Visegrádi újságíró-üdülőben egy férjes asszonyba Radákovich Máriába, Kosztolányiné vitriolos levelet írt a nőnek, hogy hagyja a férjét békén. A kapcsolatnak is véget vetett Kosztolányi sajnos nagyon fiatalon 1936-ban bekövetkezett halála, 51 éves volt mindössze.

Ilona a háború után rendszertelenül publikált, rádiószerepléseket vállalt, és a fiáról is gondoskodnia kellett. 31 évvel élte túl a férjét, 1967-ben, nyolcvankét éves korában halt meg. Kosztolányi Ádám 1980-ban hunyt el, egy nappal hatvanötödik születésnapja előtt.

Kosztolányi - Ősze András szobrászművész alkotta - síremléke, születésének századik évfordulója után került a költő sírjára. 1986 november 3-án. A síremlék jelentése: "A szegény kisgyermek" tűnődik a síron miközben fölé hajol a beton hiányai által megjelenített angyal ábrázolta eltemetett gyermekkora.

"Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,

s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor."

(Hajnali részegség)

A fedőkövön az eltemetettek nevei mellett olvashatunk egy sort az Ének a semmiről című verséből: "bírjuk mi is, ha ők kibírják."

Kosztolányi halálának dátuma: 1936. november 3. (51 évesen)
Kosztolányiné halálának dátuma : 1967. december 5. (82 évesen)
Kosztolányi Ádám halálának dátuma: 1980 április 17 ( 64 évesen)

Szerkesztő műsorvezető: Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa: Biczó Tamás.

2022-04-11 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI – BABITS MIHÁLYNÉ TANNER ILONA ( TÖRÖK SOPHIE )

A mai sétánk a Fiumei úti sírkertben rendhagyó lesz. Olyan két asszonyt látogatunk meg ma és egy másik alkalommal, akik híres férjeik mellett pihennek. Egész életüket férjeiknek szentelték, szinte értük éltek, eközben maguk is irodalmi babérokra pályáztak. Alkottak is maradandót, bár a saját koruk, és az utókor is másképpen ítéli meg őket. Két asszony, két nem túl könnyű sors, és két, a férjeikkel közös síremlék, egymástól nem túl távol.

Babits Mihály feleségéhez látogatunk most először, aki Tanner Ilona néven született, de férje Török Sophie-nak nevezte el, hogy irodalmi munkásságát ezen a néven jegyezze.

Igen, talán különösen hangzik, de ma nem a Nyugat vezető személyiségéhez, hanem a feleségéhez látogatunk el. A történetét ismerve tartozunk neki annyival, hogy nem csak, mint költőfeleségről, hanem mint Baumgarten díjas, a Nyugat és más lapok hasábjain verseivel megjelenő, önálló jogon publikáló költőnőről is megemlékezzünk.

Tanner Ilona – aki a Török Sophie írói nevet Babitstól kapta - egész életében azt akarta elkerülni, hogy úgy beszéljenek róla, ő csak „Babits felesége”… igaz, hogy Tanner Ilonaként a férjét szolgálta egy életen át, de írni, és írásaiban a sikert learatni, Török Shopiként akarta.

S milyen az élet, temetésén, 1955 telén, nem Török Sophie-tól – Tanner Ilonától – búcsúztak, hanem rajta keresztül Babitstól, hiába hogy ő már 1941-ben meghalt. Lányi Sarolta pl. ezt mondta: „Búcsúzunk tőled, Babits Mihály özvegye! Nagy költő élettársa voltál, magad is egy az igaziakból. Büszkén viselted Babits Mihály feleségének rangját, szerényen a magad tehetségét.”

Élete tragédiájának élte meg, hogy bár férje oldalán bekerült az irodalmi élet sűrűjébe mégis pont a házassága volt korlátja annak, hogy igazán elismert művésszé váljon.

Senki sem tekintett rá önálló művészként. A Babitstól kapott név – Török Sophie – szinte már előre kijelölte az utat számára. Az eredeti Török Sophie nem alkotó, csupán költőfeleség volt.

