A Rádió Bézs elsősorban a Nőkért szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőkért. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. A Rádió Bézs online rádió, napi 24 órában szól! A Rádió BÉZS a finom lágy hangok vonala! Sok szép muzsika, értelmes emberek! Higgadt és mégis szenvedélyes  >>>

Rádióbézs

Bayer Ilona

„Bayer Ilona a rendszerváltás híradójának szőke ciklona, a Civil Kurázsi nagyasszonya –amúgy elkötelezett művészetpártoló és környezetápoló- mesteri fokon űzi a tömegtársalgás valamennyi fortélyát: teszi ezt úgy, hogy jó szándékot közvetít jószándékúan. Ha kutatnák, filoszok és akadémikusok széles köre állna értetlenül a Bayer-jelenség előtt. Nyilván, mert személyisége csakúgy fények és árnyalatok sokaságát festi, mint azok az akvarellek, amelyek szelíd vonalvezetésükkel nyugtatják a szemet, miközben titkaikkal mélyen elgondolkodtatják a meghódított szemlélőt”

(Kenderessy Attila, részlet a „Nő a szemünkben” c. portrékötetből)

Kultúrmorzsák címmel Bayer Ilona a szélesebb értelelemben vett kultúra eseményeivel foglalkozik, kiemelten a képző és iparművészettel, környezeti kultúránk dicséretes, vagy épp szemet szúró jelenségeivel. Élő adásokban, illetve a Hatoscsatornán sugárzott -azonos című- műsorsorozata felelevenítésével.

 

2021-02-02 15 óra 2021.02.02. Kedd 15.00-16.00 - Bayer Ilona - 6. Bézs születésnap

Kultúrmorzsák a születésnapon

A 6. születésnapot Balázs Andi színésznővel, Hrutka Róbert zenésszel, New Yorkból Szaday Pável Katalinnal, hangmesterünkkel, Zentai Lászlóval és sok-sok zenével ünnepli a Kultúrmorzsák szerkesztő-műsorvezetője, Bayer Ilona.

 

• Kultúr-morzsák - Bayer Ilonával • KétHetente Szerda • 13:00-14.00 •

2021-04-21 13 óra A versek szerelmeseinek nem kell, hogy emléknapja legyen a lírának. Ám 1964 óta április 11-e József Attila születésnapja hivatalos ünnep: a Költészet Napja. Vendégünk ezalkalomból a Versszínház Turek Miklóssal előadó művésszel, Uray Zsuzsa rendezővel, és természetesen dramatizált életmű-részletekkel Radnótiról, Faludyról, Pilinszkyről és természetesen József Attiláról.

2021-04-07 13 óra Párizs. Ez a város köti össze a Kultúr-morzsákban ma bemutatott két világhírű képzőművészt.

A ritka genetikai betegséggel született Henry Toulouse-Lautrec 36 évig tartó rövid élete születésének pillanatától testi és lelki szenvedések sorozata volt. Ahogyan ő maga fogalmazott keserűen: „ Ha meggondolom, hogyha valamivel hosszabb lábam lenne, talán sohasem festettem volna.” Miközben a kortárs Roger Marx művészettörténész így vélekedett az egyik legjelentősebb és legismertebb francia festőről: „Régen nem találkoztunk olyan tehetséges művésszel, mint Toulouse-Lautrec. Nem tartozik semmilyen iskolához, klikkhez. Korán leküzdötte az őt ért hatásokat, hogy teljesen önmaga legyen.”

A francia impresszionizmus meghatározó művészéről, gazdag életművéről szól Kultúr-morzsák első része. A második pedig a Párizsban élt világhírű hazánkfiáról, a magyar születésű szobrász, építész és művészetfilozófus Pierre Székelyről. A meghitt monumentalitás mesterét szégyenletes módon szülőhazájában alig ismerik, miközben négy földrészen 100 köztéri alkotása áll, még életében terjett el róla a japán Sapporóban, és a Henry Moore utáni szobrászat legjelentősebbjének tartják. S miközben a Budapest egyik legforgalmasabb helyén, a Nagyvárad téren majd 40 éve álló Béke c. szobrát naponta több tízezren látják.

2021-03-24 13 óra Tudják Önök, kedves Hallgatók, mi a „bölénymag”? A tetszhalálról már bizonyosan hallottak. De arról talán csak kevesek, hogy az 1880-as évek végén Magyarországon is fontolgatták, hogy az akasztást felváltják a francia forradalom jelképévé vált lefejező gépezet, a guillotine, azaz a nyaktiló bevezetésével. Épp egy gyilkos sikertelen akasztása indította el a javaslatot, amelyet a Felsőház végül elvetett. Annakidején egész Európát bejárta a „Győri csoda” néven elhíresült eset, amikor is Jedlik Ányos egyik –a mai defibrillátor ősének nevezhető- szerkentyűjével „feltámadt” a bitófán kivégzett elítélt…

Ebből is kitűnik, különleges szenvedély a balladakutatás. Komoly és kitartó nyomozás szükségeltetik egy-egy századokkal korábban történt –többnyire tragikus- eset feltárásához, majd közkinccsé tételéhez.

Dr Lanczendorfer Zsuzsanna sokszínű pályájának mondhatni a legérdekesebb része a középkor végén megjelent népballadáknak, Európa közös népköltési műfajának kutatása. Az ő portréja, munkájának sok-sok izgalmas története a mai Kultúrmorzsák témája.

2021-03-10 13 óra Gyerekkorában egy kis településen, ahol kerekesszékről nem is álmodhattak, még a kertjüket sem hagyhatta el. Reggel kitették egy fa alá, este bevitték…

Sebők Irén volt az a kislány, aki többet akart, mind a diófa alatt tengetni az életét. Támogatás nélkül elérhetetlen álom volt ez. Mindössze egyetlen kincse segítette: mérhetetlen elszántsága és akaratereje. Fiatal lányként egyedül vágott neki a nagyvárosnak. És egyedül bár, de szépen, lassan elért mindent, amit akart. Tanult, leérettségizett, képezte magát, munkát, lakást szerzett, minden segítség nélkül kis Trabantjával külföldre is eljutott. Már csak egyetlen vágya maradt, a legnagyobb álom: gyereket akart, akit egyedül nevel fel. Mindenki bolondnak nézte a tolószékes asszony. Még az orvosok is lebeszélték. De Irén nem hagyta magát….

Elszántsága Helen Adams Keller amerikai írót, polgárjogi aktivistát juttatja eszembe. Ő volt az első siket és vak diák a világon, aki egyetemi diplomát szerzett. A The Miracle Worker (A csodatévő) c. színmű drámai jeleneteiből ismert, hogy miképp törte át Keller tanára, Anne Sullivan, a csaknem teljes kommunikációs eszköz hiánya okozta elszigetelődést és hogyan virágzott ki a kislány, amikor megtanulta a kapcsolatteremtést. Kevésbé ismert azonban Keller életének alakulása tanulmányai befejezése után. Termékeny író volt, sokat utazott, és hirdette háborúellenes nézeteit. Kiállt a női egyenjogúság, a munkásosztály jogai és a szocializmus mellett. Szobra a washingtoni Capitoliumban áll….

Három, állapotuknál fogva hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő ember lesz a mai Kultúrmorzsák vendége. Két kerekes-székes asszony, a hihetetlen akaraterejű Sebők Irén, és barátnője Kalmár Zsuzsa, valamint a szintén nagy akaraterővel teljes életet élő Juhász Tomi zenész, újságíró, az akadálymentesítés tevékeny harcosa, akinek a vaksággal kellett/kell megküzdenie. A mai műsorral egyben kegyelettel emlékezünk a nemrég elhunyt Kalmár Zsuzsára, a Marcibányi-téri Mozgássérültek Intézete lakójára.

2021-02-24 13 óra Három művész sajátos portréja a mai Kultúrmorzsákban. Zsurzs Évával, a Magyar Televízió legendás rendezőjével, Rácz Edit szobrász,- és Németh József a 40-es évek világhírű fotóművészével ismerkedhetnek meg.

Generációkon átívelő művészbarátság izgalmas részletei bontakoznak ki az első részben. Egy különös, 1956-os találkozásról, aranyérmes aktfotókról éppúgy szó lesz, mint arról, miért nem öröm egy családban, ha a papát pénzügyminiszternek nevezik ki, és arról is, miért gyengék a köztéri szobraink? Mindezek kapcsán felidézzük Németh József fotóművész örökségét, bemutatjuk Rácz Edit különleges bronz-üveg szobrait, és az édesapja nyomdokaiba lépett Németh Andrea munkásságát.

A második részben a Magyar Televízió legendás rendezőjére emlékezünk. Fekete város, Beszterce ostroma, Abigél, a Koppányi aga testamentuma, A revizor, A falu jegyzője, Különös házasság, Férjhez menni tilos!... Néhány cím csupán abból a majd 100 tévéfilmből, amelyeket Zsurzs Éva rendezett. Generációk nőttek fel alkotásain, neki köszönhetően ismerjük és szeretjük a klasszikus irodalomból készült adaptációkat. Rendezői ereje teljében, 72 évesen halt meg, az idén lenne 96 esztendős. Gazdag életművét idézzük meg, tanítványa, Babiczky László, és lánya, Zsurzs Kati színművész emlékezésével.

2021-02-10 13 óra Vallomások, versek, vígasztalók…

Különös kegy a Sorstól, hogy vasárnap meghalt Kossuth-díjas erdélyi költő barátomat, Farkas Árpádot - a Kányádi utáni költőnemzedék legnagyobbját - temetésének napján, most szerdán a Kultúrmorzsákban méltó emlékműsorral búcsúztathatom.

Sütő András: Farkas Árpád konok szenvedéllyel kereste meg a közösségi gondok lövészárkát... Aki látni óhajtja őt: hímes mezőkön andalogva hiába keresi

Féja Géza: Ez a fiatal költő otthon van mindenütt: a világban, a szülőföldön, az érzések kataklizmájában és a gondolatok fehér izzásában. A tölgyfa keménysége jellemzi, de a növények gyengéd alkata is. Útnak indult, s akár a népmese hőse, immár csaknem mindent meghódított magának. Lángolva és meghitten beszél. Gyakran emelkedik a karja, de sohasem ütésre, nem fertőzte meg századunk kegyetlensége – int, jelt ád vagy simogat.

Takács Géza: Farkas Árpád nem „az" erdélyi költő, hanem egy gazdag irodalom egyénisége. Versei csúfolnak minden odvas elméletet, mely a líra halálnemeit, öngyilkossági kísérleteit boncolgatja. Magatartásában nagy elődök mozdulatai élnek és gazdagodnak: Petőfi szabadság-hadakozása. Tamási Áron mosoly-ébersége. Nagy László szerelem-szablyát markoló kemény szelídsége. Ezek a Farkas Árpád-versek érzékeink szégyellt vagy elherdált hajlandóságait élesztgetik, a képek árama tisztítja vérünk, frissíti látásunk – emberségünket kéri.

A KULTÚRMORZSÁKBAN EGY MÁSIK NAGYSZERŰ MŰVÉSZRE IS EMLÉKEZÜNK.

„Ha nem elég jók a képeid, akkor nem voltál elég közel”- mondta Robert Capa, a kalandos életű, örök nyughatatlan, világfivá lett magyar fotós, Friedmann Endre. 1954. május 25-én elég közel volt a témához, a halálhoz pedig túl közel. Vietnamban Thái Bình-ben egy aknára lépve életét vesztette. 100. születésnapjára (2013 október 22) egy minden eddiginél gazdagabb és ötletesebb kiállítással emlékezett a Nemzeti Múzeum.

Emigráns, aki sehol sem telepedett meg. Fotóriporter és haditudósító, aki írt, és filmet is forgatott. Hős, akiről nemzedéke legjobb írói írtak elismeréssel. Charmeur, akit szerettek a nők. És ember, akinek szenvedélye volt a játék. Capa, ahogy még sosem láttad. Ez a címe a Magyar Nemzeti Múzeumban nemrég zárult kiállításnak. Akik látták, a mai Kultúrmorzsákban még mindig sok újdonságot tudhatnak meg a hajdani Friedmann Endréről. Akik meg nem jutottak el a minél eddiginél gazdagabb anyagú és programú tárlatra, azoknak az ismerkedés örömét próbáljuk nyújtani.

2021-01-27 13 óra Különleges világba kalauzolom el Önöket kedves hallgatók. A mai Kultúrmorzsákban ugyanis a túlvilággal kapcsolatot teremtő, titokzatos, mondhatni misztikus lényekről, a sámánokról hallanak.

A „sámán” tunguz szó, a szibériai eredetű sámánizmus központi alakja. A közösség olyan tagja, aki elődeitől átszármaztatott képességei révén kapcsolatot tud teremteni a holtak világával. Magát különféle módon, tudatosan transzba tudja helyezni. Ez egy olyan állapot, amikor a külvilág ingereire a sámán nem, vagy alig reagál. A transz beállta jelzi a túlvilággal való kapcsolat létrejöttét. Ilyenkor a lelke repülni kezd és bejárja a túlvilágot, kapcsolatot teremt az ott levő lelkekkel. A sámán tevékenységének külsőségeit, rituális ruházatát, testdíszítését, tevékenységének mozgásformáit, eszközeit és helyét a közösség hagyományai határozzák meg. Legfontosabb eszköze, a túlvilági utazáshoz elengedhetetlenül szükséges sámándob.

A sámán tevékenysége során a túlvilág értelmezőjévé válik, onnan jövő üzeneteket közvetít, és így biztonságot nyújt a közösségnek a túlvilággal szemben.

Brazíliában a sámán olyan ember (férfi vagy nő), aki – állítólag –transzállapotban képes beszélni szellemekkel, segítségükkel belelát a jövőbe, betegségeket gyógyít és hamarabb készít diagnózist, mint egy orvos.

A sámán fő feladata a híradás és a segítség.

2021-01-13 13 óra Mostanság, a pandémia idején nagy szomorúságunkra igencsak röghöz vagyunk kötve. Ezért legalább az éter hullámain, itt a Kultúrmorzsákban szörfölgessünk egy kicsit. Kölnben izgalmas kirándulást teszünk az illat-történetben nagyanyáink kedvenc kölnije kapcsán, amit bizony még Napóleon is kedvelt. Nem is akárhogyan… Aztán egy nagy ugrással máris Magyarország déli részén találjuk magunkat, ahol Gemenc csodavilágában épp festőművészek gyönyörködnek, s természetesen meg is örökítik a látványt. Ám mindezek előtt a lagunák és a gondolák városába, Velencébe repülünk a zene szárnyain….

2020-12-30 13 óra Az évvégi ünnepek megkeserítője sokmillió embernél a magány. Most e járvány sújtotta világban- különösen fájdalmas állapot. Ezért a téma egyik szakértőjét hívtam idei utolsó vendégnek a Kultúrmorzsák stúdiójába.

Magányos, társtalan, szingli. Gyakran keverjük e fogalmakat, pedig nagyon mást jelentenek. Csak Magyarországon arról a már majd 2 millió emberről lesz szó, akik egyedül élnek. Akikre a fenti jelzők valamelyike ráillik. De nincs reménytelen eset, mindenki meg tudja találni a párját. Csak lépnie kell, tennie kell érte. Ezt mondja több évtizedes tapasztalata alapján Kánya Kata, a téma szakértője. Mert -meglepő módon- egyre több huszonéves fiatal keresi fel társkereső irodáját. Annak ellenére, hogy terjedőben van a "kapunyitási" pánik. Hogy mi ez? Ezt is megtudják a legújabb Kultúrmorzsákból. A műsor egyben Kánya Kata pályaképe is.

2020-12-23 13 óra Szeretem Kárász Esztert. Ezt a sokszínű, tevékeny, filigrán energiabombát, aki csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul, zenél, szervez, jótékonykodik. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral járja az országot, muzsikálnak az ország, a világ számos pontján. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő. Dr. Bigyó bohócként 20 éve járja kollégáival a budapesti és a vidéki kórházakat, mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. Karácsonyi Kultúrmorzsánk vendége: KÁRÁSZ ESZTER, aki a felsoroltak mellett példaadó mamája két kamasz lányának, Dorkának és Jankának is.

Megfontolandó gondolatokat kapunk tőle, és csodaszép saját szerzeményeket is énekel nekünk. És mi is készültünk, „éterbe csomagolt”, finom zenével kísért verseket adunk Eszternek, és természetesen Önnek is, Kedves Hallgató! Ebben a zűrzavaros, pandémiával nehezített jelenben is elcsendesülést adó, meghitt, reménnyel kopogtató Karácsonyt kívánunk!

A Kultúrmorzsák két alkotója, Bayer Ilona és Zentai László.

2020-12-16 13 óra „A HANG” –röviden csak így nevezték Frank Sinatrát, akinek neve egyet jelent a XX. század amerikai könnyűzenéjével.
„Alacsony termete, cingár alakja, félénk mosolya a legkeményebb női szívet is mindig meg tudta olvasztani. „A világ leggyengédebb embere”, mondta egyik első szeretője, Marlene Dietrich. Minden maffiafőnök a lekötelezettje volt. Hollywoodban akkora volt a hatalma, hogy tálcán tudta szállítani Kennedynek az elnökséget. A szóbeszéd szerint Sinatra 800 millió dollárt ígért a Vatikánnak, ha a pápa a halála után feloldja minden vétke alól. Mennyi és mekkora lehet a bűn, ami 800 millió dollárt ér?” (Bradányi Iván: A kékszemű gengszter)
105 évvel ezelőtt egy New Jersey-i beli kisvárosban, Hobokenben megszületett Francis Albert Sinatra, akit Frank Sinatraként ismert meg a világ. Az olasz származású, többszörös Grammy- és Oscar-díjas amerikai pop–dzsessz énekest és színészt a 20. század egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatással bíró zenei művészének tartanak.
Őt idézzük most fel egy 5 évvel ezelőtt, a születésének centenáriuma alkalmából készített Kultúrmorzsák ismétlésével. Ebben az énekes életrajzírója, dalai szövegének fordítója Bradányi Iván mellett az emlékező koncert résztvevői közül Gájer Bálint és Kocsis Tibor, valamint a rajongó közönségből is sokan megszólalnak. Köztük egy Amerikából hazatelepült házaspár, akik még élőben élvezhették Frank Sinatra csodálatos baritonját Las Vegasban.

2020-12-09 13 óra Ha a valóságban nem is, de legalább az emlékek segítségével kalandozzunk térben és időben a kultúra világában!
• Két nagy énekesre, a francia sanzon nagyasszonyára, Edith Piafra, és a kétes hírű, ám az amerikai könnyűzene egyik legnagyobb alakjára, Frank Sinatrára emlékezünk. Mindketten 105 évesek lennének…
• Három olvasnivalót is ajánlok: Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak kétkötetes naplóját, a Londonban élt pszichológus, Förster Vera Kapaszkodj című dokumentumértékű regényét, amelynek alcíme: Egy pesti lány a XX. századból, és Papp János, a nagy világjáró színész 7 kötetes szivárványszínű sorozatát. Ennek történetét személyesen meséli el a szerző.

• Gondolatban ezúttal mi is felvesszük hátizsákunkat és a litván származású, de évtizedek óta Magyarországon élő fotós, Normantas Paulius fantasztikus felvételei segítségével ezúttal a Kurili szigetekkel ismerkedünk meg.

• Végül a fáraók földjére invitálom a hallgatókat, amely 3 évezreden át a világ legfejlettebb kultúrája volt. Sok évvel ezelőtt tv-kisfilmeket forgattunk a piramisépítők földjén. Egyiptomi riportjainkat most jómagam is szívesen hallgattam vissza. Ezért merem ajánlani Önöknek is.

Tartsanak velünk a Kultúrmozsákban!

( A 2019.02.27-i adás ismétlése )

2020-12-02 13 óra Igen messziről érkezett, és a repülőtérről egyenesen a Rádió Bézs stúdiójába sietett a Kultúrmorzsák mai vendége. Marcali Kiss Melitta festőművész, tanár, mára már a magyar kultúra civil kurázsiból lett „nagykövete” Paraguayban, ahol 2012 végétől élnek. Férjével maguk sem gondolták, hogy mindössze nyolc év alatt ritka szerencsésen sikerült beilleszkedniük új életterükbe. Melittának ma már évente két nagy kiállítása van, a legrangosabb kiállító helyeken. A helyi és az országos média is felkapta, mindenki ámul-bámul gyors sikerei láttán. Hét éve tart szakköröket, négy éve magániskolát nyitott. Nem csak érdeklődő amatőröket tanít, művészeti főiskolán végzett tanítványai is vannak, akiknek minden létező festészeti technikát megtanít, és segít megtalálni a művészi útjukat. Van olyan tanítványa, akinek sikerült bejutania Párizs, a másikuk pedig Hamburg művészeti egyetemére. Hamarosan legnagyobb álmukat is valóra váltják: egy magyar kulturális központ felépítését...

( A 2019.08.28-i adás és a 2020.02.26-i adás ismétlése )

2020-11-25 13 óra Ékszertörténeti sorozatunk ma a reneszánsz és a barokk kor közötti különös korszakról szól, amelynek már a neve is sokat sejtető: manierizmus. Szó szerinti fordításban modorosat jelent. Ez a modorosság pedig megnyilvánul a stílus izgalmas, bohém, nemritkán meghökkentő tárgyi kultúrájában is. A XVI. század végi - XVII. század eleji furcsaságok, különcségek birodalmába kalauzoljuk hallgatóinkat. Megtudhatják, mi mindent jelent, és mit rejt egy wunderkammer, de azt is, hogyan lehet egyetlen meggymagra 150 emberi fejet faragni (és főleg miért…?), hogyan válik ritka műkinccsé a bezoárkecske gyomortartalma, mire jó a strucctojás, a korall és a kókuszdió. Mik azok a lábasfejűek és hogyan lesz belőlük értékes műtárgy...
Egyszóval érdekfeszítő utazásra invitáljuk Önöket Alt Andreával. Tartsanak velünk!

2020-11-18 13 óra Ha már a valóságban nem utazhatunk, legalább gasztro-élmények/történetek révén révén repkedjünk idehaza, és a nagyvilágban. Élvezetes és ínycsiklandó GASZTRO-TÚRÁRA invitáljuk Önöket a mai Kultúrmorzsákban. Tudják a kedves Hallgatók, hogy Kossuth Lajos a citromos kolbászt kedvelte, míg Petőfi Sándor a pecsenyehúst és a túros csuszát, de szerette a marharostélyost lecsóval, a töltött tojást, a fokhagymás kolbászt és a gulyást is, melyet akár reggelire is elfogyasztott. Kukoricagombócot maga is szívesen készített katonatársainak, melyet rántott levesekhez kínáltak. Állítólag mestere volt az elkészítésének.
A haza bölcse, Deák Ferenc minden bizonnyal édesszájú volt, ha a róla elnevezett Deák-tortára és a Deák-módra készült sütemény-változatokra gondolunk. Ezen kívül nagyon szerette a sült csirkét paradicsommal. Széchenyi István nagy rajongója volt az akkoriban “hideg, vagy fagyos nyalatnak” nevezett csemegének, a fagylaltnak, ami szép tálalásban, tisztára mosott tengeri kagylóban került a nagyközönség elé.
Az evés és a főzés élvezete, a gasztronómia megannyi érdekessége került ma "terítékre" emlékekkel, receptekkel és történelmi érdekességekkel fűszerezve. Vendégünk lesz Bakacsi Béla előadóművész, Fónagy Zoltán történész, a Svédországban élő Ungváry Tamás zeneszerző, valamint Botos Éva és Pap János színnűvészek. Tartsanak velünk!

( A 2018.11.21-i adás és a 2018.11.28-i adás ismétlése )

2020-11-11 13 óra Manapság, a vírusjárvány idején utazásról csak álmodozhatunk. Épp ezért, ezúttal, legalább lélekben kirepülhetünk a nagyvilágba. Egy különleges hölgy a mai Kultúrmorzsák vendége : Travellina. Igazi nevén Kisgyörgy Éva, „civilben” közgazdász, de leginkább Világutazó. Több, mint 20 éve felhagyott eredeti foglalkozásával, és gyerekkora óta tartó szenvedélyének, az utazásnak él. Az első magyar bloggerek egyike. 1996-ban, -amikor privát weblapját elindította- még maga a blog szó sem létezett. Travellina az elmúlt valamivel több, mint 2 évtized alatt 120 országban járt, 2011 óta „főfoglalkozásként” ír az élményeiről. Hogy miért a várva várt cseresznyevirágzás –lassan már szignállá vált muzsikájával indítjuk vele a beszélgetést, az hamarosan kiderül, és persze az is, hogy annyi kérdeznivalóm van, Évának meg mondandója, hogy akár egy hangos bloggá is átalakulhatna a Kultúrmorzsák. S akkor akár hetente is mesélhetne nekünk úti élményeiről. Arról például, amit egyfajta ars poetikaként fogalmazott meg: „Azt, hogy most ezt megtehessem, annak köszönhetem, hogy három évtizeden át rengeteget tanultam, még többet dolgoztam és néhányszor jókor voltam jó helyen – azaz párszor szerencsés lehetőségek adódtak, amelyeket két kézzel ragadtam meg, hogy aztán 110 százalékot hozzak ki belőlük.”

( A 2019.01.16-i és a 2020.04.22-i adás ismétlése )

2020-11-04 13 óra Így, Halottak Napja után még sokáig hajdani szeretteim, családtagjaim, szerelmeim, barátaim, kollégáim emlékét idézgetem. De nemcsak a valaha élt kedves személyek tolulnak fel bennem, hanem régi találkozásaim és azóta megszűnt műsoraim megannyi emlékezetes pillanata is. A mai Kultúrmorzsákban – amely szintén televíziós elődje megszűntével lett a Rádió Bézs műsora- őket idézem meg. Magyarország rendszerváltás utáni első államfőjét, az író Göncz Árpádot, mellette muzsikában Yves Mondtand-t és Edith Piafot, és másokat. Tartsanak velem!

( A 2018.01.31-i adás ismétlése )

2020-10-28 13 óra Az ego nélküliség művészete
Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Alkotói univerzuma a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában teljesedik ki. Varázslatos, látványában és gondolatiságában sajátos műveinek egy részében a japán létszemlélettel érez rokonságot. Több festményén is Hokuszai és Hiroshige hatása érhető tetten. Első nagy murális alkotásánál, a „Szárnyak” c. 40 négyzetméteres freskón már a témaválasztásában is a távolkeleti művészetek hatása érződik.
„Sohasem jártam Japánban. Az alkotások létszemléletén keresztül mégis mélyen magaménak érzem mindazt, amit a régi fametszetek esztétikája és szellemisége sugall. Számomra a japán művészet egy ősi, ego nélküli létszemléletet tükröz. Egy síkra terült, külső fizikai világ pillanatának megragadásában képes a dolgok mögött rejlő mélyebb valóságot felmutatni. A láthatatlant jeleníti meg a pillanatban, hihetetlen alázattal. A mindenséget átjáró összefüggés-rendszert közvetíti, melynek mi is részei vagyunk. Remélem, egyszer személyesen is megtapasztalhatom e távoli, mégis a lelkemben fészket verő világot.”
Németh Ágnes mostanában az általa alapított és vezetett Dávid Képzőművészeti Szabad Műhelyben a japán tusfestéssel ismerteti meg növendékeit.

2020-10-21 13 óra ÉKSZERTÖRTÉNETI SOROZATUNK mostani adásában a szelencék világába kalauzoljuk el Önöket Alt Andrea ékszerszakértő segítségével. Talán Pandóra szelencéjének történetével kezdjük. A görög mitológia úgy tartja, hogy Zeusz főisten az emberek boldogságát megirigyelvén egy szépséges leányt, Pandórát leküldte a földre egy szelencével, azzal a feltétellel, hogy soha nem nyithatja azt ki. Ám egy idő után a lány kíváncsisága felülkerekedett az ígéretén, egyetlen pillanatra kinyitotta a díszes dobozkát. Ám ekkor nagy baj történt: kiröppent belőle egy raj csúf teremtmény. Az emberiség bajait ezek a gonoszok okozzák: ott volt a Harag és a Mohóság, a Gyűlölet, a Kegyetlenség, az Öregség, a Járványok, a Félelem, a Féltékenység s még sok minden más… Pandora minden erejével próbálkozott, de nem tudta megállítani őket. Mikor végül lecsukta a szelence tetejét, halk kopogtatást és suttogást hallott: – Engedj ki! – Mit tehetett? Még egyszer kinyitotta a doboz fedelét. Kiröppent a szelence utolsó lakója. Olyan volt, mint egy szépséges madár, csillogó szárnyakkal. Ő volt a Remény.
Műsorunkból megtudhatják hányféle szelence létezik és miféle anyagokat használtak megalkotásukkor. Kár, hogy láttatni nem tudjuk e szépséges kis tárgyakat, de Alt Andrea oly szemléletesen beszél róluk, hogy könnyen maguk elé képzelhetik e divatos holmikat.

2020-10-14 13 óra Könyvkiadásunk újabb 4,5 kilós „óriásáról” számol be elsőként a Kultúrmorzsák. Bayer Ilona még a megjelenés előtt vehette kézbe a tekintélyes albumot.
Bátorság, erő és hit. Talán ez a három szó foglalja össze a legjobban azt a sokszínű és sokarcú kézművesvilágot, amelyet az Osváth Sarolta-Darabos György szerzőpáros igyekezett minél jobban megismertetni az olvasókkal. A „Mesterségek címere- Nemzeti Parkok termékeinek nagykönyve” nemcsak arról szól – pedig ez sem kevés -, hogy milyen értékeket tartalmaznak a nemzeti parkok és mit jelent a nemzeti parki termék, mit fejez ki a védjegyelismerés, hanem arról is, kik azok a hús-vér emberek, akik-e különleges értéket megtestesítő brandet fémjelzik. Mennyi munka, mennyi elszántság és töretlen hit van a sokszor nem látványos siker mögött? Mi kell ahhoz, hogy orvosból, tanárból, informatikusból, szakmunkásból a természetvédelem elkötelezettje, biogazda, borász, méhész, juhász vagy gyógynövény-feldolgozó legyen? Hogyan támad fel valakiben a vágy, hogy ősi mesterségek tudásával keresse a mai világban a boldogulását? Mikor érkezik el a pillanat, amikor egyértelművé válik az út, amin haladni kell, legyen bármilyen rögös és kitaposatlan, de a génekben hordozott küldetésnek meg kell felelni.

2020-10-07 13 óra A jazz előfutárának is tartott ragtime muzsika vidámítja a mai Kultúrmorzsákat. A stúdióban ugyanis Gayer Ferenccel, a magyar tradicionális jazz-élet talán legpatinásabb, 40 éve alakult együttese, a Budapest Ragtime Band vezetőjével töltünk egy órácskát.
Gazdag repertoárjukban régi zongorakották leporolása mellett swing-melódiák, dixieland-slágerek és virtuóz hangszerszólók szerepelnek. Az egészen egyedülálló és a 40-es évek Amerikájában népszerű Spike Jones együttesének show-műsorai ötletéből merítve komolyzenei művek (Kék Duna Keringő, Kardtánc, Monti Csárdás, Brahms: Magyar Táncok, Puccini: Tell Vilmos nyitány Bizet, Rossini, Brahms és Liszt művei stb.) tréfás, humoros „Budapest Ragtime stílusú” feldolgozásait, paródiáit is játszák, saját feldolgozásban. Éppúgy, mint a magyar operett és tánczene szerzők, többek között Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Seress Rezső, Zerkovitz Béla, Szenes Iván dalainak ragtime-os, szórakoztató a tőlük megszokott gegekkel tűzdelt átiratait.
Zenei életükről, sikereikről, kalandos utazásaikról, de a zenekarvezető kitüntetéseiről éppúgy szó esik, mint a hagyományok, régi elődök és nagytehetségű kollégák értékeinek életben tartásáról is szó lesz a sok-sok remek, vérpezsdítő muzsika mellett…

2020-09-30 13 óra „Nem mind arany, ami fénylik!” Alt Andrea ékszerszakértő megerősíti a mondás igazát. Sorozatunkban ma a nemesfémekkel, javarészt az arannyal foglalkozunk. Sok hasznos és érdekes információt hallhatnak. Andrea a szakmai rész tudora, én pedig meglepő hiedelmekkel, történetekkel készültem. Íme az egyik: Az embert az ókor óta aggasztja az öregedés elkerülhetetlensége. Az egyes korszakokban más-más módszerre esküdtek a népek, míg ma az arckrémek és különféle kencék a befutók, addig például a 16. századi Franciaországban a nemesség tagjai jóval halálosabb módon igyekeztek kisimítani ráncaikat, mégpedig úgy, hogy aranyat ittak. Az egyik forrás szerint a párizsi udvar egyik ikonikus alakja, bizonyos Diane de Poitiers naponta fogyasztott arannyal kevert dietil-étert, ami több mint valószínű, hogy haláléért is felelős volt. Az öregedésgátlók igencsak színes kínálatából választhatott a de Poitiers korában élt nő. A patikusok a skorpióolajtól kezdve a pókháló elixírig bezárólag szinte bármit megpróbáltak eladni, amelyről valaha úgy hitték, megállítja az öregedést. Maga az aranyivás ötlete is az ókorból, pontosabban Idősebb Pliniustól származik, igaz, ő kenőcs formájában a szemölcsökre és a fekélyekre ajánlotta. A II-III. században élt Vej Po-jang kínai tudós már azt írta az aranyról, hogy halhatatlan anyag, és aki iszik belőle, élete hosszú lesz. Az ókori egyiptomiak is esküdtek az „aranyvízre”, mint kortalanná tevő szerre. Maga az elmélet abból a tényből fakadt, hogy az arany nem „romlik meg”, nem pusztul el, élettartama pedig szinte örök. Az aranyivás szokása a középkorban a kíváncsiság és az őszinte buzgalom eredménye, de főként annak köszönhető, hogy az alkimisták rájöttek, miként lehet feloldani a szilárd aranyat folyékonnyá. Aurum potabile, vagyis az aranyivás szokása a 16. században kezdett vészesen terjedni, ekkoriban az orvosok az epilepsziától a mániákusság különböző szintjeiig szinte mindent így akartak kikúrálni.
Az arannyal átitatott receptek -ki hinné- a 13. században élt, rövid életű portugál pápa, XXI. János újra elővett jegyzeteinek köszönhetően indultak ámokfutásnak. Az egyházfő írt egy aranyat is tartalmazó, az ember ifjúságát megőrző folyadékról. Többek között tartalmazott az arany mellett még ezüstöt, vasat, rezet és ólomreszeléket is, amelyeket bele kellett helyezni egy kifejezetten undorító löttybe, amelynek a következő összetevői voltak: szűz gyermek vizelete, fehérbor, édeskömény nedve, tojásfehérje, szoptató asszony teje és vörösbor. Fontosnak tartja a recept írója, hogy ebben a sorrendben helyezzük bele az anyagokat, és a következő hat napon át mindennap ismételjük meg a procedúrát. Érdekes módon, az arany megivásának szokása nem tűnt el teljesen, egy svájci fahéjas likőr, a Goldschläger ma is tartalmaz apró arany pelyheket az üveg belsejében. Én pedig Ausztriában ittam olyan pezsgőt, amelyben ugyanilyen aranypelyhek úszkáltak. Jelentem a pezsgő finom volt, és még élek!!

2020-09-23 13 óra Ismernek Önök kultúrdiplomata színésznőt? Ha nem, most találkozhatnak vele az éter hullámain. Varga Kata-Lina a Kultúrmorzsák vendége.
Színész, rendező, fordító, tolmács, társulatalapító, tanár, dramaturg és még sorolhatnám... Céltudatos, fegyelmezett, dacos, precíz. Örökös újrakezdő és folytonos harcos. Mindennap tapasztalja, hogy a mai világban a tegnap sikere nem nyitja meg az ajtókat. Még ha azok a sikerek nemcsak itthon, hanem a párizsi Molière Színházban vagy épp az Avignoni Fesztiválon estek is meg... Ma az sem számít, ha valaki négy nyelven játszik filmen, színpadon, előadóesteken.
A címben az idézőjel tulajdonképp elhagyható lenne. Kata első diplomáját ugyanis a Közgazdasági Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte, felsőfokú francia és orosz nyelvvizsgával kiegészítve. Édesapja óhajának tett ezzel eleget, ám sokkal jobban vonzotta Thália varázsa. Egy amatőr csoportban már közgázosként görög drámákban játszott. Aztán elvégezte a Színművészeti Főiskolát is. Sokszínű, izgalmas pályája itthon és Franciaországban igazi kultúrdiplomatává tette.
Nagyon ígéretesen indult a pályája. A főiskola után tíz évig itthon főszerepek sorát játszotta, filmezett, szinkronizált. Önálló előadásokat hozott létre, melyekből rádiófelvételek, tévéfilmek készültek. A Magyar Rádióban volt olyan év, amikor ő volt a legfoglalkoztatottabb színésznő. Ezek után igencsak meglepő, hogy egy ígéretes pályával felhagyván elment Párizsba, mindent elölről kezdeni….

Varga Kata-Lina egy nagyon sikeres itthoni pályakezdés után, a 90-es évek elején került Párizsba. Másfél évtizedig Franciaországban élt, aztán hazajött. A francia kulturális életbe való beilleszkedéséről, ottani sokszínű munkájáról, eredményeiről, mondhatni "kultúrdiplomáciai" tevékenységéről szól a mai adás, amely arra is választ ad, megérte-e vajon a visszatérés?

2020-09-16 13 óra „Van még üres hely a polcban
s nemsokára itt a nyolcvan.
Írtam mesét, beszélyeket
számos verset, személyeset
sok-sok valót meg misztikát
nagy ritkán publicisztikát -
viccek na meg könyvtörténet
vidám s komoly kisregények
állnak itt gerinces sorban -
de van üres hely még a polcban
Csakhogy mindjárt itt a 80!”
Újabb könyvvel telik a magyar könyves szakma nagy örege, KÖVES JÓZSEF könyvespolca. 82. születésnapját legújabb, immár 23. könyvének megjelenésével ünnepelte a kivételes szellemi és fizikai frissességnek örvendő író. Az ”Isten veled, Tiszavirág” 30-as években játszódik Budapesten, Európában és Dél-Amerikában. Főhőse, Gál Júlia egy nyolcadik kerületi lány, az 1933. évi magyar szépségkirálynő, Miss Hungária. A regénye egy szegény lány sorsán keresztül hitelesen és történészi precizitással, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan és olvasmányosan mutatja be a harmincas évek Budapestjét, és főhősének érdekes utazásait. Filmre kívánkozó történet, amelyben egyetlen sorson keresztül egy teljes korszakot meg lehet ismerni.
A Kultúrmorzsák vendége: Köves József

2020-09-09 13 óra Nyugtalan nyugalom, avagy a magány csendéletei
In memoriam ifj. Benedek Jenő

„A határvonalig kell eljutnia annak, aki valami igazat akar mondani a valóságról. S nem feketét vagy fehéret, szörnyűségeset vagy idillit. Ezt az utat nehéz megtalálni, mert keskeny, akár a kés éle, de egész emberi létünk ezen halad.” Ifj. Benedek Jenő ars poetikája nem csupán emberi, de művészi hitvallás is egyben. Művészcsaládba született, első mestere ugyancsak festő édesapja volt. Régóta ismerem őket, az ugyancsak festőművész felességgel, és kiváló bélyegtervező, grafikus fiukkal bővült famíliájukat. A kevés beszédű, de gyakran mosolygó, tartásos ifj. Benedek Jenő egy évvel ezelőtt távozott közülük. Az évfordulóról kiállításon emlékezik meg az Örkény István Könyvesbolt emeleti Cultiris Galériája. A mai Kultúrmorzsákban a vele egy műteremben alkotó feleséggel, Jánosi Katalinnal idézzük fel kortárs festészetünk jelentős alakját, és fél évszázados közös művészi múltjukat.

2020-09-02 13 óra Hírességek ékszerei a Kultúrmorzsákban
Csodálatos szépségek, értékek és történetek. Ezekről szól sorozatunk mai adása, Alt Andrea professzionális „meséivel”. Minden idők legnagyobb gyémántjáról például, amelyre 1905-ben Dél-Afrikában bukkantak, s amelyet a gyémántbányászati társaság elnökéről, Cullinan-nak neveztek el. "Afrika csillagának" is emlegetik. A gyémánt VII. Edward angol király tulajdonába került.
Az utolsó cári dinasztia, a Romanovok gyönyörűségei mellett nem maradhatnak említés nélkül az angol királyi ház legújabb korszakának ékszerei sem. Mit viselt pl. az esküvőjén Diana, vagy a két friss hercegnő, Kate, ill. Megan.
Izgalmas története van a Mária Lujza Diadémnak, de nemkülönben
annak a sárga gyémántnak sem, amely Audrey Hepburn kecses nyakát ékítette az 1961-es „Reggeli Tiffanynál” c. film forgatásán. Ezzel „villogott” az 2019-es Oscar gálán Lady Gaga is.
Liz Taylor nemcsak filmjeiben viselt fantasztikus ékszereket, de nagy szerelmétől, kétszeres férjétől, Richard Burton-től is vagyont érő különlegességeket kapott.

2020-08-26 13 óra AZ AJTÓ -100. előadás - Spirit Színház
Szabó Magda Kossuth-díjas írónő mitológiai személyiséggé növesztett sepregető öregasszonyának története igazi világsiker: 34 nyelvre fordították le. Az évek során számos színdarab, majd film formájában is feldolgozták. A kicsiny, ám imponáló repertoárral rendelkező Spirit Színház előadására jellemző, hogy elérkeztek egy ritka jubileumhoz. A házvezetőnő Emerenc szerepében Hegyi Barbara, az írónőében Nagyváradi Erzsébet remekel. A Kultúrmorzsákban vele, és a rendezővel, Czeizel Gáborral beszélgetünk a ritka népszerű dráma színrevitelének élményeiről.
( Aki nem ismerné, a rövid történet: A neves írónő és professzor férje Budára költözik. Ahhoz, hogy mindketten hivatásuknak élhessenek, szükségük van egy megbízható házvezetőnőre. A szomszédok és ismerősök a szemközti ház lakóját, egy kemény, dolgos, köztiszteletnek örvendő, ám egyben rettegett hírű asszonyt, Szeredás Emerencet ajánlják, aki vastag, bezárt ajtó mögött súlyos titkokkal él... A két asszony ismerkedéséről, bátortalan közeledéséről, egymásra utaltságáról és fokozatosan szeretetté alakuló kapcsolatáról szól a mű, melyre mindvégig rányomja bélyegét a közelmúlt történelme és az emberi méltóság tisztelete...)

2020-08-19 13 óra Világok vándora: Balogh Ádám
Korunk tán legnagyobb írója, Paul Coelho írta ezt az „útravalót” a fotó és festőművésznek: "Kedves Ádám! Azt kívánom, hogy folytassuk zarándoklatunkat álmaink felé, és hiszem, hogy az élet ad olyan varázsecsetet, amellyel befesthetjük a nekünk rendelt végtelen fehér falat! Szeretettel, Paulo Coelho".
A Világok Vándorának fogékony, nyitott személyisége, egzotikus utazásai Közép- és Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Közép Ázsia, a Közel-Kelet hatása tükröződik festményeiben, és fotóiban egyaránt, amelyeket számos útikönyvben publikálták már itthon és külföldön egyaránt. Pillanatfelvételek, életképek örökítik meg egy-egy távoli, idegen és mégis ismerős kultúra világát, Földünk ezernyi arcát. A festmények a belső élmény szülte misztikus világ egyetemes képei, mindannyiunk számára érezhető, átélhető spirituális művek. Képzeletünk ösztönösen, akaratlanul is tovább álmodja festményeit, melyek túl időn és téren, a végtelent, az örököt sugallják. Kalandos út ez a lélek mélységeibe. Képzelet vagy egy „másik” valóság? Vissza az eredethez: kifelé a csillagokhoz, vagy/és befelé önmagunkhoz? Hogy ez a misztikus világ kívül keresendő, a távoli világegyetemben, vagy éppen nagyon is közel, önmagunkban, legbelsőbb lényünkben a tudatalatti gazdag, belső képeiben? Művei a hazai kiállítások mellett bemutatásra kerültek többek között Bécs, London, New York és Madrid kiállítótermeiben. Munkái megtalálhatók mind külföldi, mind hazai magángyűjteményekben.”
Mesébe illő váltásokról, különleges utazásokról, misztikus élményekről látnak-hallanak a Kultúrmorzsákban. A művész bemutatásában segítségünkre lesz Keleti Éva a kortárs fotóművészet nagyasszonya.

( 2019.03.13-i adás ismétlése )

2020-08-12 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai. Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Ismerkedjenek most meg a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában kiteljesedő életművének legjobb és legújabb alkotásaival.

