Rádió Bézs
2015 február. Megszólal a Rádió Bézs. Még idegen a fülnek, még senki nem tudja, mi is ez, de a csapat erős, a hallgatók kíváncsiak. És „szól a Rádió.” Ahol nem celebek, hanem hús-vér emberek beszélnek. Önhöz is. Hibákkal néha, de szívből, ésszel, nem pénzért. Önkéntes mindenki.
Elekes Irén Borbála, Mindent a nőkről
Békésen űztem a világ legszebb foglalkozását – azaz könyvtáros voltam egy nagy, tudományos könyvtárban, amikor beérkezett a Nőszemély című lap. Ekkor történt valami, de mielőtt felfedném, hogy mi, meg kell indokolnom a „legszebb foglalkozás” kijelentést: a könyvtáros rálát az egész világra, nincs bezárva egy témába, bár szakreferensként elmélyedhet valamelyikben. A dolgok több oldalról kapnak megvilágítást, a történelmi események pedig „eredetiben” tárulnak fel, amikor az egyidejű híradásokban, a korabeli példányban olvassuk őket munkánk során. S azt is nap mint nap látjuk munkaeszközeink – vagyis a dokumentumok – révén, hogy ki, mit mondott tíz, húsz, 50 vagy 100 évvel ezelőtt. Az említett folyóirat (Nőszemély – feminista lap) átnézése után a katalógushoz siettem – még csak cédulakatalógus létezett – a feminizmus címszóhoz. Csak egy utalót találtam: lásd Nőkérdés. Így kezdődött a kaland, amely máig tart.
Nagyon szép történet bontakozott ki előttem, ahogy a kezdeti tájékozódást elmélyült kutatómunka váltotta fel. Ez a történet arról szól, hogyan adták a női generációk „kézről kézre” a gondolatot, hogy részt akarnak venni a társadalom alakításában, ehhez pedig magasabb képzettséghez kell jutniuk. Kitartásuk nyomán járhatunk egyetemre 1895 óta. E sajátos prizmán át a teljes magyar történelemről is árnyaltabb képet kaptam. A XVIII. század elejétől kezdve virágzó egyesületi élet dokumentumai arról tanúskodnak, mennyi mindent hozott létre a korabeli civil társadalom egészen az egyesületek 1949-ben történt betiltásáig. Ez a feltáró munka lelkesítő, közkinccsé tétele pedig egyéni és kollektív önismeretünkhöz nélkülözhetetlen.
Szakmai életem középpontjában tehát a nőtörténet áll, magánéletemben pedig – hiszen „stílusosan” három lányom van – ők és családjaik viszik a főszerepet.
Budapest, 2021. december 13. Elekes Irén Borbála
2022-05-16 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Mai vendégünkkel, Császtvay Tünde irodalomtörténésszel az élet takargatott oldaláról, a történeti Magyarország amúgy is elfeledett időszakában virágzó prostitúcióról beszélgetünk. A tizenkilencedik század utolsó harmadában a nyilvánosházak mellett a leánykereskedelem elterjedtsége is rombolta a társadalmat.
A műsorban beszélgetőtársam Éjjeli lepkevadászat című nagy munkájából kiindulva e társadalmi problémák mélyére nézünk.
2022-05-02 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Deáky Zita etnográfus hosszú évek kutatómunkájával körüljárta mindazokat a szokásokat, amelyek a szülést/születést övezik kultúránkban. Személyes gyűjtéseket folytatott a történelmi Magyarország különböző vidékein a még jelen lévő szokásmaradványokat leírva, miközben óriási levéltári anyagot tekintett át és dolgozott fel.
Adásunkban a születés körüli felfogások változásáról is beszélgetünk és röviden áttekintjük az első olyan női foglalkozás kialakulását, amelynek elsajátítása érdekében a modern kor kezdetén a nők először léphették át a felsőoktatási intézmények küszöbét.
2022-04-18 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fontos lap indult 1860-ban Családi Kör címmel, amely két évtizeden keresztül a magyar családok kedvelt olvasmánya volt. A Monarchia első női lapszerkesztője, Kánya Emília hívta életre a népszerű folyóiratot minden akadályt legyőzve. Ahogy műsorunk vendége, Szaffner Emília idézi Kánya Emília emlékiratait: [a táborszernagy] „…katonás hangon, rosszallólag nyilatkozott tervemről. Minek akarok én, magyar nő, egy újságot kiadni, szerkeszteni, én, a kis Magyarország kicsi nője, mikor a nagy Ausztriában nem találkozott még nő, aki ilyen eredeti, de szerinte felesleges vállalatra adná magát. Első akarnék-e lenni, és talán úttörő? Mire való ez? Miért nem maradok szépen házi foglalkozásaim mellett, és csak hagyjam a nyilvánosságot a férfiak részére.”