Sem az akkori közvélemény, de még ő maga sem volt meggyőződve arról, hogy valóban jól írt. Művei – akárcsak ő maga - érzelmileg túlfűtöttek, voltak és szinte mindig a saját belső vívódásairól, saját magáról szóltak.

Hogy az életét mennyire érezte sikeresnek és boldognak, az kiderül a műsorból. És hogy végre békére leljen, férjével közös síremlékén - amely Ferenczy Béni alkotása, - hatalmas betűkkel ez a név áll Babitsé mellett: Török Sophie. Elégtételt kapott hát végül. 

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-03-28 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - JÓZSEF ATTILA

József Attila sora, élete, halála, szinte mindenki számára ismert. Az, hogy a végső nyughelyét is csak negyedszer „találta meg”, talán kevésbé az.

A műsorban – ahogyan más alkalmakkor is - a látogatás során bármily furán hangzik is, szinte él, akihez megyünk, hiszen ha valaki, hát József Attila igazán érzelmekkel, érzésekkel fűtve élte azt a rövid kis életét, amit az élettől kapott, illetve amelyet saját magának adott.

Így lesz szó a leghosszabb időn át tartó kapcsolatáról, - amely ugyan nem a nagy szerelem volt, de a legtartósabb kapcsolata -, Szántó Juditról, aki szintén itt a Fiumein pihen.

Szó lesz az utolsó szerelemről, dr. Kozmutza Flóráról, akinek a szívét ugyan más rabolta el, de hitt abban, ha József Attila mellett marad, megmentheti őt.

Szó esik arról a Szegedi egyetem fura uráról, akinek Horger Antal a neve, hiszen az ő sírja is itt a Fiumein, nem messze a költőétől található.

Szó esik a családról, József Jolánról és Etelkáról, akik mindvégig a költő útját kísérték, és ma vele együtt alusszák örök álmukat itt a Fiumei úti sírkertben.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-03-14 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - JÁSZAI MARI ÉS BLAHA LUJZA

Színésznők. Jászai Mari és Blaha Lujza. Ugyanabban az évben születtek, - 1850 - és ugyanabban az évben haltak meg – 1926 – így mind a ketten 76 évet kaptak a sorstól e földön. Mindketten hat elemit végeztek mindössze, mégis tehetségükkel, csodás pályát futottak be.

Mindkettejük nevét egy tér viseli Budapesten.

Mindkettejük síemléke különleges, bár Jászaié kevésbé feltűnő.

Jászai Mari még életében megépíttette a síremlékét, méghozzá úgy, hogy a sírgödröt kirakatta a lebontott régi Nemzeti Színház köveivel, (az első a mai Astoria közelében álló első Nemzetitől van szó) s a sírkőre, amit ugyancsak a régi Nemzeti egyik hatalmas oszloprészéből faragtatott, vésette rá saját sírfeliratát.

Ő volt, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika, őstehetség volt. Nehéz gyerekkora volt, és mint színésznő 16 évesen aratta első sikereit.

Blaha Lujza sírja, olyan frekventált helyen áll, a főút köröndnél való végében Jókaitól balra és Adyval szemben. Ez a síremlék Blaha halála után 3 évvel 1929-ben készült el. S, hogy miért pont Jókai mellett?

Ez az ő, Blaháné kívánsága volt.

„És ha – amint érzem – az én jó közönségem haló poromban sem fog sajnálni tőlem egy virágszálat, itt adom tudtára, hogy hova vigye: koszorús költőnk, Jókai Mór sírjának szomszédságába, ahová magam kívánkoztam...” - idézi naplójának utolsó sorait az Erdélyi Napló.

Ő volt a nemzet csalogánya. A rajongók Blaha Lujzáról azt mondták: „őt mindenki szereti, és ő mindenkit szeret”, elragadó kedvességének és lenyűgöző tehetségének köszönhetően.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Nádudvari-Nagy Daniella.

2022-02-28 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - Színésznők - JÓKAI  MÓRNÉ, LABORFALVI RÓZA

Színésznők… egy korszak meghatározó művészei. Olyan koré, amelyet már alig ismerünk, és mégis. Lehetetlen elfelejteni őket.

