A Tisztelet Hangján
• Tisztelet Hangján - A gyűlöletbeszéd ellen • Szerda 15:00-16:00 •
2018-04-25 15 óra 20. RÉSZ A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában - súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról.(Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét)
A tartalmas és sokszínű záróadás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.
2018-04-18 15 óra 19. RÉSZ A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak - összefüggések és okok.
Tágabb helyzetképpel nyit a műsor - különös tekintettel a hazai helyzetre.
Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását - nagy költők elmaradott nézetei)
Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza.
Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.
2018-04-11 15 óra 18. RÉSZ Gyűlöletbeszéd a közbeszédben - a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotomiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek.Eltüntetések ill. visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása. - a lehetséges megoldások.
Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. elveinek összefoglalása meggyőző.
Kapperner Zoltán filozőfus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli - a jelenlegi markáns példák ellenére - Görög Mása szerkesztő műsorában.
2018-04-04 15 óra 17. RÉSZ A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol.
A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd - egyebek között - az ellenségkép és a "mi" dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég - Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.
2018-03-28 15 óra 16. RÉSZ A közéleti beszéd eldurvulásának tanúi és - akaratlanul - néha "elkövetői vagyunk.
A gyűlöletbeszéd anatómiájáról, okairól és terjedésének néhány összetevőjéről Horgas Péter rendező beszél.A megszólalások tartalmát sajnálatos és életből vett példákkal teljesítik ki.
Az együttélés igazi fertőző betegségéről van szó - a történelem erre már szomorú és tragikus eseményekkel nyújtott példákat. A nyugodt beszéd hiánya és a közéleti kultúra, a társadalmi béke
elveszőben - "mindennapi ellenségünket" megkapjuk, ha akarjuk, ha nem - mondja Dr. Deák Dániel. Románné Bolba Márta lelkész a hit világának és gyakorlatának erejéről, más lehetséges utakról mond néhány jó, valós példát a szerkesztő Görög Mása mikrofonja előtt.
2018-03-21 15 óra 15. RÉSZ Gyűlöletbeszéd az on-line platformokon.
Szabadjára engedett indulatok - szélsőségek kiélésének fóruma a névtelenség "védelme" alatt.
Mostanában a menekültek az első számú célpontok - megtestesítve a lakosságba beültetett félelmeket, előítéleteket. A műsor első részében Erős Ferenc pszichológus elemzi a jelenség okait és a társadalmi hallgatás, felelősség áthárítás valamennyire előrelátható következményeit.
Az enyhén szólva nem kívánatos jelenségek visszaszorításának, fel- és megoldásának lehetőségeiről Baracsi Katalin beszél a szerkesztő, Tóth Mónika mikrofonja elött.
2018-03-14 15 óra 14. RÉSZ Gyűlöletbeszéd és szexuális kisebbségek - az LMBT emberek magyarországi helyzetéről szóló, ENSZ-nek címzett jelentés alapján higgadt, elemző összeállítás. Viszonylag ismeretlen, kevesek ismerik, ezért hézagpótló a kérdéskör történelmi összefoglalója (Dombos Tamás szociológus-antropológus, a Háttér Társaság ügyvivője).
A társadalmi "hozzáállás" (reagálás a jelenségre) mára rendkívül színes a világban - a jogi szabályozás pl. a halálbüntetéstől a szinte teljes elfogadásig terjed.
Görög Mása műsorának második részében a roma emberek LMBTQI e csopotjába tartozásának sajátos problémáiról (előítélet, családi konfliktusok, rasszizmus) a MTA kutatója, Máté Dezső beszél - saját szerveződés szükségességéről, az ilyen külföldi példákat is ismertet.Szó esik a média szerepéről és elhangzik: a magyar társadalom lassan halad az elfogadás felé - mondja ugyancsak vizsgálatokra támaszkodva Karik Cynthia .Sőt, egy más megközelítésben: a megszólaló középiskolások is egyre belátóbbaknak tűnnek - "ha más, nem baj, nem ítélem el, csak furcsa"
Érdekes, dinamikus, többszínű, tisztázó műsor
2018-03-07 15 óra 13. RÉSZ Gyűlöletbeszéd a hajléktalanok, a szegénység, a kirekesztettek ellen.Félelemkeltés, a lecsúszás veszélye, a negatív vélemények hirdetése - terjedőben a magyar társadalomban és a közvélemény alkalmankénti manipulálásában. A műsor bemutatja a média jelentős szerepét, és azt, hogy a problémakör kezelésében, a politikai játszma részeként egyes erők felhasználják hangulatkeltésre, az előítéletek erősítésére a szegénységet.( Ilyen pl. a cigányok életének tendenciózus bemutatása). Az ilyen jelenségek ellen küzdők igyekeznek strukturális, emberi jogi megközelítéssel ellentartani a néha nemtelen törekvéseknek, amelyeknek nem ritkán eszköze a gyűlöletbeszéd A műsor bevallott célja a társadalmi szolidaritás és felelősség felkeltése és erősítése.
Tóth Mónika szerkesztő a Civil Rádió hangfelvételeinek és Misetics Bálint társadalompolitikai szakértővel elemzi a mai hazai állapotokat
2018-02-28 15 óra 12. RÉSZ Az előítélet, a rossz hír, a gyűlöletbeszéd - és akik ellene küzdenek.Példák és szervezetek Péterfi Ferenc műsorában.
Lőrincz Marcell alapítványa mindenféle megkülönböztetés ellen tevékenykedik - fő feladatuk az ismeretlentől való, alapvetően a tudatlanságban gyökerező többségi félelem oszlatása. Gyakorlati példákat is mutat a műsor - kiadványok, emberek közvetlen kapcsolata és lehetőség szerinti ismerkedése, az "Élő Könyvtár"-ban a kölcsönös kommunikáció használata, egymás megismerésére kultúrális események szervezése,
Németh Andrea 20 éve működő Artemissio alapítványa minden életkorú embernek, emberhez szól. Vannak nyílt programok rendészeti, egészségügyi területen dolgozóknak. A Komment programban pl. iskolásokkal beszélgetnek hetenként gimnazisták.
Izelítő emberekről, akik másokat,"idegeneket", nehézségekkel küzdőket közelebb igyekeznek hozni egymáshoz és főként az őket nem ismerő "többséghez".
2018-02-21 15 óra 11. RÉSZ A hazai civil szervezetek helyzetéről szól a műsor, A kommunikációs tér, ami körülveszi munkájukat, a mai Magyarországon, nagyon színes. Segítség, egyetértés ugyanúgy tapasztalható tevékenységükkel kapcsolatban, mint gyanakvás, alkalmanként gyűlöletbeszéd - leginkább a hivatalosság részéról. Hallunk a szervezetek "e turbulenciával" szemben követett magatartásáról Móra Veronikától , (Ökotárs) Varga Mátétól (Civil Kollégium - igazgató) és Peták Pétertől, ő a pécsi helyzetről beszél a műsor szerkesztőjének, Péterfi Ferencnek.
2018-02-14 15 óra 10. RÉSZ Gyűlöletbeszéd és a fiatal cigányság. Honnan szerzik - e témában - ismereteiket, kik "nevelik", miféle hatások érik őket.Referenciaemberek, másféle tapasztalatok, a vélemény ütköztetések hiánya és következményei. Cigány és nem cigány gyerekek között a kommunikáció félreértések és előítéletek miatt nehézkes - mindkét oldalon.Ezek nagyrészt az iskolákban sem változnak.A szegregáció problémáit Mohácsi Erzsébet, a gyerekek általános beilleszkedési, együttélési gondjait Ignácz József, az iskolai integráció komponenseit, a kölcsönös kultúrális tájékozatlanság hátulütőit Kádár Iván elemzi.
Szabó András szerkesztő tájékozott választott témájában és oldott stílusban beszél nehéz kérdésekről.
2018-02-07 15 óra 9. RÉSZ A gyűlöletbeszéd és a romák - a sorozat 9. adása
Cigánytipológia, helyzetrajz, értékelés, hivatalos, privát-, és magánvélekedések valamint az elharapódzó, sajtóban is megjelenő gyűlöletbeszéd aktuális következményei - hazai áttekintés Ignácz Józseftől, a C Rádió régebbi főszerkesztőjétől és Setét Jenőtől.
A műsorban hangsúlyosan tárgyalják a média felelősségét, munkáját és nagy részének elfogultságait és az együttélés lehetséges formáit.
Szabó András műsora érdekesen és tárgyszerűen informál témájáról.
2018-01-31 15 óra 8. RÉSZ A gyűlöletbeszéd és az iszlamofóbia. Együttműködés, megértés versus konfliktusgenerálás a különböző vallások és hívei között.
A sorozat mai adásában a gyűlöletbeszéd manipulatív használatát, megjelenési formáit a vallási közösségekkel szembeni eljárásokban, magatartásokban elemzi műsorában Tóth Zoltán. A megszólalók mondandójukat saját, átélt példáikkal is hitelesítik - Oszama Burgla bicskei orvos, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója és Várhelyi Iván magyar keresztény beszél a szolidaritás és a türelem (türelmetlenség) hétköznapjainkban tapasztalható pozitív és negatív jelenségeiről.
2018-01-24 15 óra 7. RÉSZ A sorozat mai adása a magyarországi gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus összefüggéseiről szól - főként jelenünkben.
A hirdetett "zéro tolerancia" és a gyakorlat ellentmondásairól,a Soros akcióról és a közgondolkodás "tereléséről", az álságos, a kor nyelvezetéhez alkalmazkodó anti cionizmusról, a történelmi elődnek mondható náci, népi, úri szövegek jellemzőiről beszél - többek között - Radnóti Zoltán rabbi és Gadó János, a Szombat szerkesztője.A szerkesztő Vicsek Ferenc.
2018-01-17 15 óra 6. RÉSZ A sorozat mai adása a gyűlöletbeszéd és az idegenek, manapság konkrétan a migráns jelenség "kapcsolatáról" szól.Rövid és a lényeges elemeket kiemelő összefoglalását halljuk a hazai menekült helyzetnek. Információkat kapunk a hivatalos álláspontról, a migránsok lakossági fogadtatásáról, nemzetközi megítéléséről és a hazai szervezetekről, amelyek intézményesen segítenek az ide érkezőknek.
Kalauzunk - Tóth Mónika mikrofonja elött - Faragó Renáta, a Menedék migránssegító szervezet szakmai vezetője (a gyakorlat) és Juhász Attila (kutató).
2018-01-10 15 óra 5. RÉSZ A gyűletbeszéd és a migráció - Magyarországon.
Az "idegenek" és a magyar lakosság viszonya, elfogadottság és elutasítás, az ország útja az utóbbi 2 évben az utóbbi jóformán teljessé válásáig.
Kormányzati hecckampány versus civil segítség - példák sora Juhász Attilától (közvéleménykutató), civil szervezetektől és Földvári Attilától (lakásába menekültcsaládot befogadó)
2018-01-03 15 óra 4. RÉSZ Előítélet és gyűlöletbeszéd. A törvény és a hatalom felelőssége a gyűlöletbeszéd terjedésében. A társadalom kérdéseire válaszok híjján a legrosszabb reflexekre építő kampányokat halljuk-látjuk.
Példák, dokumentumok,hangfelvételek és elemzés Czeglédi Zoltán politológustól.
2017-12-20 15 óra 3. RÉSZ A sorozat 3. része a nevelésről szól.
Társadalmunkban gyerekek, pedagógusok és szülők élnek együtt, bár a "nevelődés" a többi csoportra, mindannyiunkra ráfér. Szakértőink (Trencséni László, dr. Deák Dániel) beszélnek az erőszakkultusz elvetéséről és arról a kívánatos magatartásról- tevékenységről-lehetőségről, amely az elválasztást, a különbségtételt, a kirekesztést egyre kevésbé engedi be az életünkbe.A példaadás ragadós: aligha véletlen, hogy pl. a gyerekek, ha ma nagyon csúnyát akarnak mondani a másiknak, lemigránsozzák. Ez ellenkező irányban is működhetne - a lehetőségeinkről szól a mai műsor..
2017-12-13 15 óra 2. RÉSZ Respect Words, vagyis A Tisztelet hangján szólunk, ez a a gyűlöletbeszéd elleni uniós projekt nevének magyar fordítása. A program keretében 20 rádióműsor is készül. A sorozat második darabja a gyűlöletbeszéd jogi szabályozásáról szól. Három előadás összefoglalója hallható benne.
Bodrogi Bea sajtójogász, dr. Koltay András, a Médiatanács tagja, és Köves Slomó rabbi a törvényalkotás buktatóin és a jogalkalmazás furcsaságain keresztül ismertették az elmúlt két és fél évtized hazai média-jogi és törvényhozási küzdelmeit a gyűlöletbeszéddel. Ahhoz is uniós direktíva kellett Magyarországnak, hogy paragrafus szülessen a holokauszt tagadás büntethetőségére. Ez is csak 2010-ben történt meg.
A félórás összeállításba nem férhetett bele az összes vargabetű, amit a törvényalkotók leírtak az elmúlt időszakban, de azért kirajzolódik az összkép. Igazi kihívás volt a társadalomnak, a politikusoknak, a jogalkotóknak a zsigeri indulatok korlátozása és még messze nem vagyunk a küzdelem végén - ezt érzékelteti az összeállításban a szerkesztő: Vicsek Ferenc.
2017-12-06 15 óra 1. RÉSZ Mit tehetünk a gyűlöletbeszéd ellen? Hogyan fékezhetnénk meg a "szörnyeteget"?
8 ország 20 részes rádiós sorozata kezdődik - nemcsak - a Rádió Bézsben szerdánként 15 és 16 óra között.(Ismétlés:szombat reggel 4 és 5 óra között)
Az első adás a gyűlölet forrásait, történelmi és társadalmi okait boncolgatja - Csepeli György előadása alapján. A különbözőségek eredete, nyelvi megjelenései és a több nyelv, amely az ellentétek forrása. A konfliktusok eredete - az etnocentrikus világképek.A mások...