( A 2018.05.09-i adás és a 2019.06.12-i adás és a 2020.01.29- adás ismétlése )

2020-08-05 13 óra „Bogaras” ékszerek
Egyiptomban járva lépten-nyomon beleütközik az ember a szkarabeusz ábrázolásba. A piramisok falrajzain éppúgy, mint a szukok, azaz a bazárok ékszerboltjaiban. Furcsa volt nekem, hogy a magyarban „ganajtúró”-nak nevezett bogár a híres ókori kultúrában isteni szimbólum lehetett. A piramisok keletkezéséről még mindig nincsenek egzakt tények, de az egyiptomiak kézművességéről annál inkább. Az ötvösségnek igen fejlettnek kellett lennie, ha olyan magas kvalitású tárgyi emlékek maradt fenn, mint amilyeneket megcsodálhattam a kairói múzeumokban. Hihetetlennek tűnik, hogy már 7 ezer évvel ezelőtt olyan ékszereket tudtak készíteni, melyeket magam is szívesen viselnék, akár ma is.
Stúdiónk vendége Alt Andrea ékszerszakértő, akitől megtudjuk, hogy a szkarabeusz díszítés nemcsak az ókori egyiptomiakra volt jellemző, hanem más ókori civilizációknál is megjelenik. De közel sincs vége e motívum történetének, sok-sok évszázad múltán –ki hinné?- Napóleon hozza újra divatba…

2020-07-29 13 óra „Nem esett messze az alma a fájától” -tartja a mondás. Illik ez Mayer Hella Svédországban élő festőművészre, és édesanyjára, a Budapesten élő Zsombori Erzsébetre, vagy, ahogy a művészvilágban ismerik Zsimbire. Az Erdélyben gyökerező közös családi múlt, a későbbi országváltás -amely Hellánál szinte egymás után következett be- más-más stílusban ugyan, de erősen meghatározza művészetüket. Merőben eltérő képi világuk az utóbbi időben egyre szaporodó közös kiállításokon is összevethető. Rádióban nehéz látványról beszélni. Nem is akarunk mi tárlatvezetést tartani, én a képek mögötti embert szeretném bemutatni a Kultúrmorzsákban. Előlegként két rövid idézet. Elsőként az anya ars poetica-nak is beillő gondolatai. Utána pedig egy művészettörténész „láttatja” a leány vásznait.
Hangulatokat, érzéseket festek. Zenét. A világban zene szól, és a zenében virágot képzelek. A bagoly néha szomorú, a bohóc sokarcú. A réten néha egyedül sétál a madár, máskor kettesben repülnek. A füvek közt élet, a köveknek lelkük van. A napraforgó a nap felé fordul, benne az élet spirálja. A tél tiszta, makulátlan. Hó borít be mindent.” (Zsombori Erzsébet)
Mágikus terek, lebegő alakok, sztoikus nyugalommal őrködő állatok, ismerős, és mégis ismeretlen tájak. Mayer Hella személyes hangvételű, játékosságot és mélyhúrú poézist egyaránt sugárzó festészete olyan messze vidékekre hív, ahol a valóság érintkezik az álommal. Képeinek hősei az idő asztronautái.” (Mészáros Zsolt művészettörténész)

2020-07-22 13 óra 40 éve, 1980 július 25-én meghalt a Brezsnyev-korszak lelkiismeretének tartott orosz ikon,Vlagyimir Viszockij. Temetése tüntetéssé dagadt az olimpia lázában égő Moszkvában. A zseniális színész-énekes-költő egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. Lázító erejétől rettegett a hatalom, megpróbálták agyonhallgatni, de versei így is kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, dalait illegális kazettákon terjesztették. Viszockij ennek ellenére nem tudott, nem is akart máshol élni, csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni…
Bővebben: http://oroszok.reblog.hu/viszockij-eletei-es-halalai-kepekb…

( A 2018.07.25-i adás és a 2019.09.04-i adás ismétlése )

2020-07-15 13 óra Marilyn Monroe híres mondása szerint: Diamonds are a girl’s best friend, azaz, „A gyémánt a lányok legjobb barátja”. Ezekről, a világ legáhítottabb drágaköveiről szól mai műsorunk, természetesen Alt Andrea ékszerszakértő sok-sok érdekességével és történetével.
Tudják-e, milyen kevésen múlik, hogy gyémántfülbevalót hordunk és grafitceruzával írunk; nem pedig fordítva…?
Tudják-e, hogy a gyémántot hosszú időn keresztül nem sokra tartották és csak a 18. században került fel a drágakövek dobogójának első helyére?
Tudják-e, hogy szinte minden drágakőből, sőt még üvegből is lehet briliánst csiszolni?
Tudják-e, hogy a világ egyik legnagyobb és leghíresebb gyémántjának nevét egy tyúkfajta is viseli, méghozzá egy igáslóval osztozkodva?
Tudják-e, hogy Marilyn Monroe-nak óriási szerepe volt abban, hogy a gyémánt elnyerje mai piacvezető helyét a drágakövek sorában?

2020-07-08 13 óra Hallottak már Önök nevet viselő ékszerekről?
Bíbor hang, Erdő éneke, Titkok őrzője, Sorsfordító. TROM KATA ily címekkel látja el lélekkel teli nyakékeit. Ahogyan ő fogalmaz: „Mindegyik nyakék más, mindegyikben másképp érezheti magát a viselője, attól függően, hogy melyik női minőségét hívja elő. Valamennyi darabnak saját neve van. Gyakran ez az általam kitalált cím is segíti az illetőt abban, hogy rátaláljon a saját nyakékére.”
A mai Kultúrmorzsákban egyéb rendkívüli témákkal is meglepjük a hallgatókat. Pl. a Tér-lélek-tan fogalmával, külső és belső tereink rejtett kapcsolatával. Kevesen tudják, hogy otthonunk egyszerre tükröz, de meg is határoz bennünket. akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tárgyakkal vesszük körbe magunkat. Vendégünk TROM KATA különleges érzékenységgel, egyedi szempontok szerint építi életét és segít másoknak is, mint a Tér-lélek-tan megalkotója.

2020-07-01 13 óra A KÉK MADÁR az ország legrégebbi, legnagyobb és legsikeresebb jótékonysági-kulturális eseménysorozata. A Kalocsa környékén élő hátrányos helyzetű beteg gyermekek támogatására született harminc évvel ezelőtt. A színvonalas programokat hagyományosan minden év június elején tartják. A járványhelyzet miatt azonban úgy tűnt, meghiúsul az idei, a 28 Kék Madár Fesztivál. Ám az alapítónak, Lakatos György fagottművésznek eszébe jutott az internet adta lehetőség. Villámszervezés után egy fantasztikus szereplőgárdával, 30 magyar művésszel végül is egy három és félórás online-fesztivál gyönyörködtette a kb. 40 ezer nézőt/hallgatót. Nem csak Magyarországról, hanem számos helyről külföldről is, például Stockholmból, Hamburgból, sőt, a tengeren túlról Miamiból is nézték az adást. Volt olyan külföldi néző, aki jelezte, a közvetítés olyannyira elnyerte tetszését, hogy jövőre személyesen szeretne részt venni a fesztiválon, az eredeti helyszínen, Kalocsán.
Mo. első online jótékonysági fesztiválja, a Kék Madár óriási sikerrel zárult. Nemcsak azért, mert több, mint 2,5 millió ft-ot gyűjtöttek, hanem azért is, mert a net segítségével szerte a nagyvilágba eljutott a hírük.
Adományozni folyamatosan lehet a beteg gyermekek támogatására.
A Kék Madár Alapítvány számlaszáma: 11996231-06103369-10000001
IBAN HU46 1199 6231 0610 3369 1000 0001
SWIFT KÓD: GIBAHUHB

Aki pedig szeretné az egész fesztivált megnézni, íme a linkje: https://www.youtube.com/watch?v=kDB_1DcRJ7E&t=1435s

2020-06-24 13 óra Ékszertörténeti sorozatunk újabb állomása az Art Deco, amely szorosan követte a szecessziót. Olyannyira, hogy sok esetben nem könnyű eldönteni, hogy egy késő szecessziós, vagy egy kora Art Deco darabról van-e szó. Művelői ugyanis a szecesszió mestereitől vették át a stafétát. Különös fintora a sorsnak, hogy az Art Deco legjelesebb ötvösmestereinek nevét korántsem ismerik annyian, amennyien rácsodálkoznak alkotásaikra. A francia vonalat Jean Deprés, Gerard Sandoz, Raymond Templier és Romain De Tirtoff képviseli. Német vonalon pedig a Bauhaus irányzatról ejtünk majd néhány szót.
Az 1920-40 közötti időszak azonban már nem csak az unikális ékszerekről szól. Szaporodnak a megrendelések, ezáltal egyre több exkluzív ékszerház jelenik meg a világpiacon. Alt Andrea ékszerszakértővel főleg azokról szólunk, amelyeken nem fogott az idő vasfoga, hiszen a mai napig tartják piacvezető pozícióikat: Boucheron, Bulgari, Cartier, Tiffany&Co.

2020-06-17 13 óra „Én nem határon túli magyar vagyok, hanem határtalanul magyar”- tartotta magáról Kányádi Sándor, aki 2 éve, 2018 június 20-án, életének 90. évében megtért költészetünk halhatatlanjainak pantheonjába. Ő minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és mindenekelőtt a félelem nélküli életet.
Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba éppúgy, mint a legtávolabbi városokba, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet. Kányádi Sándort szülőfalujában Nagygalambfalván helyezték örök nyugalomra.
Havas Judittal, a versmondás nagyasszonyával emlékezünk kortárs költészetünk egyik legnagyobbjára. A műsorban néhány versét a költő előadásában hallgathatjuk meg.

( A 2018.07.04-i és a 2019.06.26-i adás ismétlése )

2020-06-10 13 óra Különösen szép világba indulunk a következő Kultúrmorzsákban: a szecesszió birodalmába. Ámulatba ejtő épületek, buja, kacskaringós formák, tüzes színek, csodás üvegablakok, szokatlan festmények, tárgyak, de kiváltképp az ékszerek kerülnek fókuszba. A 19. század végének új művészeti irányzata ma népszerűbb, mint valaha. Az ékszertörténetnek is kiemelt korszaka a 19. és 20. század fordulója, és az azt követő -nagyjából 1,5- évtized. Sok érdekes történetet hallunk e szépséges luxustárgyakról Alt Andrea ékszerszakértőtől. Kezdjük a történetiségnél, honnan indul világkörüli útjára a szecesszió, amely korszakot Európa más és más országában különböző néven illetnek. Míg az Osztrák–Magyar Monarchiában a Sezession szót alkalmazták addig Franciaországban az Art Nouveau („új művészet”), Nagy-Britanniában pedig a modern style („modern stílus”) volt az elfogadott elnevezés. Németországban a Jugendstil, Spanyolországban a Modernismo, Olaszországban a stile floreale, azaz a „virágos stílus”, az Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el.

2020-06-03 13 óra Óriási sikert volt a 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlat a Magyar Nemzeti Galériában. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.
A tavalyi budapesti kiállítás megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét. A műsor vendége: Csizmadia Krisztina művészettörténész.

( A 2018.08.22-i és a 2019.09.25-i adás ismétlése )
 

2020-05-27 13 óra Szeretet, összefogás, megbecsülés, áldozatvállalás. Oly korban élünk, ahol mindennapos szükség van ezekre a tettekben testet öltött fogalmakra. Amit az igencsak megtépázott szociális háló nem tud megadni polgárainak, azt igyekszik pótolni a civil összefogás. Így van ez Kalocsán is, ahol majd 30 éve egy Lakatos György nevű ifjú zenész –ma méltán elismert fagottművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője- elültette a Kék Madár Fesztivál csíráját. Akkor még egyetlen koncerttel, amelyből mára egy háromnapos gazdag és nagyon színvonalas, a művészetek teljes palettájáról válogató kulturális eseménysorozat lett…

 

A járványhelyzet miatt az idén már-már lemondtunk a minden június elején megrendezett Kék Madár fesztiválról. Ám az alapítót, Lakatos Gyurit nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen lemondjon erről a nagy múltú, a művészek és Kalocsa egész népe által várva-várt háromnapos jótékonysági kulturális eseménysorról.

Meg is született az ötlet: a 28. Kék Madár Fesztivál az alapító otthonából jelentkezik az interneten, június 5-én este 8 órakor. Gyuri ötlete az volt, hogy azokat hívja meg, akik jártak már Kalocsán, (közülük sok művész többször is) így nem kell külön elmagyarázni mindenkinek, hogy miről is van szó. Nem telt el egy hét, és máris összeállt egy eddig sosemvolt, a legnagyobb sztárokból álló megakoncert. A fellépők: Rost Andrea, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, Perényi Miklós, Nagy Péter, Kocsis Krisztián, Wolf Péter és Balogh József, Dés László, Snétberger Ferenc, Várjon Dénes, a Gőz-Kurtág-Lukács trió, Malek Miklós, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos, Nagykálózy Eszter, Csányi Sándor és Tenki Réka, Máté Gábor, valamint a házigazda Lakatos György után megszólalók: az Örkény István Színház csapata nevében Mácsai Pál, a Bikini együttes vezetője LojziPresser Gábor, Bródy János és Zorán az első szóra igent mondtak.

( A 2018.05.30-i adás új felújított  tartalommal )

2020-05-20 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

( A 2018.06.06-i és a 2019-07-03 13-i és a 2018.06.06-i és a 2019.10.23-i adás ismétlése )

2020-05-13 13 óra 371 CSILLAG. 371 cigány gyermek született az auschwitzi haláltáborban. 371 cigány gyermek meghalt az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a „371 Csillag” című gálaelőadás keretében a Bátorság és a Roma Ifjúság Napja alkalmából május 19-én este. Tavaly vendégünk volt a stúdióban: Kalla Éva író, teolgóus, média szakember, aki anyanyelvén kívül beszél héberül, ógörögül és latinul. Történeti háttér: Az Auscwitz – Birkenauban lévő cigány családi tábor felszámolására Himler adta ki a parancsot. A Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Ahelyett, hogy szó nélkül engedték volna, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. A férfiak, nők, gyermekek ormótlan fegyvereket készítettek, melyek ugyan nem vehették fel a versenyt az SS felszerelésével, azonban amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal, sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás, és parancs híján nem tudták mit tegyenek. Azonban kis idő után újabb rohamot indítottak a Zigeunerlager ellen. Véres harc következett, sok romát lemészároltak, de sok náci is elesett. Mivel a csata alatt megérkezett a transzport Magyarországról, az SS-ek nem tudták két helyszínen ellátni a feladatot. A táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat. A védekező romák ellenállása sikerhez vezetett, időlegesen túlélték a legyilkolásukra szervezett akciót.
Azokra emlékezünk, akik bátorságukkal példát mutattak a ma embere számára is!

( A 2019.06.19-i és a 2018.05.16-i adás ismétlése )

2020-05-06 13 óra A legendás Szigligeti Alkotóház és annak nem kevésbé legendás hajdani és mai lakói a főszereplői Stekovics Gáspár (Steko) különleges albumának. No, és a környező, ihlető táj, meg a legendák, és igaz mesék. Mindaz, amiért a helyet a 45 utáni magyar irodalom Varázshegyének nevezik.
Stekovics Gáspár fotóalbuma szinte festményként rögzíti a balatoni tájat, az alkotói kertet,míg az írók, költők, zenészek, festők arcát úgy jeleníti meg, mintha a természet napfény égette, vihar tépdeste, életet és pusztulást hordozó tartománya volna mind.” (Nógrádi Gábor
A mai Kultúrmorzsákban a különleges fotóalbum bemutatóján érezheti magát a hallgató. Akik a könyvről beszélnek: Kelecsényi László és Petőcz András írók, közreműködnek : Kováts Kriszta és Gazsó György színművészek.

( A 2018.11.07-i adás ismétlése )

2020-04-29 13 óra Okinawa Mi Amor – Szerelmem Okinawa Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa az okinawai Riukiu Egyetem meghívására 2009-2012 között három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, Japán déli részén. 53 szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit „Okinawa Mi Amor - Szerelmem Okinawa” című, tavaly megjelent könyvében tárja az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában. A hiánypótló könyvvel a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót igyekszik megismertetni a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal. Az adást tekinthetjük hangoskönyvnek is, a szerző élvezetes előadásában….

( A 2018.09.12-i és a 2019.10.16-i adás ismétlése )

2020-04-22 13 óra Egy különleges hölgy a mai Kultúrmorzsák vendége : Travellina. Igazi nevén Kisgyörgy Éva, „civilben” közgazdász, de leginkább Világutazó. Több, mint 20 éve felhagyott eredeti foglalkozásával, és gyerekkora óta tartó szenvedélyének, az utazásnak él. Az első magyar bloggerek egyike. 1996-ban, -amikor privát weblapját elindította- még maga a blog szó sem létezett. Travellina az elmúlt valamivel több, mint 2 évtized alatt 120 országban járt, 2011 óta „főfoglalkozásként” ír az élményeiről. Hogy miért a várva várt cseresznyevirágzás –lassan már szignállá vált muzsikájával indítjuk vele a beszélgetést, az hamarosan kiderül, és persze az is, hogy annyi kérdeznivalóm van, Évának meg mondandója, hogy akár egy hangos bloggá is átalakulhatna a Kultúrmorzsák. S akkor akár hetente is mesélhetne nekünk úti élményeiről . Arról például, amit egyfajta ars poetikaként fogalmazott meg: „Azt, hogy most ezt megtehessem, annak köszönhetem, hogy három évtizeden át rengeteget tanultam, még többet dolgoztam és néhányszor jókor voltam jó helyen – azaz párszor szerencsés lehetőségek adódtak, amelyeket két kézzel ragadtam meg, hogy aztán 110 százalékot hozzak ki belőlük.”

( A 2019.01.16-i adás ismétlése )

2020-04-15 13 óra Ha azt hallják, szaké, azonnal Japánra gondolunk. A rizsből készült alkoholos italnak ezernyi változata van, sokkal több, mint a mi „nemzeti” kedvencünknek, a pálinkának. És azt hallották-e, hogy a világban a japán whisky-nek legalább olyan jó híre van, mint a legjobb skót rokonának? Arról meg azt gondolom, igen keveset tudunk, hogy a japán italozási szokásoknak külön –és szigorú- szabályrendszere van. A távoli ország italkultúrájáról az elismert szakértővel, Vörös Attilával beszélgetünk.

( A 2018.10.31-i adás ismétlése )

2020-04-08 13 óra Senki ne lepődjön meg, ha a szerdai Kultúr-morzsák egy kedves énekléssel kezdődik, amellyel a műsorvezető (vagyis jómagam) és vendégem épp az adás témáját igyekszik megvilágítani. Remek képzavar, nem? Ígérem, ez az utolsó… Nem úgy a magyar folkzene és tánc. Matsui Takushi, az ifjú zenetudós ugyanis gyerekkora óta kötődik Kodály és Bartók munkásságához, s azon keresztül a magyar népzenéhez. Olyannyira, hogy a 130 milliós Japánban az egyedüli ember, aki aprólékosan ismeri a Magyar Állami Népi Együttes történetét és műsorát, olyannyira, mint Magyarországon is kevesen. Egyetemi szakdolgozatai után most doktori disszertációjának is ez a témája. Ez a 26 éves elbűvölő fiatalember épp a fentiek okán „Anyós lettem Japánban” c. könyvemnek legfiatalabb szereplője. Ígérem, érdemes lesz megismerkedniük vele.

( A 2018.12.05-i adás ismétlése )

2020-04-01 13 óra „A babona olyan, mint a szentjánosbogár, csak sötétben világít.” Így vélekedett a filozófus Schopenhauer, míg Goethe a babonát az „élet költészetének” nevezte. Április 1-én miről is szólhatna a Kultúrmorzsák, mint babonákról, hiedelmekről. A téma jó ismerői Melitta életvezetési tanácsadó, tanatológus és Merza Péter pszichológus mellett több híres színészünk is megszólal az összeállításban. Tőlük ugyanis még szakmai babonákról is hallunk. Íme a névsor: Gálvölgyi János, Csonka András, Horváth Lili, Tóth Judit, Lévay Viktória, Németh Kristóf.
A Kultúrmorzsák második felében pedig sokunk kedvenc művészeti stílusával, a szecesszióval foglalkozunk. Tartanak velük! Izgalmas utazásra fel!
További érdekességekről itt olvashatnak: https://fidelio.hu/…/hires-muveszek-babonas-ritualei-1015.h…

2020-03-25 13 óra Anyós lettem Japánban” c. könyvem következő szereplője Rajzó-Kontor Kornélia teaművész, az Urasenke Magyarországi Japán Tea Egyesület művészeti vezetője. Így vall magáról:
„1998-ban tinédzserként tettem szert első japán kultúrával kapcsolatos élményeimre, mikoris középiskolai cserediákként egy évet töltöttem el Japánban, egy vidéki kisvárosban. Igy lehetőségem nyílt a japán emberek életritmusát, életfelfogását, mindennapjait három merőben különböző szemszögből, többek között egy buddhista pap családtagjaként is megtapasztalni. A nyelvtanulás mellett kipróbálhattam magamat többek között a júdóban, a virágkötészetben, az ecsetírás-, a tradícionális ruhakészítés- és a tea művészetében. Mikor már némi rálátással rendelkeztem a japán tradíciók szövevényes világára, a rám addig legnagyobb hatást gyakorolt tevékenység, a teaművészet intenzív tanulása mellett döntöttem.
Ezután megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán. Mindeközben folyamatosan kerestem a lehetőséget az általam oly nagyon megkedvelt teaművészet itthoni gyakorlására. Palotás Gábor épp ekkor tért haza Kiotoból, s kezdett aktívan foglalkozni a teakultúra itthoni terjesztésével. Így ismertem meg őt, egy budapesti japán étterem megnyitóján tartott teabemutatóját követően. Szárnyai alatt élesztgettem emlékeimet, gyakoroltam a megtanult mozdulatokat. A japán Urasenke iskola Gáborhoz, a volt ösztöndíjasukhoz 2-3 havonta küldött mentort, kinek feladata Gábor továbbképzése, valamint a hozzá csatlakozó diákok, így jómagam oktatása volt. Így sikerült itthon folytatnom a tea tanulását. Egyetemi diplomám megszerzéséhez közeledvén, három év mentorral és Gáborral végzett közös munka után ajánlotta fel nekem teatanárunk a kiotoi ösztöndíjprogramra való jelentkezés lehetőségét.
Pár hónap múlva, 2006. szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat Japánban, az Urasenke központban. Urasenke ösztöndíjasként, az egy év teljesítését követően én is azt a küldetést kaptam, hogy a japán kultúra szülőhazámban történő népszerűsítésével, terjesztésével, s a tea által a Világbéke hirdetésével foglalkozzam. Ezt a küldetést vállalva dolgozom hazatértem (2007) óta a Magyarországi Japán Tea Egyesület tagjaként, majd művészeti vezetőjeként a tea magyarországi népszerűsítésén.”