A sorban az első Jókai Mór első felesége, Laborfalvi Róza lesz. S, hogy ki volt ő?

Színésznő, akiben Döbrentei Gábor látta meg a tehetséget már 16 éves korában.

Korának tragikája volt, a Nemzeti Színház vezető művésze 32 éven át. Kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe.

1848 március 15-én egymásba szerettek ő és Jókai Mór, majd augusztusban feleségül ment a kor legismertebb és az írásban legtermékenyebb magyar írójához.

Laborfalvi különös életében nem csak neki, de lányának is házasságon kívül született gyermeke, akit szintén Rózának neveztek el. Így történhetett, hogy később Jókainak három Rózája is volt. A felesége, annak leánya és a felesége unokája. Utóbbit Jókai örökbe fogadta, és amíg Feszty Árpádné nem lett, Jókai Rózaként élt.

Itt a Fiumei úton Jókai monumentális síremlékétől távolabb, a művész parcellában kapott helyet Laborfalvi Róza. Mellette unokája Róza és annak lánya Feszty Masa nyugszik.

Ma hozzájuk látogatunk el, tartson velem, és szó esik Laborfalvi Róza és családja különös történetéről.

2022-02-14 21 óra SÍROK KERTJE – A FIUMEI - LÉDA

Talán 10 éve is annak, hogy felfedeztem a sírját a Fiumei úti temetőben nem messze József Attila sírjától. Egyszerű, minden dísztől mentes, csupán egy Ady vers részlete a felirat rajta, az is halványan olvasható már. És a név, LÉDA.

Ő Ady Endre szerelme, aki teljes nevén Diósyné Brüll Adél volt.

Ő az, akihez így írt Ady a szerelmük idején 1905 októberében:

„Én el fogok pusztulni, nem tudok Maga nélkül élni. És nem akarom, hogy Magának én ne legyek, hogy ennyi érzéssel Maga magamra hagyjon.”

És ő az, akinek megírta az „Elbocsátó szép üzenet”-et, megjelenítve ország-világ előtt a „Nyugat”-ban, 1912 májusában.

„…Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert mát régen nem látlak….”

Hogy a két időpont között mi történt? Hogy ki volt Léda valójában? Hogy mi köze Gödöllőnek Lédához?

Sétáljon velem Léda sírjához és közben elmesélem.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Nádudvari Nagy Daniella.

2022-01-31 21 óra És most merre? A főútról letérve, a sírok között, már majdnem elérve a neves 34-es parcellában Móriczot és Babitsot, ott egy gyönyörű nőalak a magasban. Muszáj volt megtudnom kié a sír.

Aztán felrémlettek a szüleimmel együtt nézett régi fekete-fehér filmek, mert a név: Gombaszögi.

Ebben a sírban Frida nyugszik a férjével Miklós Andorral, de a temető távolabbi pontján ott vannak a testvérei Margit és Ella. Utóbbi az, akit többször is láthattunk régi magyar filmekben. Meseautó? Ugye emlékszünk rá.

Előbb tehát a GOMBASZÖGI "lányok" lesznek a képzeletbeli séta, és látogatás célállomásai.

A Gombaszögi lányokat Grűnnek anyakönyvezték anno, és állítólg hatan voltak, de két lányról Arankáról és Sáráról szinte semmit nem tudni.

Sokkal inkább lehet a másik négyről, hisz mind remek színésznő lett.

Születési sorrendben:

Margit, akinek remek házassága révén lehetett a másik háromból is színésznő, mert támogatni tudta színitanulmányaikat, és akinek a Gombaszögi nevet is köszönhetik. 44 évesen hunyt el, nagyon fiatalon, 1925-ben. Övé volt az első sír közülük, itt a Fiumein. Ide került később Ella testvére is.