A Monarchia első, asszony által szerkesztett lapja, a Családi Kör. Egyben ez volt az első magyar szépirodalmi és divatlap, amely képes volt a fennmaradásra két teljes évtizeden keresztül.
A szerkesztőnő, Szegfi Mórné Kánya Emília, a kor népszerű írónője volt Emília néven, s lapja révén az akkortájt létrejövő női irodalom központi alakja lett.
2022-04-04 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Bicskey Éva művészettörténész újabb részelteket tár fel a nők művészeti képzésének kezdeteiről. A nők számára a magasabb szintű képzés a női festészeti tanfolyam keretében vált lehetővé olyan oktatók mellett, mint Lotz Károly, vagy Benczúr Gyula. Az intézmény később Magyar Királyi Női Festőiskola néven működött tovább. Szó lesz az első női műkiállításról és a Magyar Képzőművésznők Egyesülete megalakulásáról.
2022-03-21 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Beszélgetés Bicskey Éva, művészettörténésszel. Az arisztokrata családok lányainak neveltetéséhez a művészeti képzés is hozzátartozott. Akadtak közöttük olyanok, mint például Brunszvik Henriett, vagy Széchenyi Franciska, akik komoly tehetséget mutattak, munkásságuk azonban feledésbe merült műveik a történelem viharai miatt elkallódtak. A képzőművészeti oktatás az 1875-ben megnyitott Mintarajztanodában indult Budapesten, ahová már nők is felvételt nyerhettek. A műsorból megtudhatjuk még, hogy mi lett Teleki Blanka önmagát ábrázoló szobrának sorsa.
2022-03-07 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Borbíró Fanni ma Sissy-ről, beszélget Kiss Csilla történésszel. A szép, modern, öntörvényű Erzsébetet Magyarországon már életében rajongással vették körül, halála után pedig Ausztriában kezdődött meg a személyét övező kultusz, amely napjainkig tart. Róla – Sissyről beszél Kiss Csilla történész, aki forrásokra, tehát levelekre, naplókra támaszkodva igyekszik hiteles portrét rajzolni a gyönyörű, szenvedélyes királynéról. Természetesen szóba kerülnek a magyar vonatkozások is.
2022-02-21 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Ebben az adásban Borbíró Fanni történésszel beszélgetünk az 1840-es évek diskurzusairól, amelyek a nőnevelés körül élénkültek meg. Sorra alakultak a nőnevelő intézetek és a tanügyi szakma is külön figyelmet szentelt a témának. Már 1844-ben felmerül a nők szavazati jogának kérdése. Borbíró Fanni beszél a korszakról, a ’48-as forradalomról és a benne részt vevő bátor nőkről: Lebstück Máriáról, Buchwald Franciskáról, Teleki Blankáról.
2022-02-07 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész ezúttal Takács Éva lányáról, Karacs Terézről beszél részleteseben, aki pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Mint sikeres nevelőintézeti igazgatónő működött és szintén fontos alakja a nőművelődés történetnek. Életét, működését és karakterét is magunk elé képzelhetjük, miközben szóba kerülnek más, a saját korukban ismert szerzőnők is. A beszélgetés végén néhány szót ejtünk a reformkori nőkről.
E három beszélgetéssel leraktuk nőművelődés történeti sorozatunk alapjait, hogy a következő adásokban majd újabb és újabb szereplőkkel ismerkedjünk meg időutazásunk során.
2022-01-24 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Folytatjuk szellemi kalandozásunkat, miközben feltárulnak előttünk a nőtörténet újabb fejezetei.
Fábri Anna művelődéstörténész bemutatja a XVIII. század közepén született, nőkérdéssel foglalkozó munkákat, elsősorban fordításokat, majd korai magyar vitairatokat elemez. A Tudományos Gyűjtemény évekig tartó vitájának egyik főszereplője Takács Éva, az első magyar nőjogi publicista. Az ő életéről, munkásságáról hallhatunk bővebben ebben a műsorban.
2022-01-10 21 óra Művelődéstörténet - másképp.