( A 2018.12.19-i adás ismétlése )

2020-03-18 13 óra „Anyós lettem Japánban” – avagy „Hétköznapok a Felkelő Nap országában” címmel nemrégiben könyvem jelent meg. Ebben a személyes kötődés/tapasztalatok mellett olyan emberek portréját is „megrajzoltam”, akik munkájuk kapcsán a legkülönfélébb oldalát meg tudják mutatni ennek a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk messze eső egzotikus világnak. Interjúalanyaim egyike Dr. Sűdy Zoltán, aki 40 éve hivatásszerűen foglalkozik Japánnal. Fiatal diplomataként került először a szigetországba, ahová a 90-es évek közepén nagykövetként tért vissza. Ezután tanácsadó céget alapított, amely a japán és a Közép,-valamint Kelet-európai cégek kapcsolatfelvételét segíti. Dr. Sűdy Zoltán tagja volt a magyar és japán miniszterelnökök által 2005-ben létrehozott "Bölcsek Tanácsának, vendégprofesszora a tokiói Josai Egyetemnek, ahol 2010-ben díszdoktorrá avatták. Nem mellesleg a Magyarországi Japán Tea Egyesület elnöke is. 2009 májusában a Japán Császár a külföldiek számára adományozható második legmagasabb elismeréssel, a "Felkelő Nap Rendje Arany és Ezüst Csillaggal" tüntette ki.
A mai Kultúrmorzsákban sok más érdekességről is hallunk Dr. Sűdy Zoltántól, akinek érdeklődését leginkább a hihetetlenül előrehaladott technológia és a több, mint ezer éves történelemből fakadó hagyományok, szokások szoros együttélése ragadott meg.

( A 2018.10.17-i adás ismétlése )

2020-03-11 13 óra A mai Kultúrmorzsák a könyvekről szól. Híres emberek bölcs mondásaival, és sok-sok jó olvasnivaló ajánlatával.
„Őrizkedjetek attól, akinek csak egy könyve van.” /Aquinói Szent Tamás/
„Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül.” /Ciceró/
„Nem kell könyvet égetni a kultúra elpusztításához. Elég, ha leszoktatják az embereket az olvasásról.” /Ray Bradbury/
„Óh, ne mondjátok, hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a könyvnél több az Élet és az Ember,
mert a Könyv is élet, és él, mint az ember-
így él: emberben a könyv, s a Könyvben az Ember” /Babits Mihály/

2020-03-04 13 óra Az „Ékszerről mindent” sorozatunk mai adása egy centenáriumhoz kapcsolódik.
100 éve hunyt el minden idők egyik legismertebb ötvöse, Peter Carl Fabergé.
Legtöbben csak ámulatba ejtő húsvéti tojásairól ismerik őt, pedig műkincsek és ékszerek tömkelege fűződik nevéhez.
Cárok és európai uralkodóházak tartoztak megrendelői közé, később amerikai nagytőkések és filmsztárok versengtek, hogy egy-egy Fabergé műtárgyat megszerezzenek. Ma már szinte lehetetlenség hozzájutni ezekhez a pompás darabokhoz, ha mégis piacra kerülnek, csupán a leggazdagabb gyűjtők szállhatnak érte ringbe (az utolsó húsvéti tojás, az ún. Rotschild tojás, 2007-ben egy Christie’s árverésen kelt el, átszámítva 5,5 milliárd forintért).
Fabergé hibátlannak mondható karrierjét csak az I. világháború töri derékba, mikor is ötvöseit besorozzák, műhelyét pedig átalakítják lőszergyárnak (a sors csúnya fintoraként a tojásgyártás folytatódik ugyan, csak már nem zománcos-drágaköves kivitelben, hanem tojásgránátként…). Ennek hatására egészsége meggyengül, és miután a bolsevikok államosítják vállalkozását, elhagyja az országot, Svájcban telepedik le, ott is hal meg 1920-ban.
Története a műtárgyain keresztül folytatódik, mert a kommunisták hamar rájönnek, milyen érték került a kezükbe. A Romanovok gyűjteményét is elorozzák, és ugyanígy járnak el az arisztokrácia műkincseivel. Ezután már csak pénzzé kellett tenniük a kisajátított javakat, hogy finanszírozni tudják az új államhatalom megszilárdítását és expanzióját. Könnyen ment, a segítség egyenesen „Uncle Sam”-től érkezett, a tengerentúlról. Az amerikai elit ugyanis kapva kapott azon, hogy a rendkívüli műalkotások immár az ő szalonjaikat díszítsék és az ő trezorjaikba vándoroljanak. Bár kissé disszonáns a helyzet, de a tények tükrében elmondhatjuk, hogy részben az amerikaiak pénzelték és segítették az orosz kommunistákat hatalmuk stabilizálásában. Fabergé pedig minden bizonnyal forgott a sírjában…

2020-02-26 13 óra Igen messziről, Dél-Amerika közepéről érkezett –a repülőtérről egyenesen- a Rádió Bézs stúdiójába a mai Kultúrmorzsák vendége. Marcali Kiss Melitta festőművész, tanár, mára már a magyar kultúra civil kurázsiból lett „nagykövete” Paraguayban, ahol 2012 végétől élnek. Maguk sem gondolták, hogy mindössze hét év alatt ritka szerencsésen sikerült beilleszkedniük új életterükbe. Melittának ma már évente két nagy kiállítása van, a legrangosabb kiállító helyeken. A helyi média is felkapta, mindenki ámul-bámul gyors sikerei láttán. Hat éve tart szakköröket, három éve magániskolát nyitott. Nem csak érdeklődő amatőröket tanít, művészeti főiskolán végzett tanítványai is vannak, akiknek minden létező festészeti technikát megtanít, és segít megtalálni a művészi útjukat. Van olyan tanítványa, akinek sikerült bejutania Párizs, illetve Hamburg művészeti egyetemére.

Izgalmas egy órának nézünk elébe, üljenek le kényelmesen, és hallgassák a Kultúrmorzsákat! A stúdióban Bayer Ilona és vendége: Marcali Kiss Melitta.

( A 2019.08.28-i adás ismétlése )

2020-02-19 13 óra „Ékszerről mindent”
Az ember –különösen mi nők- hiú teremtménynek születtünk: mi sem mutatja ezt jobban, minthogy már az ősembernek is volt némi fogalma a szépségről, és igyekezett különböző eszközökkel díszíteni a külsejét. Hinnék, vagy sem, eleinte nem ez volt a cél, és nem is a nők, hanem a férfiak viseltek ékszereket. Ezzel hangsúlyozták a törzsben betöltött szerepüket. Kezdetben persze ekkor még igencsak kezdetleges formában. Kagylók, tollak, színes kavicsok, csontok segítségével. Ebben az időben az ékszerek egyéb, jellemzően spirituális funkciókat is elláttak, például megvédték tulajdonosukat a rossz szellemektől.
„Ékszerről mindent” címmel mától sorozatot indítunk erről a nem pusztán esztétikai gyönyört jelentő – vélhetően a sokakat érdeklő- témáról. Alt Andrea ékszerszakértő lesz ebben a segítségemre.
Néhány kérdés, ami feltehetően érdekel majd Téged is, Kedves Hallgatónk:
-Tudtad, milyen kevésen múlik, hogy gyémántfülbevalót hordunk és grafitceruzával írunk; nem pedig fordítva…?
-Tudtad, hogy a nyers gyémánt szeret zsírban „dagonyázni” utána pedig egy jó savfürdőt venni?
-Tudtad, hogy a gyémántot hosszú időn keresztül nem sokra tartották és csak a 18. században került fel a drágakövek dobogójának első helyére?
-Tudtad, hogy szinte minden drágakőből, sőt még üvegből is lehet briliánst csiszolni?
-Tudtad, hogy a világ egyik legnagyobb és leghíresebb gyémántjának nevét egy tyúkfajta is viseli, méghozzá egy igáslóval osztozkodva?
- És azt tudtad-e, mi fán terem a minaudiere?
Nos, nemcsak erre kaphatsz választ Kedves Hallgató, hanem sok-sok érdekes, izgalmas történelmi sztorit is elmesélünk Alt Andrea ékszerszakértővel. Tartsatok velünk!

2020-02-12 13 óra É.Szabó Márta: Akinek a madarak is Chopint énekelnek – Érdi Tamás története

A mai Kultúrmorzsák erről a könyvről, és az abban megírt 40 év történetéről szól. „A zene varázslatával fedeztem fel a körülöttem lévő világot, s a hangok, dallamok segítségével lett szép, és vált számomra is „láthatóvá”. 
Három évesen elindultam megkeresni a HANGOT az óceán partján, a hullámokban reméltem megtalálni, mint annak idején Odüsszeusz. Édesanyám kétségbeesve rohant utánam, és hozott vissza a partra. Kerestem ezt a semmi máshoz nem hasonlítható hangot, a gyönyörűséges morajlást, amit a víz és a hullámok tánca komponált. Csak akkor nyugodtam meg, amikor szüleim rögzítették, és kis magnómon hazavihettem, és napokon át hallgattam. 
Fokozatosan a hangok és a dallamok szerelmese lettem, a Marseillaise lett az első kedvenc, amikor még beszélni sem tudtam. Fogalmam sincs hol hallottam, talán a forradalmi lendülete fogott meg, zongoráztam, énekeltem mindenütt, sokszor azt hitték, hogy franciák vagyunk. 
Öreg kapuk nyikorgásán, gépek zenéjén keresztül jutottam el Mozarthoz és Chopinhez, aztán ötévesen az Operaházban, a Varázsfuvola végén vigasztalhatatlanul sírni kezdtem, mert azt hittem, hogy soha többé nem hallhatom ezt a zenét. 
Később, a Chopin-keringők ismeretében, nekem már a madarak is Chopint énekeltek, s amikor rátaláltam dédapám öreg zongorájára, ez lett a legkedvesebb játékszerem, semmi más nem érdekelt, csak a zongora ezerféle hangja. Amikor pedig már jobban felismertem a hangokat, a villamos fisz hangon fékezett, és még a vonat füttyjeleit is lezongoráztam.
Így kezdődött, s ha kíváncsiak, hogyan jutottam el a világ szinte minden jelentős koncerttermébe, akkor jöjjenek velem, és olvassák el a történetemet, ahogy Édesanyám elmeséli.” (Érdi Tamás)

( A 2019.05.01-i adás ismétlése )

2020-02-05 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

( A 2018-03-14 -i adás ismétlése )

2020-01-29 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai.
Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Alkotói univerzuma a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában teljesedik ki. Varázslatos, látványában és gondolatiságában sajátos műveiben a japán létszemlélettel érez rokonságot. Németh Ágnes a nyugati, városi kultúrában kevésbé ismeretes tárgyakat és technikákat adaptáló modern művész. És újító; intenzív művészi kutatásai arra irányulnak, hogy a természetesnek tartott és nem természetes anyagokat a művész kifejezési szándékának megfelelően formálja meg. Legmegdöbbentőbb alkotásai a perc művészetét jelképező performanszai.
Noha Németh Ágnes a főiskola festőszakán végzett, már a kezdetektől szobrászkodott is. Hatalmas „földképe” a parlamenti elnök rezidenciájául szolgáló hajdani Karády villa szalonjának falát díszíti, s érmei közül nem egyet a British Múzeum őriz. Helsinkiben nemrégiben hangos szakmai és közönségsiker kísérte jellegzetes „fonott” szobrainak seregszemléjét. Anélkül, hogy a történetüket tudnák, megsejthettek mégis valamit a művész és a természet nagyon szoros kapcsolatáról. Erre Németh Ágnes földképei a legragyogóbb bizonyítékok.

( A 2018.05.09-i adás ismétlése )

2020-01-22 13 óra A fiatal testvérpár, Jávorkai Sándor hegedű,- és Jávorkai Ádám csembaló művész híres zenészcsaládba született. A Bécsi Zeneakadémián két diplomát is szereztek, hamarosan a zenetudományok doktorai lesznek. Az első külföldi előadók voltak, akik Ausztriában kétszer is elnyerték az Év Muzsikusa címet. Játékukról mindenütt elragadtatással írnak a kritikusok. Egymást érő külföldi fellépéseik mellett is fontosnak tartják a jótékonyságot. Több, mint 200 koncerten ismertették meg gyermekekkel a klasszikus zene szépségét, de játszottak a fukushimai cunami károsultjainak megsegítéséért is. Remek humoruk és hihetetlen szerénységük mellett virtuóz játékukkal minden bizonnyal magukkal ragadják a Kultúr-morzsák hallgatóit is.

( A  2018.04.04-i adás ismétlése )

2020-01-15 13 óra A komputerzene már régen tért hódított a filmek kísérőmuzsikájaként, de koncerttermekbe mintha nehezen tudna betörni…. Mi lehet ennek az oka? Erről és kihívásokban, kalandokban bővelkedő életútjáról beszélgetünk Ungváry Tamás zeneszerzővel. ,„A rossz körülmények hihetetlenül nagy erőfeszítésekre késztettek" –mondja az elektroakusztikus zene világszerte ismert komponistája, akinek legnagyobb sikere, hogy egyik szerzeményét Bach, Mozart és Stravinszkij műveinek társaságában adták elő Kölnben. A váltások és kihívások embere most a Kultúrmorzsákban.

( A 2018-04-25-i adás ismétlése )

2020-01-08 13 óra „Nem elég létezni, élni kell.” Ez a mondat akár az ars poétikája is lehetne a 90 éves Makk Károlynak. Tanúság erre az első könyve, a Szeretni kell. A filmes szakma doyenje félszáz film után az írásról azt tartja: "Az elején egy játék, a közepén munka, a végén pedig gyötrelem”. A vaskos kötetet egyszuszra szeretné elolvasni az ember, miközben úgy érzi, Makk Károly vendégeként egy különös filmet álmodik. Olyan partnerekkel, mint Tony Curtis, Törőcsik Mari, Federico Fellini, Lollobrigida, Dajka Margit, Marina Vlady, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György, Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám, vagy Francis Ford Coppola. Ebben az életét és életművét bemutató kötetben a budapesti kulturális élet és a magyar politikai élet "sajátosságait" is bemutatja Makk Károly.

( A 2018.05.02. adás ismétlése )

2020-01-01 13 óra Sokszínű, tevékeny, filigrán kis energiabomba. Csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral muzsikál az ország és a világ számos pontján. Példaadó mamája két kislányának, Dorkának és Jankának. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő, dr. Bigyó bohócként számos budapesti és vidéki kórházba jár kollégáival mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. KÁRÁSZ ESZTER többször volt már a Rádió Bézs vendége, de alaposan most ismerheti meg őt, a Kultúrmorzsákban.

( A 2018.03.07-i adás ismétlése )

2019-12-25 13 óra Karácsonyi Kultúr-morzsák - Bayer Ilonával és Hegyi Barbarával
Karácsonykor mi másról is szólhatna a Kultúrmorzsák, mint az év legszebb ünnepéről. Hegyi Barbara gyermekkori és mai adventi hangulatokról, a Karácsony igazi tartalmáról, a kézzel készített ajándékok varázsáról, és sok-sok élményéről mesél. Többek között egy csodával határos történésről, amikor szinte elérhető közelségbe került a még születése előtt meghalt édesapja, Hegyi Barnabás operatőr.

( A 2018.12.24-i adás ismétlése )

2019-12-18 13 óra Tavaszi zsongás, egy táj megújulása könyvkiadásunk egyik remekében. Ez a Nagy Káli Könyv. Kilenc év munkája van e különleges, ritka-szép –és nem utolsó sorban 5 kilós- kötetben. Két férfi, Bojár Iván András és Darabos György szerelmi vallomása a tájhoz. Rajongásuk nemcsak a földrajzi szépségek, hanem az ottani életminőség iránt, amely az odavonzódó művészek, alkotószellemű emberek közösségéből született. Ebben a könyvben vannak portrék, étel- és tárgyfotók, tájképek és légi felvételek. Az albumba 780 kép került bele, de a kilenc év alatt körülbelül tízezer kép készült.

( A 2018.03.21-i adás ismétlése )

2019-12-11 13 óra „Egyszerűen jó adni”
Józan László, a Vígszínház Junior Prima-díjas színművésze másfél hónapon át gyűjtött pénzadományokat rászoruló magyar családoknak, akik szülőfalujában, a kárpátaljai Mezőváriban élnek rendkívül nehéz körülmények között. Voltaképpen jótékonysági aukciót indított a Facebookon. Két különleges tárgyat bocsátott online árverésre. Együttműködő partner a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt. A hat hét alatt valamivel több mint 420 ezer forint jött össze a hozzájárulásokból, amelyekből elsősorban élelmiszer- és higiéniai csomagokat vásároltak. Ezeket az adományokat Józan László és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai március 24-én személyesen adták át a Mezővári Református Egyházközség Beteggondozó Szolgálatának, illetve kilenc mezővári családnak. Több hónapra is elég élelmiszer jutott például a 93 éves Erzsi néninek, a falu legidősebb asszonyának, vagy a négygyermekes Farkas-családnak, akik a száraz élelmiszeren kívül íróasztalt, gyerekszékeket és mosógépet is kaptak.

( A 2018.03.28-adás ismétlése )

2019-12-04 13 óra Az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi élménye számomra egy monodráma volt, Olasz Ágival a főszerepben. Egy kamaszlány sorsa a múlt század legszégyenteljesebb korszakában. Olasz Ági 10 év kihagyás után először lépett színpadra, és ahogyan ő szokta, nem játszotta, hanem élte a szerepét. Az EGY PESTI LÁNY c. drámát Szántó Erika rendezte. A Kultúrmorzsákban vele és a pesti lánnyal, Olasz Ágival találkozhatnak. Természetesen jónéhány jelenetet is hallhatnak, Gerendás Péter zenéjével.

( A 2018.02.28-i adás ismétlése )

2019-11-27 13 óra „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- vallja Havas Judit. Ám a versmondás nagyasszonya a költők remekművein kívül a magyar próza gyöngyszemeiből is gyakran válogat.  Például Szabó Magda világszerte nagy sikert aratott regényének egyszemélyes előadásával.  „Az ajtó” az írónő legnagyobb hatású műve, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja elevenedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda (s gondolatainak tolmácsolója, Havas Judit) szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról.

( A 2018-02-21-i adás ismétlése )

2019-11-20 13 óra Az erdélyi színjátszás és román filmek volt sztárja Magyarországon is élt másfél évtizedig. Az év legjobb színésznőjeként 4-szer lett nívódíjas, megkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével.
Szilágyi Enikőnek régóta Párizsban van az otthona, ahol sikereit nemcsak tapsban, kritikákban is mérheti: „Tehetsége és erős egyénisége méltó helyet biztosít számára a nagy tradíciójú előadóművészek sorában Florelle, Lys Gauty, Juliette Greco és Barbara mellett.”

( A 2018.02.14-i adás ismétlése )

2019-11-13 13 óra Műsorunkkal a közelmúltban meghalt Karinthy Mártonra emlékezünk.

Irodalmi szenzáció a Kultúrmorzsákban! A világon a Karinthy família az egyetlen, amely három nemzedékének svédre lefordított művei együtt szerepelnek Stockholmban, a világhírű Nobel Könyvtárban, ahol még a Dumas családnak is csak két generációja van jelen. A már szinte népmesei történet főszereplője a Karinthyakon kívül Moritz László, "a kultúrdiplomatává" lett újságíró, szerkesztő. Ő és Karinthy Márton a friss Kultúrmorzsák vendége.

( A 2018.02.07-i adás ismétlése )

2019-11-06 13 óra Dévai Nagy Kamilla
Lassan 25 éve, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Mégpedig azzal, hogy 34 nyelven énekelte dalait. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is. Portré a Liszt-díjas Érdemes Művész énekesnőről, előadóművészről, tanárról, a Krónikás Zenede alapítójáról, Dévai Nagy Kamilláról.

( A 2018.06.20-i adás ismétlése )

2019-10-30 13 óra Szeleczky Zita
„100 évenként egyszer születik ilyen tehetség. Magának a Nemzeti színházban a helye” –mondta a színiakadémista Szeleczky Zitának kora legnagyobb aktora, Ódry Árpád. Szavait igazolta a szépséges, énekelni, táncolni is remekül tudó, drámai tálentummal is megáldott színésznő. Aki nemcsak a színpadon kápráztatta el a közönséget, hanem a magyar film „aranykorában” több, mint kéttucatnyi alkotásban is. Üstökösként induló pályáját -tipikusan magyar sors- a II. világháborút megelőző és követő politika szakította meg drasztikusan. 53 évig emigrációban élt. Mélyen hívő, magyarságát egész életében töretlenül vállaló színésznő volt, aki a száműzetés keserű évtizedeiben is szent feladatának tekintette, hogy sorstársaiban, bárhol a világban élő magyarokban Vörösmarty, Petőfi, Ady szavaival ébren tartsa a hitet: „Komp-ország” egyszer majd révbe ér.

( A 2018.07.11- adás ismétlése )

2019-10-23 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

( A 2018.06.06-i adás ismétlése )

2019-10-16 13 óra Okinawa Mi Amor – Szerelmem Okinawa
Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, jelenlegi főigazgatója az okinawai Riukiu Egyetem meghívására 2009-2012 között három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, Japán déli részén. Ötvenhárom szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit tárja „Okinawa Mi Amor - Szerelmem Okinawa” című, tavaly megjelent könyvében az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában. A hiánypótló könyvvel a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót igyekszik megismertetni a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal. Kintléte alatt készült 50 ezer fotóból félszázat kiválasztva készült a Riukiu-szigetvilág szűk keresztmetszetét adó tárlat, amelyet maga a japán nagykövet asszony nyitott meg.

( A 2018.09.12-i adás ismétlése )

2019-10-09 13 óra Titkok nyomában
SÁMÁN. Varázsló? Táltos? Gyógyító? Annyi bizonyos, hogy személyét titok lengi körül. Mégpedig olyan titok, amelynek nyitjára nincs ember, aki ne lenne kíváncsi. Mindazoknak, akik így vannak vele, segítségükre lesz egy könyvújdonság: a SÁMÁNOK, KÉPEK, SZERTARTÁSOK. Műsorunkban pedig két kiváló szakember, Hoppál Mihály néprajzkutató és állandó operatőrtársa, Nádorfi Lajos mutatja be a könyvet, és a sámánokat.

( A 2018.09.19-i adás ismétlése )

2019-10-02 13 óra A világpolgár: Dr. Farid Ajang
A perzsa származású Dr. Farid Ajangnak világpolgárként Magyarország a hazája. A különösen sokoldalú fiatalember Budapesten tanult, itt alapított egzisztenciát. Képzettségét az Egyesült Államokban, az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében és San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvosi tanszékén szerezte. Fogorvosként dolgozik, emellett igazságügyi fogorvostanban specializálódott, így egy viszonylag új igazságügyi területen fogorvos szakértőként tevékenykedik. Ő is tagja a Magyar
Tömegszerencsétlenség-azonosító Csoport fogászati részlegének.
Dr. Farid története éppúgy mesébe illő, mint családja minden generációjáé. Bécsben, orvoscsaládban született. Apai nagyapja választott új hite, Baha’u’llah tanításai miatt, már idős fejjel készerült elhagyni szülőhazáját, Perzsiát. Az ő története különösen izgalmas a „családregényben”. Ajang dédapja ugyanis mohamedán pap volt, mégpedig a fanatikus fajtából való. Ebben a szellemben nevelte gyermekeit is. Egyszer egy idegen érkezett a városukba, az új vallásalapító, Baha’u’llah tanait hirdette. Dr. Farid nagyapja azzal a céllal ment el az előadására, hogy a ruhája alá rejtett tőrrel megöli. Előbb azonban végighallgatta az előadást, amelynek végén különös dolog történt. Egyre kíváncsibb lett. A végén sokáig együtt maradt az idegennel, hosszan elbeszélgettek, és a következő napokban is találkozgattak nagy titokban. A tervezett gyilkosság helyett a család számára még nagyobb baj következett be: a fanatikus mohamedán pap fia baha’i hívő lett. Amikor Iránban hivatalosan is üldözték az új vallás híveit, Európába jött, Ausztriában telepedett le. Öreg volt, már, nyolcvan körül, amikor hazát kellett váltania. Majd beleszakadt a szíve, de a hite erősebb volt a gyökereknél. Ajang édesapja már perzsa származású osztrák állampolgárnak született, miként ő is, aki az érettségi után Budapesten folytatta tanulmányait. De erről már meséljen ő maga.
- Még mielőtt elkezdtem volna egyetemi tanulmányaimat Budapesten, a nagyapámtól nagy ajándékot kaptam. Beutazhattam a világot. Eljutottam Hong-Kong-ba is, ahol több baha’i központ működik. Ezek közül egy külvárosi nyomornegyedben lévőbe látogattunk el, elképesztően szegény emberek közé. A koszos földön mellettem ült egy kínai fiú. Ahogy néztem, azon töprengtem, mi lehet a közös bennünk? A világ két távoleső pontján, különböző kultúrában nőttünk fel. Ő nagyon szegény volt, én jómódban nevelkedtem. Akárhogyan is törtem a fejem, semmilyen közös pontot nem találtam. Imádkozás közben jöttem rá, hogy bennünket csakis a hitünk köthet össze. Ez nagy felismerés volt, amelyet tovább erősített Új Zéland-i utunk. Ott, a maori törzsek között is voltak baha’i-ok. Hihetetlen érzés volt, hogy két bécsi fiatalember közösen mormolja az imát a festett arcú bennszülött törzsfőnökkel. Átjárt bennünket a szeretet, mintha egymás testvérei lennénk… Akkor éreztem, hogy ez nem pusztán egy szép filozófia. Valóban isteni dolognak kell lennie ahhoz, hogy ilyen sokféle nép tagjait egyesíteni képes.
- Fogorvosi diplomád megszerzése óta a Belvárosban magánrendelőt nyitottál. Előtte azonban Indiában is szereztél fogorvosi tasztalatokat.
- Ez egy különleges szocális projekt volt, amelyet az ottani baha’i közösség szervezett. Egy belga szájsebésszel olyan falvakat látogattunk végig, amelyekben előttünk orvos soha nem járt. Elláttuk a betegeket, és sajátos módon próbáltuk őket szájhigiéniára tanítani. Ezek az emberek életükben nem láttak fogkefét, ezért az ottani körülményekhez igazodtunk. A neam-fa ágai –amelynek nedvei antibakteriális anyagot tartalmaznak- jól helyettesítik a modern eszközöket….
A szimpatikus fiatalember életének további fordulatai a Kultúrmorzsák szerda adásában.

( A 2018.09.05-i adás ismétlése )

2019-09-25 13 óra Kedvemcem: FRIDA
A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.
A tavalyi budapesti kiállítás megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét. A műsor vendége: Csizmadia Krisztina művészettörténész.

( A 2018.08.22-i adás ismétlése )

2019-09-18 13 óra „Magyarországi és japán kapcsolatok az elmúlt 30 év tükrében” címmel nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten, a két ország diplomáciai kapcsolatai felvételének 150. évfordulója alkalmából. A Kultúrmorzsák vendége a tanácskozás két előadója, két olyan hölgy, akik sokat tettek/tesznek elsősorban a két nép közötti kulturális híd erősítéséért. Dr. Vihar Judit a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, tanár, haiku költő és műfordító, éppúgy, mint kolléganője, Waseda Mika, az Osaka Egyetem Magyar Tanszékének professzora. Témánk természetesen a konferencia címében jelzett, az utóbbi 30 év legfontosabb változásai az oktatásban, és a kultúra más területein.

2019-09-11 13 óra A Nagy Könyves: Köves József
81 éves Köves József a honi könyvszakma doyenje, a K.u.K kiadó vezetője.
Dolgozott a rádióban, volt újságíró, és szerkesztő, több, mint 60 éve a könyvkiadásban dolgozik. 15 könyvet írt, verseskötetet is jegyez, meg mesejátékot. Nevéhez fűződik a Legnagyobb Vicckönyv, amely kétszeresen is a legnagyobb: részben világrekord, ugyanis soha ennyi vicc még nem jelent meg egyetlen kötetben, másrészt ilyen album-méretű vicckötet nem létezik másik a világon… Beszélgetésünk témája indokolja a népszerű retró zenéket, hisz történeteink a 60-a, 70-es, 80-as évek világát idézik…

( A 2018.08.08 –i adás ismétlése )

2019-09-04 13 óra Az orosz bárd: Vlagyimir Viszockij
1980 július 25-én meghalt a Brezsnyev-korszak lelkiismeretének tartott Vlagyimir Viszockij. Temetése tüntetéssé dagadt az olimpia lázában égő Moszkvában. A zseniális színész-énekes-költő egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. Lázító erejétől rettegett a hatalom, megpróbálták agyonhallgatni, de versei így is kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, dalait illegális kazettákon terjesztették. Viszockij ennek ellenére nem tudott, nem is akart máshol élni, csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni…
Bővebben: http://oroszok.reblog.hu/viszockij-eletei-es-halalai-kepekb

( A 2018.07.25-i adás ismétlése )

2019-08-28 13 óra Igen messziről, Dél-Amerika közepéről érkezett –a repülőtérről egyenesen- a Rádió Bézs stúdiójába a mai Kultúrmorzsák vendége. Marcali Kiss Melitta festőművész, tanár, mára már a magyar kultúra civil kurázsiból lett „nagykövete” Paraguayban, ahol 2012 végétől élnek. Maguk sem gondolták, hogy mindössze hét év alatt ritka szerencsésen sikerült beilleszkedniük új életterükbe. Melittának ma már évente két nagy kiállítása van, a legrangosabb kiállító helyeken. A helyi média is felkapta, mindenki ámul-bámul gyors sikerei láttán. Hat éve tart szakköröket, három éve magániskolát nyitott. Nem csak érdeklődő amatőröket tanít, művészeti főiskolán végzett tanítványai is vannak, akiknek minden létező festészeti technikát megtanít, és segít megtalálni a művészi útjukat. Van olyan tanítványa, akinek sikerült bejutania Párizs, illetve Hamburg művészeti egyetemére.

Izgalmas egy órának nézünk elébe, üljenek le kényelmesen, és hallgassák a Kultúrmorzsákat! A stúdióban Bayer Ilona és vendége: Marcali Kiss Melitta.

2019-08-21 13 óra SOLYMÁR-XIX. GOSPEL FESZTIVÁL
Ennio Morricone, a világhírű olasz zeneszerző 87 évesen, amikor 2016-ban második Oscar-díját átvette: ezt mondta „A zene egészen biztosan közel van Istenhez (…) a zene benne van az ember lelkében, elméjében.”
Ez még inkább így van a gospel esetében.
Mint oly sok amerikai eredetű műfaj, a gospel története is a gyarmati időkig, a Nyugat-Afrikából az Újvilágba rabszolgaként behurcolt fekete földmunkásokig nyúlik vissza. Az ültetvényeken dolgozó rabszolgák szájhagyomány útján elsajátított dallamokat énekelte, ezek témája a sanyarú sorsból fakadt, Istenhez könyörögtek megváltásért. Ezek a dalok megőrizték afrikai zenei örökségük felelgetős éneklési módját, amely idővel a templomokba is beszivárgott.
A templomi szertartások után a hívek együtt maradtak, és közösen énekeltek/ tapssal, lábdobogással kísérve azt. Erősen hatott erre a népzenére a protestáns korál, s így megszületett a többszólamú spirituálé. A dalolók élethelyzetéből adódóan sok ének szól a megaláztatás és az embertelen bánásmód gyötrelmeiről, ám a spirituálék legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem találni köztük olyat, amelyik gyűlöletet, rosszindulatot, vagy bosszúvágyat fejezne ki.
A spirituálék modernebb változata, a gospel csak a XX. század elején, a ’30-as években bukkant fel Amerikában a feketék istentiszteletein. Élénkebben, ritmusosabban énekelték. Az angol nyelvben gospel névvel illetik az Evangéliumot is. Hangzása népdalszerű, elbeszélő jellegű; különös, csúszkáló hangokból álló zene ez, a szabadság után vágyakozó, nehéz sorsúak érzelmeiből fakadó.
A magyarországi „Gospel oimpia” egyik alapítója és művészeti vezetője Jeney Erzsébet a mai Kultúrmorzsák vendége.

2019-08-14 13 óra Mai vendégem Debreczeny Zoltán Veszprémből érkezett. Bemutatásával kissé tanácstalan vagyok. Jómagam festőként ismertem meg, noha mérnökként diplomázott. Hosszú évekig építészként városa és a veszprémi vár rekonstrukcióján munkálkodott. 35 éves korában ecsetet ragadott, és azóta is vidám, élénk színekkel meseillusztrációkra emlékeztető, karikatúraszerű figuráival varázsol vásznaira egyedi világot. De GYES-en is volt az unokájával, mindeközben Veszprémben megnyitotta az Írás-Kép Galériát. A civil kurázsi sem áll messze a habitusától. Ha valakin, vagy valamin segíteni kell, ő zászlóvivő lesz ott. Zenei ízlése legalább annyira eklektikus, mint eddigi életútja. Ha jazz, akkor Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, ha különösség, a bécsi Bauchklang Beatbox. A fiúk, akik mindenféle hangszer nélkül nyomják a zenét, csupán az ember természetes hangképző szerveit veszik igénybe. Magyarul: a szájukkal zenélnek. Minderről részletesen hallanak a mai Kultúrmorzsákban. Ismerjék meg Debreczeny Zoltánt, akinek festői világát, és természetesen ő magát is három szó jellemez a legjobban: Játék, Humor, Irónia.

( A 2018.06.13. ismétlése )

2019-08-07 13 óra A Felkelő Nap országa Budapesten

A kétnapos ünnepség az évente megtartott Japán Napok hagyományteremtő folytatása a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében. Célja a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk távol eső ország bemutatása, a hagyományos japán értékek hasznosításának, elsajátításának igényével. Vendégünk a stúdióban Dr. Vihar Judit professzor asszony, a MJBT elnöke, az országban az egyetlen, akinek munkásságát a japán császár őexellenciája két kitüntetéssel is elismerte.

( A 2018.05.23-i adás ismétlése )

2019-07-31 13 óra "Magával ragadó helyszín! Nagyon élveztem az itt eltöltött időt. Pazar darabok, jó légkör, szimpatikus társulat…. És az mindenen túlmutat, hogy a darab előtt, a szünetben és a legvégén egy tehetséges fiatalember zongorázott a hallban.
Illetve, az itt dolgozókról sem feledkezzünk meg, akik nagyon kedvesek a vendégekkel. Mondjuk ki, ez egy művész-színház, és mondjuk ki, hogy felkerült a kedvenc helyszínek listájára is. Még találkozunk!" Sok hasonló bejegyzés olvasható a SPIRIT SZÍNHÁZ honlapján. 
A színházalapító Perjés János a Kultúrmorzsák mai vendége, aki gyermekkora óta Thália bűvkörében él. „7 éves koromban voltam először felnőtt színházban. Madáchban Az Oidipusz királyt láttam– Gábor Miklóssal és Psota Irénnel . Az első sorból csodáltam őket. Akkor dőlt el bennem, hogy a színházzal dolgom lesz”. És lett: Budapest egyik legújabb művész-műhelyét, a gyorsan sikeressé vált Spirit Színházat 2007-ben alapította Perjés János.

2019-07-24 13 óra Magányos, társtalan, szingli. Gyakran keverjük e fogalmakat, pedig nagyon mást jelentenek. A mostani adásban arról a már majd 2 millió emberről lesz szó, akik egyedül élnek. Akikre a fenti jelzők valamelyike ráillik. De nincs reménytelen eset, mindenki meg tudja találni a párját. Csak lépnie kell, tennie kell érte. Ezt mondja több évtizedes tapasztalata alapján Kánya Kata, a téma szakértője. Mert -meglepő módon- egyre több huszonéves fiatal keresi fel társkereső irodáját. Annak ellenére, hogy terjedőben van a "kapunyitási" pánik. Hogy mi ez? Ezt is megtudják a legújabb Kultúrmorzsákból.

( A 2018.09.26-i adás ismétlése )

2019-07-17 13 óra PORBÓL A CSILLAGOKIG

Eszterhai Katalin olyan, mint a csillagok: valósággal beragyogja környezetét. S akár az égboltot járó csillagképek, ő is nagy utat tett meg, míg a szabolcsi nincstelenségből egészen Kanadáig jutott. Mozgalmas és izgalmas életútjáról („PORBÓL A CSILLAGOKIG”) beszélgetünk a mai Kultúrmorzsákban, ill. harmadik könyvéről, amely a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg, Légy az élet csodálója címmel, s amelyben Katalin derűs bölcsességgel és fékezhetetlen életörömmel ír időskorról, a szeretet erejéről és a minket körülvevő apró csodákról.
„Ha már olyan öreg leszek, hogy már bizonytalanul, ingatagon járok és a lábam alig érinti majd a földet, ha már nem tudom eldönteni, hogy repülni, elesni vagy meghalni szeretnék, még akkor is keresni fogom azt az örökszép világot, ahol a félelemnek nincs hatalma, ahol öregen is önmagamhoz méltó tudok maradni, ahol a szeretet irányítja az utamat, ahol a »Jövő minden reményét ringatom, / Mint a vihart és fészket a falomb. / Így állok örök békességbe már / S az Istent várom, aki földre száll.«”

( A 2018.04.18-i adás ismétlése )

2019-07-10 13 óra „Nem elég létezni, élni kell.” Ez a mondat akár az ars poétikája is lehetne a 90 éves Makk Károlynak. Tanúság erre az első könyve, a Szeretni kell. A filmes szakma doyenje félszáz film után az írásról azt tartja: "Az elején egy játék, a közepén munka, a végén pedig gyötrelem”. A vaskos kötetet egyszuszra szeretné elolvasni az ember, miközben úgy érzi, Makk Károly vendégeként egy különös filmet álmodik. Olyan partnerekkel, mint Tony Curtis, Törőcsik Mari, Federico Fellini, Lollobrigida, Dajka Margit, Marina Vlady, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György, Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám, vagy Francis Ford Coppola. Ebben az életét és életművét bemutató kötetben a budapesti kulturális élet és a magyar politikai élet "sajátosságait" is bemutatja Makk Károly.

( A 2018.05.02-i adás ismétlése )

2019-07-03 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

( A 2018.06.06-i adás ismétlése )

2019-06-26 13 óra „Én nem határon túli magyar vagyok, hanem határtalanul magyar”- tartotta magáról Kányádi Sándor, aki június 20-án, életének 90. évében megtért költészetünk halhatatlanjainak pantheonjába. Ő minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és mindenekelőtt a félelem nélküli életet. 

Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba éppúgy, mint a legtávolabbi városokba, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet. Kányádi Sándor július 7-én szülőfalujában Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. Havas Judittal, a versmondás nagyasszonyával emlékezünk a magyar költészet egyik legnagyobbjára, Kányádi Sándorra. A műsorban néhány versét a költő előadásában hallgathatjuk meg.

( A 2018.07.04-i adás ismétlése )

2019-06-19 13 óra 371 CSILLAG. 371 cigány gyermek született az auschwitzi haláltáborban. 371 cigány gyermek meghalt az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a „371 Csillag” című gálaelőadás keretében a Bátorság és a Roma Ifjúság Napja alkalmából a Nemzeti Színházban május 19-én este. Vendégünk a stúdióban: Kalla Éva író, teolgóus, média szakember, aki anyanyelvén kívül beszél héberül, ógörögül és latinul. 

Történeti háttér:
Az Auscwitz – Birkenauban lévő cigány családi tábor felszámolására Himler adta ki a parancsot. A Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Ahelyett, hogy szó nélkül engedték volna, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. A férfiak, nők, gyermekek ormótlan fegyvereket készítettek, melyek ugyan nem vehették fel a versenyt az SS felszerelésével, azonban amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal, sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás, és parancs híján nem tudták mit tegyenek. Azonban kis idő után újabb rohamot indítottak a Zigeunerlager ellen. Véres harc következett, sok romát lemészároltak, de sok náci is elesett. Mivel a csata alatt megérkezett a transzport Magyarországról, az SS-ek nem tudták két helyszínen ellátni a feladatot. A táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat. A védekező romák ellenállása sikerhez vezetett, időlegesen túlélték a legyilkolásukra szervezett akciót.
Azokra emlékezünk, akik bátorságukkal példát mutattak a ma embere számára is!

( A 2018.05.16-i adás ismétlése )

2019-06-12 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai. Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Ismerkedjenek most meg a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában kiteljesedő életművének legjobb és legújabb alkotásaival.

( A 2018.05.09- adás ismétlése )

2019-06-05 13 óra A komputerzene már régen tért hódított a filmek kísérőmuzsikájaként, de koncerttermekbe mintha nehezen tudna betörni…. Mi lehet ennek az oka? Erről és kihívásokban, kalandokban bővelkedő életútjáról beszélgetünk Ungváry Tamás zeneszerzővel. ,„A rossz körülmények hihetetlenül nagy erőfeszítésekre késztettek" –mondja az elektroakusztikus zene világszerte ismert komponistája, akinek legnagyobb sikere, hogy egyik szerzeményét Bach, Mozart és Stravinszkij műveinek társaságában adták elő Kölnben. A váltások és kihívások embere most a Kultúrmorzsákban.

( A 2018.04.25-i adás ismétlése )

2019-05-29 13 óra A SZERETET FESZTIVÁLJA

Kalocsa felé tart a boldogság kék madara. Nincs már messze, hisz 26. alkalommal teszi ezt, jól ismeri az utat. Mint minden évben, most is Lakatos György, fagottművész csalogatta le szülővárosába. 1992 óta, több éves gyógyulása után, köszönetként ő találta ki a Kék Madár Fesztivált. A legelesettebbekre, a beteg gyerekekre gondolt, akik a Kalocsa környéki falvakban, tanyákon ezerszer kiszolgáltatottabbak, mint a városiak. Ők még Isten kegyelmétől is messze estek... A segítés mellett nem mellesleg ez az ország legrangosabb karitatív fesztiválja, ahová művészeti életünk legjobbjai jönnek az első hívó szóra. Ők is tudják, mennyire igaz Albert Schweitzer híres mondása, mely szerint „Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne” . Ez kimondatlanul is a Kék Madár Fesztivál mottója.

( A 2018.05.30-i adás ismétlése )


2019-05-22 13 óra „Egyszerűen jó adni”

Józan László, a Vígszínház Junior Prima-díjas színművésze másfél hónapon át gyűjtött pénzadományokat rászoruló magyar családoknak, akik szülőfalujában, a kárpátaljai Mezőváriban élnek rendkívül nehéz körülmények között. Voltaképpen jótékonysági aukciót indított a Facebookon. Két különleges tárgyat bocsátott online árverésre. Együttműködő partner a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt. A hat hét alatt valamivel több mint 420 ezer forint jött össze a hozzájárulásokból, amelyekből elsősorban élelmiszer- és higiéniai csomagokat vásároltak. Ezeket az adományokat Józan László és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai március 24-én személyesen adták át a Mezővári Református Egyházközség Beteggondozó Szolgálatának, illetve kilenc mezővári családnak. Több hónapra is elég élelmiszer jutott például a 93 éves Erzsi néninek, a falu legidősebb asszonyának, vagy a négygyermekes Farkas-családnak, akik a száraz élelmiszeren kívül íróasztalt, gyerekszékeket és mosógépet is kaptak.
Józan László jelenlegi színházi szerepei:
Áts Feri – Pál utcai fiúk (Vígszínház)
Maugli – A dzsungel könyve (Pesti Színház)
Willem – Távoli dal (monodráma, Vígszínház)
Jacob – Az Őrült Nők Ketrece (Átrium)
Náthás angol költő – Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház)
Lorenzo, fiatal úriember – A velencei kalmár (Pesti Színház)
Baltazár – Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
Tartuffe – Tartuffe (Pinceszínház)
Ő lesz Benvolio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatnak be júliusban.

( A 2018.03.28-i adás ismétlése )


2019-05-15 13 óra Kacat-történelem. Fura szóösszetétel. Merthogy a kacat tulajdonképpen lim-lom, értéktelen holmi. A történelem meg komoly tudomány. De így együtt: kacat-történelem? Igen. Számlák, csekkek, meghívók, árcédulák, blokkok, mozi-színház,-koncertjegyek, értesítések, nyugták… Ma még kacatok, lim-lomok, amelyek használat után azonnal, vagy később, de mindenképpen a szemétkosárban landolnak. Ám a ma értéktelen kacatja holnapra már történelem. Életünk apró, de fontos hírvivői a jövőnek. Bizonyság erre az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárában történelemmé magasztosult kacatok 4 millió darabos gyűjteménye.

Műsorunk második részében egy különösen szép világba invitáljuk önöket: a szecesszió birodalmába. Ámulatba ejtő épületek, buja, kacskaringós formák, tüzes színek, csodás üvegablakok, szokatlan festmények, tárgyak, ékszerek. A 19. század végének új művészeti irányzata ma népszerűbb, mint valaha. Az Iparművészeti Múzeum kincseiről beszélgetvén, megmutatjuk, miért.

( A 2018.04.11-i adás ismétlése )


2019-05-08 13 óra Világhírű magyarok 
A fiatal testvérpár, Jávorkai Sándor hegedű,- és Jávorkai Ádám csembaló művész híres zenészcsaládba született. A Bécsi Zeneakadémián két diplomát is szereztek, hamarosan a zenetudományok doktorai lesznek. Az első külföldi előadók voltak, akik Ausztriában kétszer is elnyerték az Év Muzsikusa címet. Játékukról mindenütt elragadtatással írnak a kritikusok. Egymást érő külföldi fellépéseik mellett is fontosnak tartják a jótékonyságot. Több, mint 200 koncerten ismertették meg gyermekekkel a klasszikus zene szépségét, de játszottak a fukushimai cunami károsultjainak megsegítéséért is. Remek humoruk és hihetetlen szerénységük mellett virtuóz játékukkal minden bizonnyal magukkal ragadják a Kultúr-morzsák hallgatóit is.

( A 2018.04.04-i adás ismétlése )


2019-05-01 13 óra É.Szabó Márta: Akinek a madarak is Chopint énekelnek – Érdi Tamás története

A mai Kultúrmorzsák erről a könyvről, és az abban megírt 40 év történetéről szól. „A zene varázslatával fedeztem fel a körülöttem lévő világot, s a hangok, dallamok segítségével lett szép, és vált számomra is „láthatóvá”. 
Három évesen elindultam megkeresni a HANGOT az óceán partján, a hullámokban reméltem megtalálni, mint annak idején Odüsszeusz. Édesanyám kétségbeesve rohant utánam, és hozott vissza a partra. Kerestem ezt a semmi máshoz nem hasonlítható hangot, a gyönyörűséges morajlást, amit a víz és a hullámok tánca komponált. Csak akkor nyugodtam meg, amikor szüleim rögzítették, és kis magnómon hazavihettem, és napokon át hallgattam. 
Fokozatosan a hangok és a dallamok szerelmese lettem, a Marseillaise lett az első kedvenc, amikor még beszélni sem tudtam. Fogalmam sincs hol hallottam, talán a forradalmi lendülete fogott meg, zongoráztam, énekeltem mindenütt, sokszor azt hitték, hogy franciák vagyunk. 
Öreg kapuk nyikorgásán, gépek zenéjén keresztül jutottam el Mozarthoz és Chopinhez, aztán ötévesen az Operaházban, a Varázsfuvola végén vigasztalhatatlanul sírni kezdtem, mert azt hittem, hogy soha többé nem hallhatom ezt a zenét. 
Később, a Chopin-keringők ismeretében, nekem már a madarak is Chopint énekeltek, s amikor rátaláltam dédapám öreg zongorájára, ez lett a legkedvesebb játékszerem, semmi más nem érdekelt, csak a zongora ezerféle hangja. Amikor pedig már jobban felismertem a hangokat, a villamos fisz hangon fékezett, és még a vonat füttyjeleit is lezongoráztam.
Így kezdődött, s ha kíváncsiak, hogyan jutottam el a világ szinte minden jelentős koncerttermébe, akkor jöjjenek velem, és olvassák el a történetemet, ahogy Édesanyám elmeséli.” (Érdi Tamás)

2019-04-24 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

( A 2018.03.14-i adás ismétlése )

2019-04-17 13 óra Az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi élménye számomra egy monodráma volt, Olasz Ágival a főszerepben. Egy kamaszlány sorsa a múlt század legszégyenteljesebb korszakában. Olasz Ági 10 év kihagyás után először lépett színpadra, és ahogyan ő szokta, nem játszotta, hanem élte a szerepét. Az EGY PESTI LÁNY c. drámát Szántó Erika rendezte. A Kultúrmorzsákban vele és a pesti lánnyal, Olasz Ágival találkozhatnak. Természetesen jónéhány jelenetet is hallhatnak, Gerendás Péter zenéjével.

( A 2018.02.28-i adás ismétlése )

2019-04-10 13 óra „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- vallja Havas Judit. Ám a versmondás nagyasszonya a költők remekművein kívül a magyar próza gyöngyszemeiből is gyakran válogat.  Például Szabó Magda világszerte nagy sikert aratott regényének egyszemélyes előadásával.  „Az ajtó” az írónő legnagyobb hatású műve, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja eleve nedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda (s gondolatainak tolmácsolója, Havas Judit) szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról.

( A 2018.02.21-i adás ismétlése )

2019-04-03 13 óra Sokszínű, tevékeny, filigrán kis energiabomba. Csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral muzsikál az ország és a világ számos pontján. Példaadó mamája két kislányának, Dorkának és Jankának. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő, dr. Bigyó bohócként számos budapesti és vidéki kórházba jár kollégáival mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. KÁRÁSZ ESZTER többször volt már a Rádió Bézs vendége, de alaposan most ismerheti meg őt, a Kultúrmorzsákban.

( A 2018.03.07-i adás ismétlése )

2019-03-27 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

( A 2018.03.14-i adás ismétlése )

2019-03-20 13 óra IRODALMI SZENZÁCIÓ  a Kultúrmorzsákban! A világon a Karinthy família az egyetlen, amely három nemzedékének svédre lefordított művei együtt szerepelnek Stockholmban, a világhírű Nobel Könyvtárban, ahol még a Dumas családnak is csak két generációja van jelen. A már szinte népmesei történet főszereplője a Karinthyakon kívül Moritz László, "a kultúrdiplomatává" lett újságíró, szerkesztő. Ő és Karinthy Márton a friss Kultúrmorzsák vendége.

( A 2018.02.07-i adás ismétlése )

2019-03-13 13 óra Világok vándora-Balogh Ádám
Korunk tán legnagyobb írója, Paul Coelho írta ezt az „útravalót” a fotó és festőművésznek: "Kedves Ádám! Azt kívánom, hogy folytassuk zarándoklatunkat álmaink felé, és hiszem, hogy az élet ad olyan varázsecsetet, amellyel befesthetjük a nekünk rendelt végtelen fehér falat! Szeretettel, Paulo Coelho". 
A Világok Vándorának fogékony, nyitott személyisége, egzotikus utazásai Közép- és Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Közép Ázsia, a Közel-Kelet hatása tükröződik festményeiben, és fotóiban egyaránt, amelyeket számos útikönyvben publikálták már itthon és külföldön egyaránt. Pillanatfelvételek, életképek örökítik meg egy-egy távoli, idegen és mégis ismerős kultúra világát, Földünk ezernyi arcát. A festmények a belső élmény szülte misztikus világ egyetemes képei, mindannyiunk számára érezhető, átélhető spirituális művek. Képzeletünk ösztönösen, akaratlanul is tovább álmodja festményeit, melyek túl időn és téren, a végtelent, az örököt sugallják. Kalandos út ez a lélek mélységeibe. Képzelet vagy egy „másik” valóság? Vissza az eredethez: kifelé a csillagokhoz, vagy/és befelé önmagunkhoz? Hogy ez a misztikus világ kívül keresendő, a távoli világegyetemben, vagy éppen nagyon is közel, önmagunkban, legbelsőbb lényünkben a tudatalatti gazdag, belső képeiben? Művei a hazai kiállítások mellett bemutatásra kerültek többek között Bécs, London, New York és Madrid kiállítótermeiben. Munkái megtalálhatók mind külföldi, mind hazai magángyűjteményekben.”
Mesébe illő váltásokról, különleges utazásokról, misztikus élményekről látnak-hallanak a Kultúrmorzsákban. A művész bemutatásában segítségünkre lesz Keleti Éva a kortárs fotóművészet nagyasszonya.

2019-03-06 13 óra Élő „koncert-beszélgetés” a Kultúrmor-zsákban
Izgalmas feladatra vállalkozunk mai műsorunkban. A Cross Art holnapi -Duna Palota-beli- nagykoncertjének kvázi főpróbája lesz itt, a stúdiónkban. Egy fiatal formáció szárnypróbálgatásának lehetnek tanúi a Rádió Bézs hallgatói. Joó Géza művészeti menedzser, zenei producer 2018-ban alapította meg a CrossArt -ot, három tehetséges fiatalember felfedezésével. Ágoston Máté, Török Tamás és Tötös Roland szólóban már szép sikereket értek el, prózai és zenés színházi előadásokban, operákban, musicalekben szerepeltek. Most új oldalukról, a crossover műfajában mutatkoznak be, újszerű hangzásban ötvözve a világzene, a jazz, a pop és az opera legnemesebb hagyományait.

2019-02-27 13 óra MOZAIKOK A NAGYVILÁGBÓL
Témákban és a helyszínekben is kalandozunk a mai Kultúr-morzsákban.

• Két nagy énekesre, a francia sanzon nagyasszonyára, Edith Piafra, és a kétes hírű, ám az amerikai könnyűzene egyik legnagyobb alakjára, Frank Sinatrára emlékezünk.
• Három olvasnivalót is ajánlok: Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak kétkötetes naplóját és a Londonban élt pszichológus, Förster Vera Kapaszkodj című dokumentumértékű regényét, amelynek alcíme: Egy pesti lány a XX. századból. Harmadiknak pedig a tudományos világ rocksztárjának, a fizikus Spephen Hawking halála előtti utolsó kötetét.
Papp János színész nagy világjáró. 7 kötetes szivárványszínű sorozata 7 nagy utazása történetét meséli el.
• Gondolatban ezúttal mi is felvesszük hátizsákunkat és a litván származású, de évtizedek óta Magyarországon élő fotós, Normantas Paulius fantasztikus felvételei segítségével ezúttal a Kurili szigetekkel ismerkedünk meg.
• Végül a fáraók földjére invitálom a hallgatókat, amely 3 évezreden át a világ legfejlettebb kultúrája volt. Sok évvel ezelőtt tv-kisfilmeket forgattunk a piramisépítők földjén. Egyiptomi riportjainkat most jómagam is szívesen hallgattam vissza. Ezért merem ajánlani Önöknek is.
Tartsanak velünk a Kultúrmozsákban!

2019-02-20 13 óra Szeretem a Vígszínházat. A ma már csak emlékeinkben élő, és mai színészeit, a bemutatók különleges atmoszféráját, az épület ódon hangulatát. Vannak kedvenc előadásaim, amelyeket néhány év múltán újranézek. S szomorú leszek, ha leveszik a műsorról. Ilyen a most következő is.
Bertolt Brecht a huszadik századi drámaírás és színházművészet egyik megújítója 30 évesen írta meg a Koldusoperát. Akkor már ismert író volt a német olvasók körében, verseiről, színháztudományi cikkeiről, már egy-egy színpadi művéről is vitáztak. A németül olvasók külországokban is hol lelkesedtek érte, hol indulatosan tiltakoztak ellene. A müncheni és berlini kabarékba látogatók azt is tudták, hogy kitűnő mandolinművész, aki homlokába fésült hajjal, kopott ruhában maga írt dalokkal gúnyolja a fennálló társadalmi rendet, vagy lázadásra biztatja az elkeseredetteket. A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte, ezt a művét magyarra Vass István fordította. A Vígszínház néhány éve harmadszor vitte színre Brecht Koldusoperáját. A Kultúrmorzsákban a szenzációs előadás főszereplőkkel, illetve Weil csodálatos songjaival.
Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket...
Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. Nem csoda, hogy a Koldusopera pillanatok alatt világsiker lett, köszönhetően Kurt Weill elsöprő zenéjének is. Ez a mű nemcsak kiállta az idő próbáját, de ma még talán aktuálisabb, mint valaha.

2019-02-13 13 óra Két jeles kolléganőm lesz a mai Kultúrmorzsák vendége. Szily Nóra, akit legtöbben tévés műsorokból és Koronczay Lilla, akit a Nők Lapjából ismerhetnek. Kevesen tudják, hogy mindkettejüknek van egy másik foglalkozása is, Nóra coach, Lilla mediátor. Duplán telitalálat tehát őket meghívni mai témánkhoz, ami nem más, mint a CIVIL KURÁZSI. Mit is jelent a szóösszetétel? Hivatalos értelmezés szerint békés eszközökkel való kiállást a demokratikus, humán értékekért. Kiállást mások igazságáért, mások javára való közbelépést, állampolgári bátorságot. Megnyilvánulhat a magán- és a közéletben egyaránt. A civil kurázsi a demokratikus politikai kultúra egyik eleme. Állampolgári bátorság. És mi minden még? Empátia, segítés, összefogás, önkéntesség.

2019-02-06 13 óra Emlékezés. Két kiváló festő(nő)re: Anna Margitra és Szilárd Klárára. A sok tekintetben közös sors ellenére két külön, egymástól nagyon eltérő festői világ.
Szilárd Klára világpolgár volt. A nagyvilág Claire Szilard néven ismerte. (1921-2016) Gyötrelmes és gyönyörű élete regénybe illő. Film után kiált. Biológiai csodaként, 96. évében is festett minden nap, halála napjáig. Fáradhatatlanságánál talán csak nyitottsága, derűje, őszinte embersége volt a nagyobb. Nem véletlenül írta róla életrajzírója Pierre Brisset: „Bámulatos, meglepő, zavarba ejtő, néha megdöbbentő, de sohasem közömbös asszony Claire Szilard. Kiapadhatatlan energiával, nagy igényességgel, szenvedélyes hévvel könnyedén és vakmerően kamatoztatja azt a sokoldalú gazdagságot, amellyel az ég megáldotta. Lehetséges, hogy nemcsak művész, hanem varázsló is kissé?”
Nicole Lamothe, az egyik legkiválóbb francia művészettörténész így vélekedett: Claire Szilard szenvedélyesen szereti az életet, és ez művészetében is kifejezésre jut, akár plasztikus megjelenítésről, akár alkotó erőről van szó. Egyetlen festési mód fegyelme sem idegen neki, egyformán otthonosan mozog az olajfestés, az akvarell, a litográfia, a szitanyomatok technikájában éppúgy, mint a színházi díszletek és kosztümök, vagy a szőnyegtervezés útvesztőiben. Nem is beszélve a hegesztett vas-szobrászat és az üvegablak-készítés fortélyairól. Claire Szilard a szabadság művésze, hiszen csak saját belső ihletétől és sugallataitól hagyja magát vezetni.”
Anna Margit (1913-1991) szentendrei polgár volt. Ritkán mozdult ki a Festők Városából. Egész életében mindvégig öntörvényű, önfejű, vad, szenvedélyes, indulatokkal, feszültségekkel, bonyolult érzelmekkel, ellentmondásokkal teli volt. A fiain kívül valójában nagyon kevés kapcsolatot tartott, még ha sokan jártak is hozzá. Olyan magányos volt, mint számos festményén egy-egy öregasszony, özvegyasszony, üres tér, alig valami tárgy. Kegyetlen egyedüllét. Magányra ítéltetettség. Soha senki nem pótolhatta a szelíd, odaadó, „világfájdalmas lelkű” Ámos Imrét, az ő hívő haszid zsidó elkötelezettségét, az egymás mellett festés bensőséges együttléteit. Kállai Ernő már 1946-ban azt írta Anna Margit műtermében tett látogatása után: „Művészetével sem lép ki magányából.”Anna Margit úgy festett, mint ahogy kedves költője, Radnóti írt: „Írtam, mit is tehetnék? A költő ír, a macska miákol és az eb vonít s a kis halacska ikrákat ürít kacéran. Mindent megírok én”. 1989-ban gyűjteményes kiállítását Dachauban rendezték meg. Abban a városban, amelynek koncentrációs táborában Ámos Imrét meggyilkolták. Erre az útra tv stábunk is elkísérte Anna Margitot. A mai műsor ennek a filmnek a hanganyaga.

2019-01-30 13 óra Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-án éjjelén hajtotta végre híres merényletét, mely során felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat az áthaladó bécsi gyorsvonat alatt. A zsámbéki medence lankáján az őskortól lakott település a magyar vasúttörténet egyik legnagyobb katasztrófájával lett ismert. A ma virágzó kisvárost 13.000 ember lakja. A jövő nemzedékekre felelősséggel gondoló vezetők Tamás Áron elhíresült mondását tartják szem előtt: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". A Kultúrmorzsák ezúttal a település közepén újjépített Faluház életét villantja fel

2019-01-23 13 óra A Kultúrmorzsák mai vendége az egyetlen ember Magyarországon, akit munkásságáért a japán császár kétszer is kitüntetett. Dr. Vihar Judit / irodalomtörténész, műfordító, haikuköltő, egyetemi tanár, s egyben a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke. Nevéhez olyan jeles japán nyelvű művek magyarra fordítása köthető, mint pl. Óe Kenzaburó Nobel-díjas regénye, a „Futball-lázadás”. Csak zárójelben jegyzem meg, Japánban élő lányomat is ő tanította, de mára barátsággá vált ismeretségünk nem abból az időből való. Két éve egy 1,5 hónapos japán fesztivál megszületésénél bábáskodtunk, Gyulakeszin, a Csigó Art Fest keretében, amely a gazdag program és a kiváló közreműködők miatt igen sikeres lett. Nagy része volt ebben Vihar Juditnak. Élvezetes előadásain még a csilláron is lógtak az emberek. Mai témánk mi is lehetne más, mint Japán, már csak egy fontos jubileum okán is. Ebben az évben ünnepeljük ugyanis a magyar japán diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 150. évfordulóját.

2019-01-16 13 óra Egy különleges hölgy a mai Kultúrmorzsák vendége : Travellina. Igazi nevén Kisgyörgy Éva, „civilben” közgazdász, de leginkább Világutazó. Több, mint 20 éve felhagyott eredeti foglalkozásával, és gyerekkora óta tartó szenvedélyének, az utazásnak él. Az első magyar bloggerek egyike. 1996-ban, -amikor privát weblapját elindította- még maga a blog szó sem létezett. Travellina az elmúlt valamivel több, mint 2 évtized alatt 120 országban járt, 2011 óta „főfoglalkozásként” ír az élményeiről. Hogy miért a várva várt cseresznyevirágzás –lassan már szignállá vált muzsikájával indítjuk vele a beszélgetést, az hamarosan kiderül, és persze az is, hogy annyi kérdeznivalóm van, Évának meg mondandója, hogy akár egy hangos bloggá is átalakulhatna a Kultúrmorzsák. S akkor akár hetente is mesélhetne nekünk úti élményeiről . Arról például, amit egyfajta ars poetikaként fogalmazott meg: „Azt, hogy most ezt megtehessem, annak köszönhetem, hogy három évtizeden át rengeteget tanultam, még többet dolgoztam és néhányszor jókor voltam jó helyen – azaz párszor szerencsés lehetőségek adódtak, amelyeket két kézzel ragadtam meg, hogy aztán 110 százalékot hozzak ki belőlük.”

2019-01-09 13 óra Edith Piafra emlékezünk II.rész

„Mindig szerelmes vagyok. Nem ismerek olyan pillanatot, amikor ne lennék az” –mondta magáról Edith Piaf. De nemcsak férfiakba, hanem a sajátos hangulatú párizsi utcácskákba, a muzsikába már gyerekkorától, a csodába, hogy 7 évesen megszűnt a vaksága, egyszóval Piaf magába az Életbe volt szerelmes. A francia sanzon 100 éve született csillagának fényesen ívelő, égi magasságokba törő karrier, szerelmekben és tragédiákban bővelkedő, ám rövidke élet jutott. Mindössze 47 év. A Kultúrmorzsák két adásban foglalkozik e törékeny asszonnyal, akinek hangja az emberek szívébe talált. A múlt héten azokkal a magyar színésznőkkel idéztük fel alakját, akik a hazai színpadokon elevenítették meg a szürke kis párizsi veréb halhatatlan alakját. Most, a II. részben életének mozaikjaival és dalaival emlékezünk a francia sanzon nagyasszonyára, aki 103 évvel ezelőtt született…

2019-01-02 13 óra Edith Piafra emlékezünk I.rész

„Mindig szerelmes vagyok. Nem ismerek olyan pillanatot, amikor ne lennék az” –mondta magáról Edith Piaf. De nemcsak férfiakba, hanem a sajátos hangulatú párizsi utcácskákba, a muzsikába már gyerekkorától, a csodába, hogy 7 évesen megszűnt a vaksága, egyszóval Piaf magába az Életbe volt szerelmes. A francia sanzon 100 éve született csillagának fényesen ívelő, égi magasságokba törő karrier, szerelmekben és tragédiákban bővelkedő, ám rövidke élet jutott. Mindössze 47 év. A Kultúrmorzsák két adásban foglalkozik e törékeny asszonnyal, akinek hangja az emberek szívébe talált. Először azokkal a magyar színésznőkkel idézzük fel alakját, akik a színpadokon elevenítették meg a szürke kis párizsi veréb halhatatlan alakját. A 2. részben, a jövő héten pedig életének mozaikjaival és dalaival emlékezünk. A mostani adásban az első magyar színpadi Edith, Gyurkovics Zsuzsa, majd Paor Lilla, és a legendás 30 évvel ezelőtti Mészáros Márta rendezte Pesti Színházbeli előadás írója, Pataki Éva, és Edithje, Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színművész emlékezik a francia sanzon nagyasszonyára, aki 103 évvel ezelőtt született…

2018-12-24 11 óra HÉTFŐ Karácsonyi Kultúr-morzsák - Bayer Ilonával és Hegyi Barbarával

Karácsonykor mi másról is szólhatna a Kultúrmorzsák, mint az év legszebb ünnepéről. Hegyi Barbara gyermekkori és mai adventi hangulatokról, a Karácsony igazi tartalmáról, a kézzel készített ajándékok varázsáról, és sok-sok élményéről mesél. Többek között egy csodával határos történésről, amikor szinte elérhető közelségbe került a még születése előtt meghalt édesapja, Hegyi Barnabás operatőr.

2018-12-19 13 óra „Anyós lettem Japánban” c. könyvem következő szereplője Rajzó-Kontor Kornélia teaművész, az Urasenke Magyarországi Japán Tea Egyesület művészeti vezetője. Így vall magáról:

„1998-ban tinédzserként tettem szert első japán kultúrával kapcsolatos élményeimre, mikoris középiskolai cserediákként egy évet töltöttem el Japánban, egy vidéki kisvárosban. Igy lehetőségem nyilt a japán emberek életritmusát, életfelfogását, mindennapjait három merőben különböző szemszögből, többek között egy buddhista pap családtagjaként is megtapasztalni. A nyelvtanulás mellett kipróbálhattam magamat többek között a júdóban, a virágkötészetben, az ecsetírás-, a tradícionális ruhakészítés- és a tea művészetében. Mikor már némi rálátással rendelkeztem a japán tradiciók szövevényes világára, a rám addig legnagyobb hatást gyakorolt tevékenység, a teaművészet intenzív tanulása mellett döntöttem. 

Ezután megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán. Mindeközben folyamatosan kerestem a lehetőséget az általam oly nagyon megkedvelt teaművészet itthoni gyakorlására. Palotás Gábor épp ekkor tért haza Kyotoból, s kezdett aktívan foglalkozni a teakultúra itthoni terjesztésével. Így ismertem meg őt, egy budapesti japán étterem megnyitóján tartott teabemutatóját követően. Szárnyai alatt élesztgettem emlékeimet, gyakoroltam a megtanult mozdulatokat. A japán Urasenke iskola Gáborhoz, a volt ösztöndíjasukhoz 2-3 havonta küldött mentort, kinek feladata Gábor továbbképzése, valamint a hozzá csatlakozó diákok, így jómagam oktatása volt. Így sikerült itthon folytatnom a tea tanulását. Egyetemi diplomám megszerzéséhez közeledvén, három év mentorral és Gáborral végzett közös munka után ajánlotta fel nekem teatanárunk a kyotoi ösztöndíjprogramra való jelentkezés lehetőségét.

Pár hónap múlva, 2006. szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat Japánban, az Urasenke központban. Urasenke ösztöndíjasként, az egy év teljesítését követően én is azt a küldetést kaptam, hogy a japán kultúra szülőhazámban történő népszerűsítésével, terjesztésével, s a tea által a Világbéke hírdetésével foglalkozzam. Ezt a küldetést vállalva dolgozom hazatértem (2007) óta a Magyarországi Japán Tea Egyesület tagjaként, majd művészeti vezetőjeként a tea magyarországi népszerűsítésén.”

2018-12-12 13 óra A Kultúrmorzsákban a francia sanzon magyar nagyasszonya: Szilágyi Enikő.
„Hallgatni ezt az összehasonlíthatatlan szépségű hangot – olyan, mint amikor az izgalom átjárja a testet, mint amikor egy érzelmi erő átölel, művész nagy M-mel, szerelem, nagy Sz-szel.”(Jacques Roussel)
Szülőföldje Európa, társa a magány. A hite viszi, nem a lába. Tiszta és igaz. Otthona József Attiláé volt, belengi a vers. Ízig vérig színésznő. Parasztasszonyból egy mozdulattal királynővé változik. Megalkuvásképtelen, tüskegyűjtő. Mindez Szilágyi Enikő, az erdélyi színjátszás és román filmek volt sztárja, aki Magyarországon is élt. Az év legjobb színésznőjeként Budapesten 4-szer lett nívódíjas, megkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. Régóta Párizsban van az otthona, ahol sikereit nemcsak tapsban, kritikákban is mérheti: „Tehetsége és erős egyénisége méltó helyet biztosít számára a nagy tradíciójú előadóművészek sorában Florelle, Lys Gauty, Juliette Greco és Barbara mellett.” Itthoni rajongói december 12-én, szerdán találkozhatnak vele, az Uránia Nemzeti Filmszínházban 19.30-kor kezdődik a „Kolozsvár Párizsban” c. koncertje.

2018-12-05 13 óra Senki ne lepődjön meg, ha a szerdai Kultúrmorzsák egy kedves énekléssel kezdődik, amellyel a műsorvezető (vagyis jómagam) és vendégem épp az adás témáját igyekszik megvilágítani. Remek képzavar, nem? Igérem, ez az utolsó… Nem úgy a magyar folkzene és tánc. Matsui Takushi, az ifjú zenetudós ugyanis gyerekkora óta kötődik Kodály és Bartók munkásságához, s azon keresztül a magyar népzenéhez. Olyannyira, hogy a 130 milliós Japánban az egyedüli ember, aki aprólékosan ismeri a Magyar Állami Népi Együttes történetét és műsorát, olyannyira, mint Magyarországon is kevesen. Egyetemi szakdolgozatai után most doktori dissztertációjának is ez a témája. Ez a 26 éves elbűvölő fiatalember épp a fentiek okán „Anyós lettem Japánban” c. készülő könyvemnek legfiatalabb szereplője. Igérem, érdemes lesz megismerkedniük vele.

2018-11-28 13 óra Élvezetes és ínycsiklandó GASZTRO-TÚRÁRA invitáljuk Önöket. Az evés és a főzés élvezete, a gasztronómia megannyi érdekessége került ma "terítékre" emlékekkel, receptekkel és történelmi érdekességekkel fűszerezve. Vendégünk lesz Bakacsi Béla táncdalénekes, Fónagy Zoltán történész, a Svédországban élő Ungváry Tamás zeneszerző, valamint Botos Éva és Pap János színész

( A 2018.11.21-i adás ismétlése )

2018-11-21 13 óra Élvezetes és ínycsiklandó GASZTRO-TÚRÁRA invitáljuk Önöket. Az evés és a főzés élvezete, a gasztronómia megannyi érdekessége került ma "terítékre" emlékekkel, receptekkel és történelmi érdekességekkel fűszerezve. Vendégünk lesz Bakacsi Béla táncdalénekes, Fónagy Zoltán történész, a Svédországban élő Ungváry Tamás zeneszerző, valamint Botos Éva és Pap János színész

2018-11-14 13 óra Lassan 25 éve, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Mégpedig azzal, hogy 34 nyelven énekelte dalait. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is. Portré a Liszt-díjas Érdemes Művész énekesnőről, előadóművészről, tanárról, a Krónikás Zenede alapítójáról, Dévai Nagy Kamilláról.

( A 2018.06.20-i adás ismétlése )

2018-11-07 13 óra A legendás Szigligeti Alkotóház és annak nem kevésbé legendás hajdani és mai lakói a főszereplői Stekovics Gáspár (Steko) különleges albumának. No, és a környező, ihlető táj, meg a legendák, és igaz mesék. Mindaz, amiért a helyet a 45 utáni magyar irodalom Varázshegyének nevezik.
Stekovics Gáspár fotóalbuma szinte festményként rögzíti a balatoni tájat, az alkotói kertet,míg az írók, költők, zenészek, festők arcát úgy jeleníti meg, mintha a természet napfény égette, vihar tépdeste, életet és pusztulást hordozó tartománya volna mind.” (Nógrádi Gábor
A mai Kultúrmorzsákban a különleges fotóalbum bemutatóján érezheti magát a hallgató. Akik a könyvről beszélnek: Kelecsényi László és Petőcz András írók, közreműködnek : Kováts Kriszta és Gazsó György színművészek.

2018-10-31 13 óra Ha azt hallják, szaké, azonnal Japánra gondolunk. A rizsből készült alkoholos italnak ezernyi változata van, sokkal több, mint a mi „nemzeti” kedvencünknek, a pálinkának. És azt halloták-e, hogy a világban a japán whisky-nek legalább olyan jó híre van, mint a legjobb skót rokonának? Arról meg azt gondolom, igen keveset tudunk, hogy a japán italozási szokásoknak külön –és szigorú- szabályrendszere van. A távoli ország italkultúrájáról az elismert szakértővel, Vörös Attilával beszélgetünk.

2018-10-24 13 óra Jól tudjuk, az emberi akarat nem ismer határokat. Mégis meglepődünk, s talán el is szégyelljük magunkat, mi épkéz-láb emberek, amikor mindannyiunkat megszégyenítő teljesítményekről hallunk, amelyeket sokszorosan hátrányos helyzetű, vagy fogyatékos emberek érnek el. A kitartás és az akaraterő első számú példaképe számomra az amerikai Helen Keller, aki egy csecsemőkori betegség következményeként siket és vak lett. 1904-ben 24 évesen mégis magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett. 12 könyvet és számos cikket írt. Világhírű szerző és szónok lett, a fogyatékos emberek szószólója.
A zene világából elég ha a két leghíresebb vak zongoristát említem: a jazz kiválóságát, Ray Charles-ot, vagy a soul halhatatlanját, Stevie Wondert, akinek kiváló humorát remekül példázza az alábbi történet.
Történt egyszer, hogy egy riporter megkérdezte tőle, nem zavarja-e, hogy vak? Az egyébként színesbőrü zenész válasza ez volt: „Az nem. Sokkal jobban zavarna, ha néger lennék…”
A mai Kultúrmorzsákban 2 fiatalembert mutatunk be. Két Tamást, akiknek nemcsak a keresztnevük azonos, hanem a sorsuk, és az érdeklődésük is. Az egyikük, Érdi Tamás már befutott muzsikus, másikuk, Juhász Tomi még csak most bontogatja a szárnyait. A legfőbb azonosság mindkettőjükben az, hogy teljes és boldog életet élnek.
A 34 éves Érdi Tamás zongoraművész életét, csodálatos pályafutásnak részle-teit már betéve tudja a zeneszerető közönség. Azt mindenképpen, hogy koraszülött volt, mindössze 5,5 hónapra született, és egy hibás inkubátor-kezelés következtében elveszítette a látását. Hamar rátalált azonban egy csodálatos világra, a zenére. Nyolcévesen a Vigadóban lépett először pódiumra, tizenöt éves, amikor Moszkvában első helyezést ér el a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. Dupla pontszámmal kerül be a Bécsi Zeneakadémiára, 2002-ben pedig a Torontói Royal Konzervatóriumban szerez diplomát. Itthon Junior Príma, majd Príma Primissima-díjat kapott. 
Juhász Tomi esetében sokat segített a családnak, s később neki is a Stevie Wondernél emlegetett fanyar humor. Erről édesanyjával, a rádiós újságíróként ismert Sándor Erzsivel közösen írt könyvük címe is erről árulkodik: „Szegény anyám, ha látnám”. Juhász Tomi egyetemista, több mint 15 éve foglalkozik zenéléssel. Célja, hogy megmutassa, vakként is lehet teljes életet élni. Mint fogalmaz, ez az egész ugyanannyira „csak” egy probléma, mint bármi más: okoz nehézségeket, de meg lehet vele birkózni, épp úgy, mint a szüleink elvesztésével, vagy a cukorbetegséggel. Tomi 3 éve indította el Vaklárma nevű szólóprojektjét, amelynek Profil című bemutatkozó lemezéről hallhatnak majd 2 dalt az adásban.

2018-10-17 13 óra „Anyós lettem Japánban” –avagy „Hétköznapok a Felkelő Nap országában” címmel könyvet írok. Ebben a személyes kötődés/tapasztalatok mellett olyan emberek portréját is „megrajzolom”, akik munkájuk kapcsán a legkülönfélébb oldalát meg tudják mutatni ennek a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk messze eső egzotikus világnak. Interjúalanyaim egyike Dr. Sűdy Zoltán, aki 40 éve hivatásszerűen foglalkozik Japánnal. Fiatal diplomataként került először a szigetországba, ahová a 90-es évek közepén nagykövetként tért vissza. Ezután tanácsadó céget alapított, amely a japán és a Közép,-valamint Kelet-európai cégek kapcsolatfelvételét segíti. Dr. Sűdy Zoltán tagja volt a magyar és japán miniszterelnökök által 2005-ben létrehozott "Bölcsek Tanácsának, vendégprofesszora a tokiói Josai Egyetemnek, ahol 2010-ben díszdoktorrá avatták. Nem mellesleg a Magyarországi Japán Tea Egyesület elnöke is. 2009 májusában a Japán Császár a külföldiek számára adományozható második legmagasabb elismeréssel, a "Felkelő Nap Rendje Arany és Ezüst Csillaggal" tüntette ki. 

A mai Kultúrmorzsákban sok más érdekességről is hallunk Dr. Sűdy Zoltántól, akinek érdeklődését leginkább a hihetetlenül előrehaladott technológia és a több, mint ezer éves történelemből fakadó hagyományok, szokások szoros együttélése ragadott meg.

2018-10-10 13 óra Két fontos és különleges könyv a ma Magyarországáról. Alföldi Róbert: Magánügy c. kötetét Csáki Judit írta, és a 
Kultúr-morzsákban mutatja be. A „Köszönjük Elnök Úr” pedig valójában egy -röviddel Göncz Árpád halála után- megjelent emlékkönyv, László Ágnes gondozásában. 2000-ben –közéleti tisztségének befejezése után- szellemi életünk kiválóságai sokféle műfajban köszönték meg a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök munkáját.

2018-10-03 13 óra Azt tartják, nehéz a rádióban látványról beszélni. Valóban, vizuális élménnyel nem szolgálhatunk. De rengeteg olyan információval, amelyek segítségével –képzelőerőnket segítségül híva- mégis láthatjuk lelki szemünk előtt az elmondottakat. Most ritka kincsekről hallanak... 

Soha még olyan átfogó, az 1600-as évek holland művészetét bemutató tárlatot nem láthatott a magyar közönség, mint 2014-ben. Az európai kultúra egyik virágkorát mutatta be a Szépművészeti Múzeum "Rembrandt és a holland arany évszázad festészete" című nagyszabású kiállítása. A sok szenzáció egyike, hogy a jelentős számú Rembrandt mű - köztük a legkorábbinak ismert festménye és az utolsó önarcképe - mellett Vermeer három jelentős alkotását is láthatja a nagyközönség. Önök pedig Ember Ildikó művészettörténésztől, a XVII. századi holland festészet nemzetközileg is elismert kutatójától hallhatnak az Aranykor festészéről.

Mindezek előtt múzeum-kultúránk helyzetét elemezzük a szakma egyik avatott ismerőjével, Martos Gáborral, a Művészet c. folyóirat volt főszerkesztőjével.

2018-09-26 13 óra Magányos, társtalan, szingli. Gyakran keverjük e fogalmakat, pedig nagyon mást jelentenek. A mostani adásban arról a már majd 2 millió emberről lesz szó, akik egyedül élnek. Akikre a fenti jelzők valamelyike ráillik. De nincs reménytelen eset, mindenki meg tudja találni a párját. Csak lépnie kell, tennie kell érte. Ezt mondja több évtizedes tapasztalata alapján Kánya Kata, a téma szakértője. Mert -meglepő módon- egyre több huszonéves fiatal keresi fel társkereső irodáját. Annak ellenére, hogy terjedőben van a "kapunyitási" pánik. Hogy mi ez? Ezt is megtudják a legújabb Kultúrmorzsákból.

2018-09-19 13 óra SÁMÁN. Varázsló? Táltos? Gyógyító? Annyi bizonyos, hogy személyét titok lengi körül. Mégpedig olyan titok, amelynek nyitjára nincs ember, aki ne lenne kíváncsi. Mindazoknak, akik így vannak vele, segítségükre lesz egy könyvújdonság: a SÁMÁNOK, KÉPEK, SZERTARTÁSOK. Műsorunkban pedig két kiváló szakember, Hoppál Mihály néprajzkutató és állandó operatőrtársa, Nádorfi Lajos mutatja be a könyvet, és a sámánokat.

2018-09-12 13 óra Okinawa Mi Amor – Szerelmem Okinawa
Dr. Korsós Zoltán
, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, jelenlegi főigazgatója az okinawai Riukiu Egyetem meghívására 2009-2012 között három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, Japán déli részén. Ötvenhárom szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit tárja „Okinawa Mi Amor - Szerelmem Okinawa” című, tavaly megjelent könyvében az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában. A hiánypótló könyvvel a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót igyekszik megismertetni a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal. A kintlét alatt készült 50 ezer fotóból félszázat kiválasztva készült a Riukiu-szigetvilág szűk keresztmetszetét adó tárlat, amelyet maga a japán nagykövet asszony nyitott meg.
Dr. Korsós Zoltán fotókiállítása november 4-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában.

2018-09-05 13 óra A perzsa származású Dr. Farid Ajangnak világpolgárként Magyarország a hazája. A különösen sokoldalú fiatalember Budapesten tanult, itt alapított egzisztenciát. Képzettségét az Egyesült Államokban, az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében és San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvosi tanszékén szerezte. Fogorvosként dolgozik, emellett igazságügyi fogorvostanban specializálódott, így egy viszonylag új igazságügyi területen fogorvos szakértőként tevékenykedik. Ő is tagja a Magyar Tömegszerencsétlenség-azonosító Csoport fogászati részlegének.
Dr. Farid története éppúgy mesébe illő, mint családja minden generációjáé. Bécsben, orvoscsaládban született. Apai nagyapja választott új hite, Baha’u’llah tanításai miatt, már idős fejjel készerült elhagyni szülőhazáját, Perzsiát. Az ő története különösen izgalmas a „családregényben”. Ajang dédapja ugyanis mohamedán pap volt, mégpedig a fanatikus fajtából való. Ebben a szellemben nevelte gyermekeit is. Egyszer egy idegen érkezett a városukba, az új vallásalapító, Baha’u’llah tanait hirdette. Dr. Farid nagyapja azzal a céllal ment el az előadására, hogy a ruhája alá rejtett tőrrel megöli. Előbb azonban végighallgatta az előadást, amelynek végén különös dolog történt. Egyre kíváncsibb lett. A végén sokáig együtt maradt az idegennel, hosszan elbeszélgettek, és a következő napokban is találkozgattak nagy titokban. A tervezett gyilkosság helyett a család számára még nagyobb baj következett be: a fanatikus mohamedán pap fia baha’i hívő lett. Amikor Iránban hivatalosan is üldözték az új vallás híveit, Európába jött, Ausztriában telepedett le. Öreg volt, már, nyolcvan körül, amikor hazát kellett váltania. Majd beleszakadt a szíve, de a hite erősebb volt a gyökereknél. Ajang édesapja már perzsa származású osztrák állampolgárnak született, miként ő is, aki az érettségi után Budapesten folytatta tanulmányait. De erről már meséljen ő maga.
- Még mielőtt elkezdtem volna egyetemi tanulmányaimat Budapesten, a nagyapámtól nagy ajándékot kaptam. Beutazhattam a világot. Eljutottam Hong-Kong-ba is, ahol több baha’i központ működik. Ezek közül egy külvárosi nyomornegyedben lévőbe látogattunk el, elképesztően szegény emberek közé. A koszos földön mellettem ült egy kínai fiú. Ahogy néztem, azon töprengtem, mi lehet a közös bennünk? A világ két távoleső pontján, különböző kultúrában nőttünk fel. Ő nagyon szegény volt, én jómódban nevelkedtem. Akárhogyan is törtem a fejem, semmilyen közös pontot nem találtam. Imádkozás közben jöttem rá, hogy bennünket csakis a hitünk köthet össze. Ez nagy felismerés volt, amelyet tovább erősített Új Zéland-i utunk. Ott, a maori törzsek között is voltak baha’i-ok. Hihetetlen érzés volt, hogy két bécsi fiatalember közösen mormolja az imát a festett arcú bennszülött törzsfőnökkel. Átjárt bennünket a szeretet, mintha egymás testvérei lennénk… Akkor éreztem, hogy ez nem pusztán egy szép filozófia. Valóban isteni dolognak kell lennie ahhoz, hogy ilyen sokféle nép tagjait egyesíteni képes.
- Fogorvosi diplomád megszerzése óta a Belvárosban magánrendelőt nyitottál. Előtte azonban Indiában is szereztél fogorvosi tasztalatokat.
- Ez egy különleges szocális projekt volt, amelyet az ottani baha’i közösség szervezett. Egy belga szájsebésszel olyan falvakat látogattunk végig, amelyekben előttünk orvos soha nem járt. Elláttuk a betegeket, és sajátos módon próbáltuk őket szájhigiéniára tanítani. Ezek az emberek életükben nem láttak fogkefét, ezért az ottani körülményekhez igazodtunk. A neam-fa ágai –amelynek nedvei antibakteriális anyagot tartalmaznak- jól helyettesítik a modern eszközöket….
A szimpatikus fiatalember életének további fordulatai a Kultúrmorzsák szerda adásában.

2018-08-29 13 óra Egy tőlünk mind földrajzilag, mind szokásaiban és tradícióiban nagyon távoli világban teszünk most képzeletbeli utazást. A Felkelő Nap országáról a legtöbb embernek két szó jut azonnal az eszébe: szamurájok és gésák. Most többet is megtudhatunk róluk. Éppúgy, mint arról, vajon miért a japán alkotmány és jogfejlődés témaköréből írta szakdolgozatát Dr. Gyarmati Paor Zoltán.

A zene kedvelői megismerkedhetnek a Tokyo-Budapest Ensemble formációval, amely fiatal magyar és japán muzsikusokból áll. Az együttest Berkes Kálmán klarinétművész alapította, 2002-ben. Nem véletlenül, hiszen ő maga régóta ingázik a két ország között. Szólista karrierje mellett ugyanis hosszú évek óta tanít az egyik legpatinásabb japán zeneakadémián. Itthon pedig a Győri Szimfonikusok művészeti vezetője.

Azt hiszem, nem túlzás állítani, hogy Japán művészetének és kultúrájának egyik legjobb ismerője Magyarországon Dr. Vihar Judit, a Károly Gáspár Református Egyetem nyugdíjas tanszékvezetője, aki a diákok nagy szerencséjére ma is aktívan tanít. És végül: a japán kertkultúráról, amelynek harmóniáját –ki hinné- Budafokon teremtette meg Jakab Zoltán Csaba , aki mondhatni szerelemből lett japán kerttervező és építő.

2018-08-22 13 óra KEDVENCEM FRIDA

A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.

A budapesti kiállítás a bemutatott művek segítségével megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét.

A műsor vendége: Csizmadia Krisztina

2018-08-15 13 óra Gyulakeszi egy alig 700 lelket számláló kis falu a Káli medence nyugati csücskében, a Tanúhegyek ölelésében. Nevéhez ma már nemzetközi hírű művészeti fesztivál fűződik. Bartunek Katalin üzletasszonnyá lett iparművész életében a kultúra mindig is fontos szerepet játszott. Nem csoda hát, hogy Gyulakeszi 150 éves malmában nyitott szépséges antikvitása emeleti részét szalon-színházzá alakította át. Nyaranta másfél hónapig itt zajlik a Csigo Art Fest sokszínű programsorozata. A zene sokféle ága otthonra talált itt. A hangversenyek után, a hajdani művészeti szalonok hangulatát idéző környezetben a környékbeli pincészetek nemes nedűit kortyolgatván beszélgetnek a vendégek egymással, a művészekkel, a házigazdákkal. A hangulatra jellemző, hogy messze földről is szivesen fogadják a felkérést a muzsikusok. Sokadszorra is, mintha hazajönnének… Az idei programok kapcsán emlékeket idézünk, és előre tekintve a fesztiválalapító nagy-ívű álmairól is szólunk.


( A 2018.06.27-i adás ismétlése )


2018-08-08 13 óra 80 éves Köves József a honi könyvszakma doyenje, a K.u.K kiadó vezetője.
Dolgozott a rádióban, volt újságíró, és szerkesztő, több, mint 60 éve a könyvkiadásban dolgozik. 15 könyvet írt, verseskötetet is jegyez, meg mesejátékot. Nevéhez fűződik a Legnagyobb Vicckönyv, amely kétszeresen is a legnagyobb: részben világrekord, ugyanis soha ennyi vicc még nem jelent meg egyetlen kötetben, másrészt ilyen album-méretű vicckötet nem létezik másik a világon… Beszélgetésünk témája indokolja a népszerű retró zenéket, hisz történeteink a 60-a, 70-es, 80-as évek világát idézik…

2018-08-01 13 óra „A színház teljes emberré tesz”- mondja Orlai Tibor, a magyar színházi szcéna második legnagyobb mecénása. Az első az állam. Több mint 20 darabot tart repertoáron, ma már évente hat-hét bemutatója van. A hat és a hét egyébként is bűvös számok Orlai Tibor életében: producerként a Hat hét, hat tánc című darabbal vívta ki helyét a magyar színházi életben, még 2006-ban. Az egyik legbarátságosabb színházi ember, akivel valaha találkoztam. Mindig mosolyogva beszél arról a két dologról, ami számára a legfontosabb az életben: a színházról és a kutyákról. Most a Kultúrmorzsákban teszi ezt.

2018-07-25 13 óra Ma 38 éve, 1980 július 25-én meghalt a Brezsnyev-korszak lelkiismeretének tartott Vlagyimir Viszockij. Temetése tüntetéssé dagadt az olimpia lázában égő Moszkvában. A zseniális színész-énekes-költő egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. Lázító erejétől rettegett a hatalom, megpróbálták agyonhallgatni, de versei így is kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, dalait illegális kazettákon terjesztették. Viszockij ennek ellenére nem tudott, nem is akart máshol élni, csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni…

Bővebben: http://oroszok.reblog.hu/viszockij-eletei-es-halalai-kepekb…

2018-07-18 13 óra Bodor Johanna koreografál az európai „legek” fesztiválján. 
Estspiele Fertő tavon fekvő, gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál. A Mörbisch-i Seefestspiele voltaképpen a „legek” kulturális attrakciója. A legtermészetesebb díszletek között zajlik az operett világának egyik legjelentősebb és leglátványosabb fesztiválja Európa egyik legnagyobb és legszebb szabadtéri színpadán. Bodor Johanna hétvégenként Mörbischbe utazik, keddtől péntekig pedig Budapesten próbálja az István, a királyt az Operettszínházban, aztán június 30-ától haza sem jön Ausztriából egészen július 12-éig: akkor lesz a premierje a Marica grófnőnek, Kálmán Imre operettjének a Mörbisch-i Seefestspiele monstre színpadán. A „külön-legekről”, az embert-próbáló nemzetközi team-munkáról a Kultúrmorzsákban mesél Bodor Johanna.

2018-07-11 13 óra „100 évenként egyszer születik ilyen tehetség. Magának a Nemzeti színházban a helye” –mondta a színiakadémista Szeleczky Zitának kora legnagyobb aktora, Ódry Árpád. Szavait igazolta a szépséges, énekelni, táncolni is remekül tudó, drámai tálentummal is megáldott színésznő. Aki nemcsak a színpadon kápráztatta el a közönséget, hanem a magyar film „aranykorában” több, mint kéttucatnyi alkotásban is. Üstökösként induló pályáját -tipikusan magyar sors- a II. világháborút megelőző és követő politika szakította meg drasztikusan. 53 évig emigrációban élt. Mélyen hívő, magyarságát egész életében töretlenül vállaló színésznő volt, aki a száműzetés keserű évtizedeiben is szent feladatának tekintette, hogy sorstársaiban, bárhol a világban élő magyarokban Vörösmarty, Petőfi, Ady szavaival ébren tartsa a hitet: „Komp-ország” egyszer majd révbe ér.

2018-07-04 13 óra „Én nem határon túli magyar vagyok, hanem határtalanul magyar”- tartotta magáról Kányádi Sándor, aki június 20-án, életének 90. évében megtért költészetünk halhatatlanjainak pantheonjába. Ő minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és mindenekelőtt a félelem nélküli életet. 

Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba éppúgy, mint a legtávolabbi városokba, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet. Kányádi Sándor július 7-én szülőfalujában Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. Havas Judittal, a versmondás nagyasszonyával emlékezünk a magyar költészet egyik legnagyobbjára, Kányádi Sándorra. A műsorban néhány versét a költő előadásában hallgathatjuk meg.

2018-06-27 13 óra Gyulakeszi egy alig 700 lelket számláló kis falu a Káli medence nyugati csücskében, a Tanúhegyek ölelésében. Nevéhez ma már nemzetközi hírű művészeti fesztivál fűződik. Bartunek Katalin üzletasszonnyá lett iparművész életében a kultúra mindig is fontos szerepet játszott. Nem csoda hát, hogy Gyulakeszi 150 éves malmában nyitott szépséges antikvitása emeleti részét szalon-színházzá alakította át. Nyaranta másfél hónapig itt zajlik a Csigo Art Fest sokszínű programsorozata. A zene sokféle ága otthonra talált itt. A hangversenyek után, a hajdani művészeti szalonok hangulatát idéző környezetben a környékbeli pincészetek nemes nedűit kortyolgatván beszélgetnek a vendégek egymással, a művészekkel, a házigazdákkal. A hangulatra jellemző, hogy messze földről is szivesen fogadják a felkérést a muzsikusok. Sokadszorra is, mintha hazajönnének… Az idei programok kapcsán emlékeket idézünk, és előre tekintve a fesztiválalapító nagy-ívű álmairól is szólunk.

2018-06-20 13 óra Lassan 25 éve, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Mégpedig azzal, hogy 34 nyelven énekelte dalait. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is. Portré a Liszt-díjas Érdemes Művész énekesnőről, előadóművészről, tanárról, a Krónikás Zenede alapítójáról, Dévai Nagy Kamilláról.

2018-06-13 13 óra Mai vendégem Debreczeny Zoltán Veszprémből érkezett. Bemutatásával kissé tanácstalan vagyok. Jómagam festőként ismertem meg, noha mérnökként diplomázott. Hosszú évekig építészként városa és a veszprémi vár rekonstrukcióján munkálkodott. 35 éves korában ecsetet ragadott, és azóta is vidám, élénk színekkel meseillusztrációkra emlékeztető, karikatúraszerű figuráival varázsol vásznaira egyedi világot. De GYES-en is volt az unokájával, mindeközben Veszprémben megnyitotta az Írás-Kép Galériát. A civil kurázsi sem áll messze a habitusától. Ha valakin, vagy valamin segíteni kell, ő zászlóvivő lesz ott. Zenei ízlése legalább annyira eklektikus, mint eddigi életútja. Ha jazz, akkor Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, ha különösség, a bécsi Bauchklang Beatbox. A fiúk, akik mindenféle hangszer nélkül nyomják a zenét, csupán az ember természetes hangképző szerveit veszik igénybe. Magyarul: a szájukkal zenélnek. Minderről részletesen hallanak a mai Kultúrmorzsákban. Ismerjék meg Debreczeny Zoltánt, akinek festői világát, és természetesen ő magát is három szó jellemez a legjobban: Játék, Humor, Irónia.

2018-06-06 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

2018-05-30 13 óra A SZERETET FESZTIVÁLJA

Kalocsa felé tart a boldogság kék madara. Nincs már messze, hisz 26. alkalommal teszi ezt, jól ismeri az utat. Mint minden évben, most is Lakatos György, fagottművész csalogatta le szülővárosába. 1992 óta, több éves gyógyulása után, köszönetként ő találta ki a Kék Madár Fesztivált. A legelesettebbekre, a beteg gyerekekre gondolt, akik a Kalocsa környéki falvakban, tanyákon ezerszer kiszolgáltatottabbak, mint a városiak. Ők még Isten kegyelmétől is messze estek... A segítés mellett nem mellesleg ez az ország legrangosabb karitatív fesztiválja, ahová művészeti életünk legjobbjai jönnek az első hívó szóra. Ők is tudják, mennyire igaz Albert Schweitzer híres mondása, mely szerint „Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne” . Ez kimondatlanul is a Kék Madár Fesztivál mottója.

2018-05-23 13 óra A Felkelő Nap országa Budapesten

A kétnapos ünnepség az évente megtartott Japán Napok hagyományteremtő folytatása a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében. Célja a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk távol eső ország bemutatása, a hagyományos japán értékek hasznosításának, elsajátításának igényével. Vendégünk a stúdióban Dr. Vihar Judit professzor asszony, a MJBT elnöke, az országban az egyetlen, akinek munkásságát a japán császár őexellenciája két kitüntetéssel is elismerte.

2018-05-16 13 óra 371 CSILLAG. 371 cigány gyermek született az auschwitzi haláltáborban. 371 cigány gyermek meghalt az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a „371 Csillag” című gálaelőadás keretében a Bátorság és a Roma Ifjúság Napja alkalmából a Nemzeti Színházban május 19-én este. Vendégünk a stúdióban: Kalla Éva író, teolgóus, média szakember, aki anyanyelvén kívül beszél héberül, ógörögül és latinul. 

Történeti háttér:
Az Auscwitz – Birkenauban lévő cigány családi tábor felszámolására Himler adta ki a parancsot. A Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Ahelyett, hogy szó nélkül engedték volna, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. A férfiak, nők, gyermekek ormótlan fegyvereket készítettek, melyek ugyan nem vehették fel a versenyt az SS felszerelésével, azonban amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal, sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás, és parancs híján nem tudták mit tegyenek. Azonban kis idő után újabb rohamot indítottak a Zigeunerlager ellen. Véres harc következett, sok romát lemészároltak, de sok náci is elesett. Mivel a csata alatt megérkezett a transzport Magyarországról, az SS-ek nem tudták két helyszínen ellátni a feladatot. A táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat. A védekező romák ellenállása sikerhez vezetett, időlegesen túlélték a legyilkolásukra szervezett akciót.
Azokra emlékezünk, akik bátorságukkal példát mutattak a ma embere számára is!

2018-05-09 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai. Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Ismerkedjenek most meg a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában kiteljesedő életművének legjobb és legújabb alkotásaival.

2018-05-02 13 óra „Nem elég létezni, élni kell.” Ez a mondat akár az ars poétikája is lehetne a 90 éves Makk Károlynak. Tanúság erre az első könyve, a Szeretni kell. A filmes szakma doyenje félszáz film után az írásról azt tartja: "Az elején egy játék, a közepén munka, a végén pedig gyötrelem”. A vaskos kötetet egyszuszra szeretné elolvasni az ember, miközben úgy érzi, Makk Károly vendégeként egy különös filmet álmodik. Olyan partnerekkel, mint Tony Curtis, Törőcsik Mari, Federico Fellini, Lollobrigida, Dajka Margit, Marina Vlady, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György, Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám, vagy Francis Ford Coppola. Ebben az életét és életművét bemutató kötetben a budapesti kulturális élet és a magyar politikai élet "sajátosságait" is bemutatja Makk Károly.

2018-04-25 13 óra A komputerzene már régen tért hódított a filmek kísérőmuzsikájaként, de koncerttermekbe mintha nehezen tudna betörni…. Mi lehet ennek az oka? Erről és kihívásokban, kalandokban bővelkedő életútjáról beszélgetünk Ungváry Tamás zeneszerzővel. ,„A rossz körülmények hihetetlenül nagy erőfeszítésekre késztettek" –mondja az elektroakusztikus zene világszerte ismert komponistája, akinek legnagyobb sikere, hogy egyik szerzeményét Bach, Mozart és Stravinszkij műveinek társaságában adták elő Kölnben. A váltások és kihívások embere most a Kultúrmorzsákban.

2018-04-18 13 óra PORBÓL A CSILLAGOKIG
Eszterhai Katalin olyan, mint a csillagok: valósággal beragyogja környezetét. S akár az égboltot járó csillagképek, ő is nagy utat tett meg, míg a szabolcsi nincstelenségből egészen Kanadáig jutott. Mozgalmas és izgalmas életútjáról („PORBÓL A CSILLAGOKIG”) beszélgetünk a mai Kultúrmorzsákban, ill. harmadik könyvéről, amely a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg, Légy az élet csodálója címmel, s amelyben Katalin derűs bölcsességgel és fékezhetetlen életörömmel ír időskorról, a szeretet erejéről és a minket körülvevő apró csodákról.
„Ha már olyan öreg leszek, hogy már bizonytalanul, ingatagon járok és a lábam alig érinti majd a földet, ha már nem tudom eldönteni, hogy repülni, elesni vagy meghalni szeretnék, még akkor is keresni fogom azt az örökszép világot, ahol a félelemnek nincs hatalma, ahol öregen is önmagamhoz méltó tudok maradni, ahol a szeretet irányítja az utamat, ahol a »Jövő minden reményét ringatom, / Mint a vihart és fészket a falomb. / Így állok örök békességbe már / S az Istent várom, aki földre száll.«”

2018-04-11 13 óra Kacat-történelem. Fura szóösszetétel. Merthogy a kacat tulajdonképpen lim-lom, értéktelen holmi. A történelem meg komoly tudomány. De így együtt: kacat-történelem? Igen. Számlák, csekkek, meghívók, árcédulák, blokkok, mozi-színház,-koncertjegyek, értesítések, nyugták… Ma még kacatok, lim-lomok, amelyek használat után azonnal, vagy később, de mindenképpen a szemétkosárban landolnak. Ám a ma értéktelen kacatja holnapra már történelem. Életünk apró, de fontos hírvivői a jövőnek. Bizonyság erre az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárában történelemmé magasztosult kacatok 4 millió darabos gyűjteménye.
Műsorunk második részében egy különösen szép világba invitáljuk önöket: a szecesszió birodalmába. Ámulatba ejtő épületek, buja, kacskaringós formák, tüzes színek, csodás üvegablakok, szokatlan festmények, tárgyak, ékszerek. A 19. század végének új művészeti irányzata ma népszerűbb, mint valaha. Az Iparművészeti Múzeum kincseiről beszélgetvén, megmutatjuk, miért.

2018-04-04 13 óra A fiatal testvérpár, Jávorkai Sándor hegedű,- és Jávorkai Ádám csembaló művész híres zenészcsaládba született. A Bécsi Zeneakadémián két diplomát is szereztek, hamarosan a zenetudományok doktorai lesznek. Az első külföldi előadók voltak, akik Ausztriában kétszer is elnyerték az Év Muzsikusa címet. Játékukról mindenütt elragadtatással írnak a kritikusok. Egymást érő külföldi fellépéseik mellett is fontosnak tartják a jótékonyságot. Több, mint 200 koncerten ismertették meg gyermekekkel a klasszikus zene szépségét, de játszottak a fukushimai cunami károsultjainak megsegítéséért is. Remek humoruk és hihetetlen szerénységük mellett virtuóz játékukkal minden bizonnyal magukkal ragadják a Kultúr-morzsák hallgatóit is.

2018-03-28 13 óra „Egyszerűen jó adni”
Józan László, a Vígszínház Junior Prima-díjas színművésze másfél hónapon át gyűjtött pénzadományokat rászoruló magyar családoknak, akik szülőfalujában, a kárpátaljai Mezőváriban élnek rendkívül nehéz körülmények között. Voltaképpen jótékonysági aukciót indított a Facebookon. Két különleges tárgyat bocsátott online árverésre. Együttműködő partner a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt. A hat hét alatt valamivel több mint 420 ezer forint jött össze a hozzájárulásokból, amelyekből elsősorban élelmiszer- és higiéniai csomagokat vásároltak. Ezeket az adományokat Józan László és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai március 24-én személyesen adták át a Mezővári Református Egyházközség Beteggondozó Szolgálatának, illetve kilenc mezővári családnak. Több hónapra is elég élelmiszer jutott például a 93 éves Erzsi néninek, a falu legidősebb asszonyának, vagy a négygyermekes Farkas-családnak, akik a száraz élelmiszeren kívül íróasztalt, gyerekszékeket és mosógépet is kaptak.
Józan László jelenlegi színházi szerepei:
Áts Feri – Pál utcai fiúk (Vígszínház)
Maugli – A dzsungel könyve (Pesti Színház)
Willem – Távoli dal (monodráma, Vígszínház)
Jacob – Az Őrült Nők Ketrece (Átrium)
Náthás angol költő – Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház)
Lorenzo, fiatal úriember – A velencei kalmár (Pesti Színház)
Baltazár – Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
Tartuffe – Tartuffe (Pinceszínház)
Ő lesz Benvolio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatnak be júliusban.

2018-03-21 13 óra Tavaszi zsongás, egy táj megújulása könyvkiadásunk egyik remekében. Ez a Nagy Káli Könyv. Kilenc év munkája van e különleges, ritka-szép –és nem utolsó sorban 5 kilós- kötetben. Két férfi, Bojár Iván András és Darabos György szerelmi vallomása a tájhoz. Rajongásuk nemcsak a földrajzi szépségek, hanem az ottani életminőség iránt, amely az odavonzódó művészek, alkotószellemű emberek közösségéből született. Ebben a könyvben vannak portrék, étel- és tárgyfotók, tájképek és légi felvételek. Az albumba 780 kép került bele, de a kilenc év alatt körülbelül tízezer kép készült.

2018-03-14 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

2018-03-07 13 óra Sokszínű, tevékeny, filigrán kis energiabomba. Csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral muzsikál az ország és a világ számos pontján. Példaadó mamája két kislányának, Dorkának és Jankának. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő, dr. Bigyó bohócként számos budapesti és vidéki kórházba jár kollégáival mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. KÁRÁSZ ESZTER többször volt már a Rádió Bézs vendége, de alaposan most ismerheti meg őt, a Kultúrmorzsákban.

2018-02-28 13 óra Az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi élménye számomra egy monodráma volt, Olasz Ágival a főszerepben. Egy kamaszlány sorsa a múlt század legszégyenteljesebb korszakában. Olasz Ági 10 év kihagyás után először lépett színpadra, és ahogyan ő szokta, nem játszotta, hanem élte a szerepét. Az EGY PESTI LÁNY c. drámát Szántó Erika rendezte. A Kultúrmorzsákban vele és a pesti lánnyal, Olasz Ágival találkozhatnak. Természetesen jónéhány jelenetet is hallhatnak, Gerendás Péter zenéjével.

2018-02-21 13 óra „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- vallja Havas Judit. Ám a versmondás nagyasszonya a költők remekművein kívül a magyar próza gyöngyszemeiből is gyakran válogat.  Például Szabó Magda világszerte nagy sikert aratott regényének egyszemélyes előadásával.  „Az ajtó” az írónő legnagyobb hatású műve, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja elevenedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda (s gondolatainak tolmácsolója, Havas Judit) szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról.

2018-02-14 13 óra Az erdélyi színjátszás és román filmek volt sztárja Magyarországon is élt másfél évtizedig. Az év legjobb színésznőjeként 4-szer lett nívódíjas, megkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével.
Szilágyi Enikőnek régóta Párizsban van az otthona, ahol sikereit nemcsak tapsban, kritikákban is mérheti: „Tehetsége és erős egyénisége méltó helyet biztosít számára a nagy tradíciójú előadóművészek sorában Florelle, Lys Gauty, Juliette Greco és Barbara mellett.”

2018-02-07 13 óra Irodalmi szenzáció a Kultúrmorzsákban! A világon a Karinthy família az egyetlen, amely három nemzedékének svédre lefordított művei együtt szerepelnek Stockholmban, a világhírű Nobel Könyvtárban, ahol még a Dumas családnak is csak két generációja van jelen. A már szinte népmesei történet főszereplője a Karinthyakon kívül Moritz László, "a kultúrdiplomatává" lett újságíró, szerkesztő. Ő és Karinthy Márton a friss Kultúrmorzsák vendége.

2018-01-31 13 óra Bayer Ilona vagyok.
Még az iskolapadban ültem, amikor rádiós lettem. Ennek pontosan 50 éve… Később a televízióhoz kerültem, de a „beszélő dobozhoz” mindig hű maradtam.
Most itt, a Rádió Bézsben osztom meg a hallgatókkal mindazt, ami nekem a kultúrát jelenti.
Szerdánként 13 és 14 óra között tehát velem: KULTÚRMORZSÁK.

Kovalik Márta díj

Kedves Barátaim!
 
Szeretnék megosztani Veletek két nagyon jó és szép hírt. 
 
Megünnepeltük a BÉZS Rádió működésének 5 éves évfordulóját. Ehhez itt is hadd gratuláljak Fodor Jánosnak, a Rádió lelkének és motorjának az egész kuratórium nevében! További sok évnyi sikeres működést kívánunk!
 
Az ünnepséget a Király u. 11. szám alatt található K11 Művészeti és Szabadidő Központban szervezte meg János, nagyon szépen és mívesen. Sajnos, akinek igazán ott kellett volna lennie, megbetegedett. Így Talyigás Kati nem volt személyesen jelen, hogy megtudja, hogy Ő kapta idén a Kovalik Mártáról elnevezett vándordíjat.  Fodor János nagyon szép szavakkal emlékezett meg a névadóról, s az első két díjazottról, Bojár Gáborról és Vekerdy Tamásról. Azt is elmondta, hogy egy névtelen adakozó lehetővé tette, hogy a vándordíj egy másolata ott maradhasson a díjazottnál is a következő 5 évben.  Majd felhívta a színpadra a díj alkotóit, Formanek Zuzsát és Bedécs Kristófot, kezükben a díjjal. Talyigás Katalin távollétében pedig engem ért az a megtiszteltetés, hogy átvehettem tőlük a nagyon szép üvegalkotást, ami talán a leszálló Nikére emlékeztet leginkább, de mindenképpen a szárnyalásról, a repülésről, az alkotásról szól - azon kívül, hogy nagyon szép, légies!  
 
Gratulálunk, Talyigás Katalin! 
 
Hegyesi Gábor
Szociális Innovációs Alapítvány 
a Kuratórium elnöke
 

 

 >>>

Hallgatónktól

Kedves Bézs, és Ti mind, akik Nekünk Bézseltek!

Messziről kezdem, de nem lesz hosszú! Szeretem a szép ruhákat, kiegészítőket, mindig is szerettem öltözni, de nem szeretem a harsány színeket! A visszafogott, finom, halvány, minőségi öltözködést kedvelem, és a bézs színeket. Ugye már itt is vagyunk!

Amikor megtudtam hat évvel ezelőtt, hogy a színem, a bézs már egy rádió neve is, azt gondoltam, ez valami reklámfogás csak. De aztán megnéztem, hogy milyen nevek, és műsorok fémjelzik a rádió működését. Hallottam, hogy Fodor János, a kezdeményező, hogy ott vannak mellette azok a nevek is, akikért érdemes „kinyitni” a rádiót, és tudtam, ez bizony jó lesz!

És igen, nagyon jó lett! Szeretem, hogy egyre szélesebb profillal megy, hogy a nagy nevek mellett, jöttek a fiatalok is, hogy frissült a tartalom, szinte egész nap itt szól mellettem a Bézs.

Elegem volt, és van már a máshol a mennyiségében is az egeket ostromló politikai műsorokból, az állandó ekézéstől, a vad hangulatú párbeszédekből, a folytonos „a valamire” való utalgatásokból, olyan rádióra vágytam, ahol, ahogyan az ars poetica-jában is ott van, minőségi, lágy hangok szerepelnek, ahol elfelejtem, hogy kint dühöng a vad világ, ahol nem kell gyomorgörccsel hallgatnom a műsorokat.

Ez a rádió pont ilyen, ezért szeretem. Már hat éve ennek, és kívánom, és remélem, hogy így is marad!

Nagyon sok örömteli, boldog születésnapot kívánok!

Egy hűséges hallgatójuk, Éva

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:

Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs

 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Immár öt esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 

 >>>

Játék

Szenvedésekkel teli, regényes élet, világhír. Utánozhatatlan hang és örök dallamok. Játékunkban Edit Piafra emlékezünk és a helyes megfejtések beküldői között Michelle Marly: Edith Piaf és a szerelem dala c. könyvét sorsoljuk ki.

 >>>

az Autodoc Club weboldalán