Frida, aki szintén színésznő volt bár csak némafilmekben szerepelt, de színpadi szerepeiben remekelt. Házasságai, férfiügyei miatt is nevezetes, hiszen Puccinivel csalta a kor neves színészét, a férjét Rajnai Gábort. Később utolsó férje médiabirodalmát is megörökölte és talán ő volt az, aki a leginkább alkalmazkodni tudott az élet adta helyzetekhez. A legizgalmasabb élet neki jutott. 70 évesen halt meg 1961-ben. Csodás síremlékük van, itt a Fiumei Úti Sírkert-ben.

Ella, szintén remek színésznő volt, őt számtalan régi, a II. VH. háború előtt készült filmben láthatjuk ma is. Imádott kártyázni, rendszeresen verte a blattot Karinthyval is. Kissé meggömbölyödött így aztán komika szerepkörben lett ismert. 1951-ben 57 évesen hunyt el. Margittal közös a sírja.

Irén, mi más, mint színésznő lett, jó színésznő, aki férjhez ment a kor legismertebb kozmetikus bőrgyógyászhoz dr. László Ernőhöz és nem a színészet hanem a férje révén lett belőle hollywoodi asszony, sőt lett Greta Garbo szerelme. Nem tévedés, ő, és nem a férje, aki Garbo szívét meghódította. 1967-ben hunyt el New Yorkban. 70 évesen.

Gombaszögi Frida és férje síremléke mellett egy másik neves nő, a divat magyar fejedelemasszonyának és férjének nem könnyen beazonosítható sírja található. Rotschild Klára és férje nyugszanak Gombaszögi Fridáék "szomszédságában".

Különös sors, és élet az övé, igazi túlélő, tele titokkal, ma sem biztosan ismert részletekkel. Két évvel ezelőtti a Magyar Nemzeti Múzeum által szervezett a nevével fémjelzett kiállításon az általa tervezett és kreált ruhák, ékszerei közül egy érdekes darab és számtalan relikvia volt látható.

2022-01-17 21 óra A mai látogatáskor is a 33-as parcella nem túl feltűnő, Borsos Miklós alkotásával jelzett sírjához megyünk.
A mai műsor HÁROM KARINTHY-é.

A két héttel ezelőtti Karinthy Frigyesé volt, - meghallgatható: https://tinyurl.hu/Ke3s/ - most a fiaihoz GÁBORHOZ, FERENCHEZ és az unokájához MÁRTONHOZ látogatunk el.

Karinthy Frigyes már 84, Gábor 48 Ferenc 30 éve pihen ebben a sírban és Márton fájdalmasan közeli időben, mindössze 2 éve.

Karinthy Vera, a dédunoka, az unoka, és a gyerek egy személyben, elmondta, hogy a sírt szeretné megújítani, szeretné, ha a nevek együtt és nem egymástól távol lennének a síron.

Most ebben a műsorban, ahogy mindig - a többi látogatáskor is -, felidézzük a személyüket, a szokásaikat, a műveiket, amennyire lehetséges ebben az egy órában. Képzeletben ott vagyunk velük, és ők, ahogy hiszem, várnak bennünket.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Nádudvari Nagy Daniella.

2022-01-03 21 óra A FIUMEI

Látogatóba megyünk. Tudom, furán hangzik, de mégis így hiszem. Ismerjük őket, kit jobban, kit kevésbé, de színes és tartalmas életük végén ez a hely, ez a Fiumei sírkert lett az utolsó „lakhelyük”.

Felidézzük őket, a személyüket, a szokásaikat, a műveiket, amennyire lehetséges ebben az egy órában. Képzeletben ott vagyunk velük, és ők, ahogy hiszem, várnak bennünket.

A mai műsor KARINTHY FRIGYESÉ. Sok évvel ezelőtt, az ő sírját kerestem meg először ebben temetőben, ezért ma is hozzá jövünk elsőként.

ISMÉTLÉS: 2022. január 8 szombat 20-21h.

Szerkesztő műsorvezető Kovács Hedvig, a műsor technikai munkatársa Biczó Tamás.

 

Kovalik Márta díj

Jó emberek díja

 2018- ban a Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday család vándordíjat hozott létre, hogy Kovalik Márta, aranytollas Újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a Magyar Rádiózás meghatározó személyisége emlékét az utókor megőrizze.

Az emlékdíj nem szakmai díj.

Az kapja minden évben, aki szabad, független, tisztességes ember és tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.

A díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

2021-ben Szalay Kriszta színésznő vehette át a díjat.

2020-ban Talyigás Katalin szociológus a SZIA alapítója volt a díjazott.

2019-ben Vekerdi Tamás pszichológus kapta a díjat.  

2018-ban az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója volt.

 >>>

ÉS kritika

Élet és  Irodalom 2021. október 8.
Károlyi Csaba

Asztalfő

(Lábjegyzet. Vlasics Sarolta műsora, Rádió Bézs, szeptember 30., csütörtök, 16.00–17.00)

Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagyívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.

Ferenc Józsefet egyszer megkérték, üljön az asztalfőre, de ő azért se oda ült, majd ezt mondta: „Fiam, jegyezd meg, ahol én ülök, az az asztalfő.” Állítólag Jancsó Miklós is szerette ezt a mondást, és szeretett nem az asztalfőre ülni. Báron György idézte most föl Jancsó alakját és művészetét Vlasics Sarolta heti kulturális műsorában.

Lábjegyzet – segít az eligazodásban.” Így mutatkozik be ez a műsor. És valóban segít. A Lábjegyzet mindig érdekes. Szó volt mostanában benne Gerhard Richter kiállításáról éppúgy, mint Spiró György esszékötetéről, a Zeneakadémia tehetséggondozó programjáról vagy – a legutóbbi adás második felében – Nagy Péter István Don Carlos-rendezéséről a Radnóti Színházban.

Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegényeket. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.

Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjában szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpásban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen. Aztán utána még hat ugyanolyan komédiát forgatott. Szeretett állandó stábbal dolgozni, Kende János, Grunwalsky Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Galkó Balázs, Balázsovits Lajos, Kozák András és így tovább, aztán Kapa és Pepe.

Aktuálisak-e ma a filmjei? – tette föl a kézenfekvő kérdést Vlasics Sarolta. Aktuálisabbak, mint valaha, jobban élnek – válaszolta Báron –, az önismétlés és a modor nála védjegy, csak a nagyoknál van ilyen, minden korszaka frissnek hat most is, és rólunk szól. Régen társadalmi esemény volt, ha Jancsó végigment az utcán, utolsó filmjei pedig ma nemzedéki kultfilmek. A beszélgetés végighaladt az életmű korszakain, annak jegyében, hogy a rendező mindig követte a politikai változásokat, a 60-as években a hatalom és a személyiség, a hatalom és a tömeg kérdése foglalkoztatta, a 70-es években káoszt érzékelt, Olaszországban várta-várta a rendszer összeomlását, a 90-es években elhallgatott, majd idős korára visszajött a burleszkkel és a groteszkkel, ilyesmit csak az öreg Buñuel csinált.

Jancsó műveiben abszolút kontinuitás van végig, a nagyon hosszú snittek meditatív stílust eredményeznek – magyarázta lelkesen Báron –, nála mindig hangsúlyos, hogy a film a képek művészete, a Szegénylegények például a dialógusok nélkül is érthető. Antonioninál a hosszú snittek az elidegenedésről szólnak, Jancsónál a személyiség a hatalomnak való kiszolgáltatottságáról. A szimbólumai, a rekvizitumai örök érvényűek. Az önálló filmnyelv és a szabad gondolkodás pedig összefügg. Jancsó öt perc után felismerhető, mint Fellini, Antonioni, Tarr. Öröm volt ezt az összegzést hallani.

Végül Vlasics a személyes élményeiről kérdezte Báront, aki boldogan válaszolt erre is: ő nem volt filmrendező, csak akkor, amikor forgatott, de akkor is happening volt a munka során. Nagyvonalú, jó humorú ember volt, királyi eleganciával megáldva. Én se előtte, se utána nem láttam ilyen természetes módon 

 

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom heti tv erd tv

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:

Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs

 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Immár hét esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 

 >>>

Érd most

az Autodoc Club weboldalán