Tudunk-e eleget a nőkről? Beszélgetésünkből az derül ki, hogy bizony nem. Izgalmas szellemi kaland vár ránk, amikor feltárulnak előttünk a nőtörténet fejezetei. Kalauzunk Fábri Anna művelődéstörténész, aki kutatásainak eredményeit osztja meg velünk (érdekfeszítően) és azt is, hogy rengeteg feltáratlan anyag van még, amelynek tanulmányozásán keresztül a múltról való tudásunk kiteljesedhet. Hiszen ahogy mondja: „A nőkérdéssel foglalkozni az egész élettel való foglalkozást jelenti.”
Jó emberek díja
2018- ban a Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday család vándordíjat hozott létre, hogy Kovalik Márta, aranytollas Újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a Magyar Rádiózás meghatározó személyisége emlékét az utókor megőrizze.
Az emlékdíj nem szakmai díj.
Az kapja minden évben, aki szabad, független, tisztességes ember és tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.
A díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.
2021-ben Szalay Kriszta színésznő vehette át a díjat.
2020-ban Talyigás Katalin szociológus a SZIA alapítója volt a díjazott.
2019-ben Vekerdi Tamás pszichológus kapta a díjat.
2018-ban az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója volt.
>>>
Élet és Irodalom 2021. október 8.
Károlyi Csaba
Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagyívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.
Ferenc Józsefet egyszer megkérték, üljön az asztalfőre, de ő azért se oda ült, majd ezt mondta: „Fiam, jegyezd meg, ahol én ülök, az az asztalfő.” Állítólag Jancsó Miklós is szerette ezt a mondást, és szeretett nem az asztalfőre ülni. Báron György idézte most föl Jancsó alakját és művészetét Vlasics Sarolta heti kulturális műsorában.
„Lábjegyzet – segít az eligazodásban.” Így mutatkozik be ez a műsor. És valóban segít. A Lábjegyzet mindig érdekes. Szó volt mostanában benne Gerhard Richter kiállításáról éppúgy, mint Spiró György esszékötetéről, a Zeneakadémia tehetséggondozó programjáról vagy – a legutóbbi adás második felében – Nagy Péter István Don Carlos-rendezéséről a Radnóti Színházban.
Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegényeket. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről.
Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjában szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpásban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen. Aztán utána még hat ugyanolyan komédiát forgatott. Szeretett állandó stábbal dolgozni, Kende János, Grunwalsky Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Galkó Balázs, Balázsovits Lajos, Kozák András és így tovább, aztán Kapa és Pepe.
Aktuálisak-e ma a filmjei? – tette föl a kézenfekvő kérdést Vlasics Sarolta. Aktuálisabbak, mint valaha, jobban élnek – válaszolta Báron –, az önismétlés és a modor nála védjegy, csak a nagyoknál van ilyen, minden korszaka frissnek hat most is, és rólunk szól. Régen társadalmi esemény volt, ha Jancsó végigment az utcán, utolsó filmjei pedig ma nemzedéki kultfilmek. A beszélgetés végighaladt az életmű korszakain, annak jegyében, hogy a rendező mindig követte a politikai változásokat, a 60-as években a hatalom és a személyiség, a hatalom és a tömeg kérdése foglalkoztatta, a 70-es években káoszt érzékelt, Olaszországban várta-várta a rendszer összeomlását, a 90-es években elhallgatott, majd idős korára visszajött a burleszkkel és a groteszkkel, ilyesmit csak az öreg Buñuel csinált.
Jancsó műveiben abszolút kontinuitás van végig, a nagyon hosszú snittek meditatív stílust eredményeznek – magyarázta lelkesen Báron –, nála mindig hangsúlyos, hogy a film a képek művészete, a Szegénylegények például a dialógusok nélkül is érthető. Antonioninál a hosszú snittek az elidegenedésről szólnak, Jancsónál a személyiség a hatalomnak való kiszolgáltatottságáról. A szimbólumai, a rekvizitumai örök érvényűek. Az önálló filmnyelv és a szabad gondolkodás pedig összefügg. Jancsó öt perc után felismerhető, mint Fellini, Antonioni, Tarr. Öröm volt ezt az összegzést hallani.
Végül Vlasics a személyes élményeiről kérdezte Báront, aki boldogan válaszolt erre is: ő nem volt filmrendező, csak akkor, amikor forgatott, de akkor is happening volt a munka során. Nagyvonalú, jó humorú ember volt, királyi eleganciával megáldva. Én se előtte, se utána nem láttam ilyen természetes módon
Adatforgalmi díj nélkül
Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.
Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:
Rádió Bézs
http://195.210.29.82:8001/bezs
Rádió Bézs 2
http://195.210.29.82:8002/
Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.
De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!
>>>
A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.
Immár hét esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk
