A Rádió Bézs elsősorban a Nőkért szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőkért. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. A Rádió Bézs online rádió, napi 24 órában szól! A Rádió BÉZS a finom lágy hangok vonala! Sok szép muzsika, értelmes emberek! Higgadt és mégis szenvedélyes  >>>

Rádióbézs

Bayer Ilona

„Bayer Ilona a rendszerváltás híradójának szőke ciklona, a Civil Kurázsi nagyasszonya –amúgy elkötelezett művészetpártoló és környezetápoló- mesteri fokon űzi a tömegtársalgás valamennyi fortélyát: teszi ezt úgy, hogy jó szándékot közvetít jószándékúan. Ha kutatnák, filoszok és akadémikusok széles köre állna értetlenül a Bayer-jelenség előtt. Nyilván, mert személyisége csakúgy fények és árnyalatok sokaságát festi, mint azok az akvarellek, amelyek szelíd vonalvezetésükkel nyugtatják a szemet, miközben titkaikkal mélyen elgondolkodtatják a meghódított szemlélőt”

(Kenderessy Attila, részlet a „Nő a szemünkben” c. portrékötetből)

Kultúrmorzsák címmel Bayer Ilona a szélesebb értelelemben vett kultúra eseményeivel foglalkozik, kiemelten a képző és iparművészettel, környezeti kultúránk dicséretes, vagy épp szemet szúró jelenségeivel. Élő adásokban, illetve a Hatoscsatornán sugárzott -azonos című- műsorsorozata felelevenítésével.

 

• Kultúrmorzsák • szerda • 13:00-14.00 •

2019-10-16 13 óra Okinawa Mi Amor – Szerelmem Okinawa
Dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, jelenlegi főigazgatója az okinawai Riukiu Egyetem meghívására 2009-2012 között három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, Japán déli részén. Ötvenhárom szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit tárja „Okinawa Mi Amor - Szerelmem Okinawa” című, tavaly megjelent könyvében az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában. A hiánypótló könyvvel a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót igyekszik megismertetni a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal. Kintléte alatt készült 50 ezer fotóból félszázat kiválasztva készült a Riukiu-szigetvilág szűk keresztmetszetét adó tárlat, amelyet maga a japán nagykövet asszony nyitott meg.

(A 2018-09-12-i adás ismétlése )

2019-10-09 13 óra Titkok nyomában
SÁMÁN. Varázsló? Táltos? Gyógyító? Annyi bizonyos, hogy személyét titok lengi körül. Mégpedig olyan titok, amelynek nyitjára nincs ember, aki ne lenne kíváncsi. Mindazoknak, akik így vannak vele, segítségükre lesz egy könyvújdonság: a SÁMÁNOK, KÉPEK, SZERTARTÁSOK. Műsorunkban pedig két kiváló szakember, Hoppál Mihály néprajzkutató és állandó operatőrtársa, Nádorfi Lajos mutatja be a könyvet, és a sámánokat.

( A 2018.09.19-i adás ismétlése )

2019-10-02 13 óra A világpolgár: Dr. Farid Ajang
A perzsa származású Dr. Farid Ajangnak világpolgárként Magyarország a hazája. A különösen sokoldalú fiatalember Budapesten tanult, itt alapított egzisztenciát. Képzettségét az Egyesült Államokban, az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében és San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvosi tanszékén szerezte. Fogorvosként dolgozik, emellett igazságügyi fogorvostanban specializálódott, így egy viszonylag új igazságügyi területen fogorvos szakértőként tevékenykedik. Ő is tagja a Magyar
Tömegszerencsétlenség-azonosító Csoport fogászati részlegének.
Dr. Farid története éppúgy mesébe illő, mint családja minden generációjáé. Bécsben, orvoscsaládban született. Apai nagyapja választott új hite, Baha’u’llah tanításai miatt, már idős fejjel készerült elhagyni szülőhazáját, Perzsiát. Az ő története különösen izgalmas a „családregényben”. Ajang dédapja ugyanis mohamedán pap volt, mégpedig a fanatikus fajtából való. Ebben a szellemben nevelte gyermekeit is. Egyszer egy idegen érkezett a városukba, az új vallásalapító, Baha’u’llah tanait hirdette. Dr. Farid nagyapja azzal a céllal ment el az előadására, hogy a ruhája alá rejtett tőrrel megöli. Előbb azonban végighallgatta az előadást, amelynek végén különös dolog történt. Egyre kíváncsibb lett. A végén sokáig együtt maradt az idegennel, hosszan elbeszélgettek, és a következő napokban is találkozgattak nagy titokban. A tervezett gyilkosság helyett a család számára még nagyobb baj következett be: a fanatikus mohamedán pap fia baha’i hívő lett. Amikor Iránban hivatalosan is üldözték az új vallás híveit, Európába jött, Ausztriában telepedett le. Öreg volt, már, nyolcvan körül, amikor hazát kellett váltania. Majd beleszakadt a szíve, de a hite erősebb volt a gyökereknél. Ajang édesapja már perzsa származású osztrák állampolgárnak született, miként ő is, aki az érettségi után Budapesten folytatta tanulmányait. De erről már meséljen ő maga.
- Még mielőtt elkezdtem volna egyetemi tanulmányaimat Budapesten, a nagyapámtól nagy ajándékot kaptam. Beutazhattam a világot. Eljutottam Hong-Kong-ba is, ahol több baha’i központ működik. Ezek közül egy külvárosi nyomornegyedben lévőbe látogattunk el, elképesztően szegény emberek közé. A koszos földön mellettem ült egy kínai fiú. Ahogy néztem, azon töprengtem, mi lehet a közös bennünk? A világ két távoleső pontján, különböző kultúrában nőttünk fel. Ő nagyon szegény volt, én jómódban nevelkedtem. Akárhogyan is törtem a fejem, semmilyen közös pontot nem találtam. Imádkozás közben jöttem rá, hogy bennünket csakis a hitünk köthet össze. Ez nagy felismerés volt, amelyet tovább erősített Új Zéland-i utunk. Ott, a maori törzsek között is voltak baha’i-ok. Hihetetlen érzés volt, hogy két bécsi fiatalember közösen mormolja az imát a festett arcú bennszülött törzsfőnökkel. Átjárt bennünket a szeretet, mintha egymás testvérei lennénk… Akkor éreztem, hogy ez nem pusztán egy szép filozófia. Valóban isteni dolognak kell lennie ahhoz, hogy ilyen sokféle nép tagjait egyesíteni képes.
- Fogorvosi diplomád megszerzése óta a Belvárosban magánrendelőt nyitottál. Előtte azonban Indiában is szereztél fogorvosi tasztalatokat.
- Ez egy különleges szocális projekt volt, amelyet az ottani baha’i közösség szervezett. Egy belga szájsebésszel olyan falvakat látogattunk végig, amelyekben előttünk orvos soha nem járt. Elláttuk a betegeket, és sajátos módon próbáltuk őket szájhigiéniára tanítani. Ezek az emberek életükben nem láttak fogkefét, ezért az ottani körülményekhez igazodtunk. A neam-fa ágai –amelynek nedvei antibakteriális anyagot tartalmaznak- jól helyettesítik a modern eszközöket….
A szimpatikus fiatalember életének további fordulatai a Kultúrmorzsák szerda adásában.

( A 2018.09.05-i adás ismétlése )

2019-09-25 13 óra Kedvemcem: FRIDA
A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.
A tavalyi budapesti kiállítás megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét. A műsor vendége: Csizmadia Krisztina művészettörténész.

( A 2018.08.22-i adás ismétlése )

2019-09-18 13 óra „Magyarországi és japán kapcsolatok az elmúlt 30 év tükrében” címmel nemzetközi konferenciát rendeznek Budapesten, a két ország diplomáciai kapcsolatai felvételének 150. évfordulója alkalmából. A Kultúrmorzsák vendége a tanácskozás két előadója, két olyan hölgy, akik sokat tettek/tesznek elsősorban a két nép közötti kulturális híd erősítéséért. Dr. Vihar Judit a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, tanár, haiku költő és műfordító, éppúgy, mint kolléganője, Waseda Mika, az Osaka Egyetem Magyar Tanszékének professzora. Témánk természetesen a konferencia címében jelzett, az utóbbi 30 év legfontosabb változásai az oktatásban, és a kultúra más területein.

2019-09-11 13 óra A Nagy Könyves: Köves József
81 éves Köves József a honi könyvszakma doyenje, a K.u.K kiadó vezetője.
Dolgozott a rádióban, volt újságíró, és szerkesztő, több, mint 60 éve a könyvkiadásban dolgozik. 15 könyvet írt, verseskötetet is jegyez, meg mesejátékot. Nevéhez fűződik a Legnagyobb Vicckönyv, amely kétszeresen is a legnagyobb: részben világrekord, ugyanis soha ennyi vicc még nem jelent meg egyetlen kötetben, másrészt ilyen album-méretű vicckötet nem létezik másik a világon… Beszélgetésünk témája indokolja a népszerű retró zenéket, hisz történeteink a 60-a, 70-es, 80-as évek világát idézik…

( A 2018.08.08 –i adás ismétlése )

2019-09-04 13 óra Az orosz bárd: Vlagyimir Viszockij
1980 július 25-én meghalt a Brezsnyev-korszak lelkiismeretének tartott Vlagyimir Viszockij. Temetése tüntetéssé dagadt az olimpia lázában égő Moszkvában. A zseniális színész-énekes-költő egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. Lázító erejétől rettegett a hatalom, megpróbálták agyonhallgatni, de versei így is kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, dalait illegális kazettákon terjesztették. Viszockij ennek ellenére nem tudott, nem is akart máshol élni, csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni…
Bővebben: http://oroszok.reblog.hu/viszockij-eletei-es-halalai-kepekb

( A 2018.07.25-i adás ismétlése )

2019-08-28 13 óra Igen messziről, Dél-Amerika közepéről érkezett –a repülőtérről egyenesen- a Rádió Bézs stúdiójába a mai Kultúrmorzsák vendége. Marcali Kiss Melitta festőművész, tanár, mára már a magyar kultúra civil kurázsiból lett „nagykövete” Paraguayban, ahol 2012 végétől élnek. Maguk sem gondolták, hogy mindössze hét év alatt ritka szerencsésen sikerült beilleszkedniük új életterükbe. Melittának ma már évente két nagy kiállítása van, a legrangosabb kiállító helyeken. A helyi média is felkapta, mindenki ámul-bámul gyors sikerei láttán. Hat éve tart szakköröket, három éve magániskolát nyitott. Nem csak érdeklődő amatőröket tanít, művészeti főiskolán végzett tanítványai is vannak, akiknek minden létező festészeti technikát megtanít, és segít megtalálni a művészi útjukat. Van olyan tanítványa, akinek sikerült bejutania Párizs, illetve Hamburg művészeti egyetemére.

Izgalmas egy órának nézünk elébe, üljenek le kényelmesen, és hallgassák a Kultúrmorzsákat! A stúdióban Bayer Ilona és vendége: Marcali Kiss Melitta.

2019-08-21 13 óra SOLYMÁR-XIX. GOSPEL FESZTIVÁL
Ennio Morricone, a világhírű olasz zeneszerző 87 évesen, amikor 2016-ban második Oscar-díját átvette: ezt mondta „A zene egészen biztosan közel van Istenhez (…) a zene benne van az ember lelkében, elméjében.”
Ez még inkább így van a gospel esetében.
Mint oly sok amerikai eredetű műfaj, a gospel története is a gyarmati időkig, a Nyugat-Afrikából az Újvilágba rabszolgaként behurcolt fekete földmunkásokig nyúlik vissza. Az ültetvényeken dolgozó rabszolgák szájhagyomány útján elsajátított dallamokat énekelte, ezek témája a sanyarú sorsból fakadt, Istenhez könyörögtek megváltásért. Ezek a dalok megőrizték afrikai zenei örökségük felelgetős éneklési módját, amely idővel a templomokba is beszivárgott.
A templomi szertartások után a hívek együtt maradtak, és közösen énekeltek/ tapssal, lábdobogással kísérve azt. Erősen hatott erre a népzenére a protestáns korál, s így megszületett a többszólamú spirituálé. A dalolók élethelyzetéből adódóan sok ének szól a megaláztatás és az embertelen bánásmód gyötrelmeiről, ám a spirituálék legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem találni köztük olyat, amelyik gyűlöletet, rosszindulatot, vagy bosszúvágyat fejezne ki.
A spirituálék modernebb változata, a gospel csak a XX. század elején, a ’30-as években bukkant fel Amerikában a feketék istentiszteletein. Élénkebben, ritmusosabban énekelték. Az angol nyelvben gospel névvel illetik az Evangéliumot is. Hangzása népdalszerű, elbeszélő jellegű; különös, csúszkáló hangokból álló zene ez, a szabadság után vágyakozó, nehéz sorsúak érzelmeiből fakadó.
A magyarországi „Gospel oimpia” egyik alapítója és művészeti vezetője Jeney Erzsébet a mai Kultúrmorzsák vendége.

2019-08-14 13 óra Mai vendégem Debreczeny Zoltán Veszprémből érkezett. Bemutatásával kissé tanácstalan vagyok. Jómagam festőként ismertem meg, noha mérnökként diplomázott. Hosszú évekig építészként városa és a veszprémi vár rekonstrukcióján munkálkodott. 35 éves korában ecsetet ragadott, és azóta is vidám, élénk színekkel meseillusztrációkra emlékeztető, karikatúraszerű figuráival varázsol vásznaira egyedi világot. De GYES-en is volt az unokájával, mindeközben Veszprémben megnyitotta az Írás-Kép Galériát. A civil kurázsi sem áll messze a habitusától. Ha valakin, vagy valamin segíteni kell, ő zászlóvivő lesz ott. Zenei ízlése legalább annyira eklektikus, mint eddigi életútja. Ha jazz, akkor Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, ha különösség, a bécsi Bauchklang Beatbox. A fiúk, akik mindenféle hangszer nélkül nyomják a zenét, csupán az ember természetes hangképző szerveit veszik igénybe. Magyarul: a szájukkal zenélnek. Minderről részletesen hallanak a mai Kultúrmorzsákban. Ismerjék meg Debreczeny Zoltánt, akinek festői világát, és természetesen ő magát is három szó jellemez a legjobban: Játék, Humor, Irónia.

( A 2018.06.13. ismétlése )

2019-08-07 13 óra A Felkelő Nap országa Budapesten

A kétnapos ünnepség az évente megtartott Japán Napok hagyományteremtő folytatása a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében. Célja a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk távol eső ország bemutatása, a hagyományos japán értékek hasznosításának, elsajátításának igényével. Vendégünk a stúdióban Dr. Vihar Judit professzor asszony, a MJBT elnöke, az országban az egyetlen, akinek munkásságát a japán császár őexellenciája két kitüntetéssel is elismerte.

( A 2018.05.23-i adás ismétlése )

2019-07-31 13 óra "Magával ragadó helyszín! Nagyon élveztem az itt eltöltött időt. Pazar darabok, jó légkör, szimpatikus társulat…. És az mindenen túlmutat, hogy a darab előtt, a szünetben és a legvégén egy tehetséges fiatalember zongorázott a hallban.
Illetve, az itt dolgozókról sem feledkezzünk meg, akik nagyon kedvesek a vendégekkel. Mondjuk ki, ez egy művész-színház, és mondjuk ki, hogy felkerült a kedvenc helyszínek listájára is. Még találkozunk!" Sok hasonló bejegyzés olvasható a SPIRIT SZÍNHÁZ honlapján. 
A színházalapító Perjés János a Kultúrmorzsák mai vendége, aki gyermekkora óta Thália bűvkörében él. „7 éves koromban voltam először felnőtt színházban. Madáchban Az Oidipusz királyt láttam– Gábor Miklóssal és Psota Irénnel . Az első sorból csodáltam őket. Akkor dőlt el bennem, hogy a színházzal dolgom lesz”. És lett: Budapest egyik legújabb művész-műhelyét, a gyorsan sikeressé vált Spirit Színházat 2007-ben alapította Perjés János.

2019-07-24 13 óra Magányos, társtalan, szingli. Gyakran keverjük e fogalmakat, pedig nagyon mást jelentenek. A mostani adásban arról a már majd 2 millió emberről lesz szó, akik egyedül élnek. Akikre a fenti jelzők valamelyike ráillik. De nincs reménytelen eset, mindenki meg tudja találni a párját. Csak lépnie kell, tennie kell érte. Ezt mondja több évtizedes tapasztalata alapján Kánya Kata, a téma szakértője. Mert -meglepő módon- egyre több huszonéves fiatal keresi fel társkereső irodáját. Annak ellenére, hogy terjedőben van a "kapunyitási" pánik. Hogy mi ez? Ezt is megtudják a legújabb Kultúrmorzsákból.

( A 2018.09.26-i adás ismétlése )

2019-07-17 13 óra PORBÓL A CSILLAGOKIG

Eszterhai Katalin olyan, mint a csillagok: valósággal beragyogja környezetét. S akár az égboltot járó csillagképek, ő is nagy utat tett meg, míg a szabolcsi nincstelenségből egészen Kanadáig jutott. Mozgalmas és izgalmas életútjáról („PORBÓL A CSILLAGOKIG”) beszélgetünk a mai Kultúrmorzsákban, ill. harmadik könyvéről, amely a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg, Légy az élet csodálója címmel, s amelyben Katalin derűs bölcsességgel és fékezhetetlen életörömmel ír időskorról, a szeretet erejéről és a minket körülvevő apró csodákról.
„Ha már olyan öreg leszek, hogy már bizonytalanul, ingatagon járok és a lábam alig érinti majd a földet, ha már nem tudom eldönteni, hogy repülni, elesni vagy meghalni szeretnék, még akkor is keresni fogom azt az örökszép világot, ahol a félelemnek nincs hatalma, ahol öregen is önmagamhoz méltó tudok maradni, ahol a szeretet irányítja az utamat, ahol a »Jövő minden reményét ringatom, / Mint a vihart és fészket a falomb. / Így állok örök békességbe már / S az Istent várom, aki földre száll.«”

( A 2018.04.18-i adás ismétlése )

2019-07-10 13 óra „Nem elég létezni, élni kell.” Ez a mondat akár az ars poétikája is lehetne a 90 éves Makk Károlynak. Tanúság erre az első könyve, a Szeretni kell. A filmes szakma doyenje félszáz film után az írásról azt tartja: "Az elején egy játék, a közepén munka, a végén pedig gyötrelem”. A vaskos kötetet egyszuszra szeretné elolvasni az ember, miközben úgy érzi, Makk Károly vendégeként egy különös filmet álmodik. Olyan partnerekkel, mint Tony Curtis, Törőcsik Mari, Federico Fellini, Lollobrigida, Dajka Margit, Marina Vlady, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György, Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám, vagy Francis Ford Coppola. Ebben az életét és életművét bemutató kötetben a budapesti kulturális élet és a magyar politikai élet "sajátosságait" is bemutatja Makk Károly.

( A 2018.05.02-i adás ismétlése )

2019-07-03 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

( A 2018.06.06-i adás ismétlése )

2019-06-26 13 óra „Én nem határon túli magyar vagyok, hanem határtalanul magyar”- tartotta magáról Kányádi Sándor, aki június 20-án, életének 90. évében megtért költészetünk halhatatlanjainak pantheonjába. Ő minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és mindenekelőtt a félelem nélküli életet. 

Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba éppúgy, mint a legtávolabbi városokba, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet. Kányádi Sándor július 7-én szülőfalujában Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. Havas Judittal, a versmondás nagyasszonyával emlékezünk a magyar költészet egyik legnagyobbjára, Kányádi Sándorra. A műsorban néhány versét a költő előadásában hallgathatjuk meg.

( A 2018.07.04-i adás ismétlése )

2019-06-19 13 óra 371 CSILLAG. 371 cigány gyermek született az auschwitzi haláltáborban. 371 cigány gyermek meghalt az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a „371 Csillag” című gálaelőadás keretében a Bátorság és a Roma Ifjúság Napja alkalmából a Nemzeti Színházban május 19-én este. Vendégünk a stúdióban: Kalla Éva író, teolgóus, média szakember, aki anyanyelvén kívül beszél héberül, ógörögül és latinul. 

Történeti háttér:
Az Auscwitz – Birkenauban lévő cigány családi tábor felszámolására Himler adta ki a parancsot. A Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Ahelyett, hogy szó nélkül engedték volna, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. A férfiak, nők, gyermekek ormótlan fegyvereket készítettek, melyek ugyan nem vehették fel a versenyt az SS felszerelésével, azonban amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal, sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás, és parancs híján nem tudták mit tegyenek. Azonban kis idő után újabb rohamot indítottak a Zigeunerlager ellen. Véres harc következett, sok romát lemészároltak, de sok náci is elesett. Mivel a csata alatt megérkezett a transzport Magyarországról, az SS-ek nem tudták két helyszínen ellátni a feladatot. A táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat. A védekező romák ellenállása sikerhez vezetett, időlegesen túlélték a legyilkolásukra szervezett akciót.
Azokra emlékezünk, akik bátorságukkal példát mutattak a ma embere számára is!

( A 2018.05.16-i adás ismétlése )

2019-06-12 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai. Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Ismerkedjenek most meg a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában kiteljesedő életművének legjobb és legújabb alkotásaival.

( A 2018.05.09- adás ismétlése )

2019-06-05 13 óra A komputerzene már régen tért hódított a filmek kísérőmuzsikájaként, de koncerttermekbe mintha nehezen tudna betörni…. Mi lehet ennek az oka? Erről és kihívásokban, kalandokban bővelkedő életútjáról beszélgetünk Ungváry Tamás zeneszerzővel. ,„A rossz körülmények hihetetlenül nagy erőfeszítésekre késztettek" –mondja az elektroakusztikus zene világszerte ismert komponistája, akinek legnagyobb sikere, hogy egyik szerzeményét Bach, Mozart és Stravinszkij műveinek társaságában adták elő Kölnben. A váltások és kihívások embere most a Kultúrmorzsákban.

( A 2018.04.25-i adás ismétlése )

2019-05-29 13 óra A SZERETET FESZTIVÁLJA

Kalocsa felé tart a boldogság kék madara. Nincs már messze, hisz 26. alkalommal teszi ezt, jól ismeri az utat. Mint minden évben, most is Lakatos György, fagottművész csalogatta le szülővárosába. 1992 óta, több éves gyógyulása után, köszönetként ő találta ki a Kék Madár Fesztivált. A legelesettebbekre, a beteg gyerekekre gondolt, akik a Kalocsa környéki falvakban, tanyákon ezerszer kiszolgáltatottabbak, mint a városiak. Ők még Isten kegyelmétől is messze estek... A segítés mellett nem mellesleg ez az ország legrangosabb karitatív fesztiválja, ahová művészeti életünk legjobbjai jönnek az első hívó szóra. Ők is tudják, mennyire igaz Albert Schweitzer híres mondása, mely szerint „Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne” . Ez kimondatlanul is a Kék Madár Fesztivál mottója.

( A 2018.05.30-i adás ismétlése )


2019-05-22 13 óra „Egyszerűen jó adni”

Józan László, a Vígszínház Junior Prima-díjas színművésze másfél hónapon át gyűjtött pénzadományokat rászoruló magyar családoknak, akik szülőfalujában, a kárpátaljai Mezőváriban élnek rendkívül nehéz körülmények között. Voltaképpen jótékonysági aukciót indított a Facebookon. Két különleges tárgyat bocsátott online árverésre. Együttműködő partner a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt. A hat hét alatt valamivel több mint 420 ezer forint jött össze a hozzájárulásokból, amelyekből elsősorban élelmiszer- és higiéniai csomagokat vásároltak. Ezeket az adományokat Józan László és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai március 24-én személyesen adták át a Mezővári Református Egyházközség Beteggondozó Szolgálatának, illetve kilenc mezővári családnak. Több hónapra is elég élelmiszer jutott például a 93 éves Erzsi néninek, a falu legidősebb asszonyának, vagy a négygyermekes Farkas-családnak, akik a száraz élelmiszeren kívül íróasztalt, gyerekszékeket és mosógépet is kaptak.
Józan László jelenlegi színházi szerepei:
Áts Feri – Pál utcai fiúk (Vígszínház)
Maugli – A dzsungel könyve (Pesti Színház)
Willem – Távoli dal (monodráma, Vígszínház)
Jacob – Az Őrült Nők Ketrece (Átrium)
Náthás angol költő – Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház)
Lorenzo, fiatal úriember – A velencei kalmár (Pesti Színház)
Baltazár – Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
Tartuffe – Tartuffe (Pinceszínház)
Ő lesz Benvolio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatnak be júliusban.

( A 2018.03.28-i adás ismétlése )


2019-05-15 13 óra Kacat-történelem. Fura szóösszetétel. Merthogy a kacat tulajdonképpen lim-lom, értéktelen holmi. A történelem meg komoly tudomány. De így együtt: kacat-történelem? Igen. Számlák, csekkek, meghívók, árcédulák, blokkok, mozi-színház,-koncertjegyek, értesítések, nyugták… Ma még kacatok, lim-lomok, amelyek használat után azonnal, vagy később, de mindenképpen a szemétkosárban landolnak. Ám a ma értéktelen kacatja holnapra már történelem. Életünk apró, de fontos hírvivői a jövőnek. Bizonyság erre az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárában történelemmé magasztosult kacatok 4 millió darabos gyűjteménye.

Műsorunk második részében egy különösen szép világba invitáljuk önöket: a szecesszió birodalmába. Ámulatba ejtő épületek, buja, kacskaringós formák, tüzes színek, csodás üvegablakok, szokatlan festmények, tárgyak, ékszerek. A 19. század végének új művészeti irányzata ma népszerűbb, mint valaha. Az Iparművészeti Múzeum kincseiről beszélgetvén, megmutatjuk, miért.

( A 2018.04.11-i adás ismétlése )


2019-05-08 13 óra Világhírű magyarok 
A fiatal testvérpár, Jávorkai Sándor hegedű,- és Jávorkai Ádám csembaló művész híres zenészcsaládba született. A Bécsi Zeneakadémián két diplomát is szereztek, hamarosan a zenetudományok doktorai lesznek. Az első külföldi előadók voltak, akik Ausztriában kétszer is elnyerték az Év Muzsikusa címet. Játékukról mindenütt elragadtatással írnak a kritikusok. Egymást érő külföldi fellépéseik mellett is fontosnak tartják a jótékonyságot. Több, mint 200 koncerten ismertették meg gyermekekkel a klasszikus zene szépségét, de játszottak a fukushimai cunami károsultjainak megsegítéséért is. Remek humoruk és hihetetlen szerénységük mellett virtuóz játékukkal minden bizonnyal magukkal ragadják a Kultúr-morzsák hallgatóit is.

( A 2018.04.04-i adás ismétlése )


2019-05-01 13 óra É.Szabó Márta: Akinek a madarak is Chopint énekelnek – Érdi Tamás története

A mai Kultúrmorzsák erről a könyvről, és az abban megírt 40 év történetéről szól. „A zene varázslatával fedeztem fel a körülöttem lévő világot, s a hangok, dallamok segítségével lett szép, és vált számomra is „láthatóvá”. 
Három évesen elindultam megkeresni a HANGOT az óceán partján, a hullámokban reméltem megtalálni, mint annak idején Odüsszeusz. Édesanyám kétségbeesve rohant utánam, és hozott vissza a partra. Kerestem ezt a semmi máshoz nem hasonlítható hangot, a gyönyörűséges morajlást, amit a víz és a hullámok tánca komponált. Csak akkor nyugodtam meg, amikor szüleim rögzítették, és kis magnómon hazavihettem, és napokon át hallgattam. 
Fokozatosan a hangok és a dallamok szerelmese lettem, a Marseillaise lett az első kedvenc, amikor még beszélni sem tudtam. Fogalmam sincs hol hallottam, talán a forradalmi lendülete fogott meg, zongoráztam, énekeltem mindenütt, sokszor azt hitték, hogy franciák vagyunk. 
Öreg kapuk nyikorgásán, gépek zenéjén keresztül jutottam el Mozarthoz és Chopinhez, aztán ötévesen az Operaházban, a Varázsfuvola végén vigasztalhatatlanul sírni kezdtem, mert azt hittem, hogy soha többé nem hallhatom ezt a zenét. 
Később, a Chopin-keringők ismeretében, nekem már a madarak is Chopint énekeltek, s amikor rátaláltam dédapám öreg zongorájára, ez lett a legkedvesebb játékszerem, semmi más nem érdekelt, csak a zongora ezerféle hangja. Amikor pedig már jobban felismertem a hangokat, a villamos fisz hangon fékezett, és még a vonat füttyjeleit is lezongoráztam.
Így kezdődött, s ha kíváncsiak, hogyan jutottam el a világ szinte minden jelentős koncerttermébe, akkor jöjjenek velem, és olvassák el a történetemet, ahogy Édesanyám elmeséli.” (Érdi Tamás)

2019-04-24 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

( A 2018.03.14-i adás ismétlése )

2019-04-17 13 óra Az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi élménye számomra egy monodráma volt, Olasz Ágival a főszerepben. Egy kamaszlány sorsa a múlt század legszégyenteljesebb korszakában. Olasz Ági 10 év kihagyás után először lépett színpadra, és ahogyan ő szokta, nem játszotta, hanem élte a szerepét. Az EGY PESTI LÁNY c. drámát Szántó Erika rendezte. A Kultúrmorzsákban vele és a pesti lánnyal, Olasz Ágival találkozhatnak. Természetesen jónéhány jelenetet is hallhatnak, Gerendás Péter zenéjével."

( A 2018.02.28-i adás ismétlése )

2019-04-10 13 óra „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- vallja Havas Judit. Ám a versmondás nagyasszonya a költők remekművein kívül a magyar próza gyöngyszemeiből is gyakran válogat.  Például Szabó Magda világszerte nagy sikert aratott regényének egyszemélyes előadásával.  „Az ajtó” az írónő legnagyobb hatású műve, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja eleve nedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda (s gondolatainak tolmácsolója, Havas Judit) szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról.

( A 2018.02.21-i adás ismétlése )

2019-04-03 13 óra Sokszínű, tevékeny, filigrán kis energiabomba. Csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral muzsikál az ország és a világ számos pontján. Példaadó mamája két kislányának, Dorkának és Jankának. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő, dr. Bigyó bohócként számos budapesti és vidéki kórházba jár kollégáival mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. KÁRÁSZ ESZTER többször volt már a Rádió Bézs vendége, de alaposan most ismerheti meg őt, a Kultúrmorzsákban.

( A 2018.03.07-i adás ismétlése )

2019-03-27 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

( A 2018.03.14-i adás ismétlése )

2019-03-20 13 óra IRODALMI SZENZÁCIÓ  a Kultúrmorzsákban! A világon a Karinthy família az egyetlen, amely három nemzedékének svédre lefordított művei együtt szerepelnek Stockholmban, a világhírű Nobel Könyvtárban, ahol még a Dumas családnak is csak két generációja van jelen. A már szinte népmesei történet főszereplője a Karinthyakon kívül Moritz László, "a kultúrdiplomatává" lett újságíró, szerkesztő. Ő és Karinthy Márton a friss Kultúrmorzsák vendége.

( A 2018.02.07-i adás ismétlése )

2019-03-13 13 óra Világok vándora-Balogh Ádám
Korunk tán legnagyobb írója, Paul Coelho írta ezt az „útravalót” a fotó és festőművésznek: "Kedves Ádám! Azt kívánom, hogy folytassuk zarándoklatunkat álmaink felé, és hiszem, hogy az élet ad olyan varázsecsetet, amellyel befesthetjük a nekünk rendelt végtelen fehér falat! Szeretettel, Paulo Coelho". 
A Világok Vándorának fogékony, nyitott személyisége, egzotikus utazásai Közép- és Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia, Közép Ázsia, a Közel-Kelet hatása tükröződik festményeiben, és fotóiban egyaránt, amelyeket számos útikönyvben publikálták már itthon és külföldön egyaránt. Pillanatfelvételek, életképek örökítik meg egy-egy távoli, idegen és mégis ismerős kultúra világát, Földünk ezernyi arcát. A festmények a belső élmény szülte misztikus világ egyetemes képei, mindannyiunk számára érezhető, átélhető spirituális művek. Képzeletünk ösztönösen, akaratlanul is tovább álmodja festményeit, melyek túl időn és téren, a végtelent, az örököt sugallják. Kalandos út ez a lélek mélységeibe. Képzelet vagy egy „másik” valóság? Vissza az eredethez: kifelé a csillagokhoz, vagy/és befelé önmagunkhoz? Hogy ez a misztikus világ kívül keresendő, a távoli világegyetemben, vagy éppen nagyon is közel, önmagunkban, legbelsőbb lényünkben a tudatalatti gazdag, belső képeiben? Művei a hazai kiállítások mellett bemutatásra kerültek többek között Bécs, London, New York és Madrid kiállítótermeiben. Munkái megtalálhatók mind külföldi, mind hazai magángyűjteményekben.”
Mesébe illő váltásokról, különleges utazásokról, misztikus élményekről látnak-hallanak a Kultúrmorzsákban. A művész bemutatásában segítségünkre lesz Keleti Éva a kortárs fotóművészet nagyasszonya.

2019-03-06 13 óra Élő „koncert-beszélgetés” a Kultúrmor-zsákban
Izgalmas feladatra vállalkozunk mai műsorunkban. A Cross Art holnapi -Duna Palota-beli- nagykoncertjének kvázi főpróbája lesz itt, a stúdiónkban. Egy fiatal formáció szárnypróbálgatásának lehetnek tanúi a Rádió Bézs hallgatói. Joó Géza művészeti menedzser, zenei producer 2018-ban alapította meg a CrossArt -ot, három tehetséges fiatalember felfedezésével. Ágoston Máté, Török Tamás és Tötös Roland szólóban már szép sikereket értek el, prózai és zenés színházi előadásokban, operákban, musicalekben szerepeltek. Most új oldalukról, a crossover műfajában mutatkoznak be, újszerű hangzásban ötvözve a világzene, a jazz, a pop és az opera legnemesebb hagyományait.

2019-02-27 13 óra MOZAIKOK A NAGYVILÁGBÓL
Témákban és a helyszínekben is kalandozunk a mai Kultúr-morzsákban.

• Két nagy énekesre, a francia sanzon nagyasszonyára, Edith Piafra, és a kétes hírű, ám az amerikai könnyűzene egyik legnagyobb alakjára, Frank Sinatrára emlékezünk.
• Három olvasnivalót is ajánlok: Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak kétkötetes naplóját és a Londonban élt pszichológus, Förster Vera Kapaszkodj című dokumentumértékű regényét, amelynek alcíme: Egy pesti lány a XX. századból. Harmadiknak pedig a tudományos világ rocksztárjának, a fizikus Spephen Hawking halála előtti utolsó kötetét.
Papp János színész nagy világjáró. 7 kötetes szivárványszínű sorozata 7 nagy utazása történetét meséli el.
• Gondolatban ezúttal mi is felvesszük hátizsákunkat és a litván származású, de évtizedek óta Magyarországon élő fotós, Normantas Paulius fantasztikus felvételei segítségével ezúttal a Kurili szigetekkel ismerkedünk meg.
• Végül a fáraók földjére invitálom a hallgatókat, amely 3 évezreden át a világ legfejlettebb kultúrája volt. Sok évvel ezelőtt tv-kisfilmeket forgattunk a piramisépítők földjén. Egyiptomi riportjainkat most jómagam is szívesen hallgattam vissza. Ezért merem ajánlani Önöknek is.
Tartsanak velünk a Kultúrmozsákban!

2019-02-20 13 óra Szeretem a Vígszínházat. A ma már csak emlékeinkben élő, és mai színészeit, a bemutatók különleges atmoszféráját, az épület ódon hangulatát. Vannak kedvenc előadásaim, amelyeket néhány év múltán újranézek. S szomorú leszek, ha leveszik a műsorról. Ilyen a most következő is.
Bertolt Brecht a huszadik századi drámaírás és színházművészet egyik megújítója 30 évesen írta meg a Koldusoperát. Akkor már ismert író volt a német olvasók körében, verseiről, színháztudományi cikkeiről, már egy-egy színpadi művéről is vitáztak. A németül olvasók külországokban is hol lelkesedtek érte, hol indulatosan tiltakoztak ellene. A müncheni és berlini kabarékba látogatók azt is tudták, hogy kitűnő mandolinművész, aki homlokába fésült hajjal, kopott ruhában maga írt dalokkal gúnyolja a fennálló társadalmi rendet, vagy lázadásra biztatja az elkeseredetteket. A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte, ezt a művét magyarra Vass István fordította. A Vígszínház néhány éve harmadszor vitte színre Brecht Koldusoperáját. A Kultúrmorzsákban a szenzációs előadás főszereplőkkel, illetve Weil csodálatos songjaival.
Mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest? – kérdezi Bicska Maxi a Koldusopera végén; és valóban, ma már tudjuk, hogy amit Bicska Maxi és alvilági barátai csinálnak, semmiség ahhoz képest, amit az igazi nagyhalak, a bankok és a nagyvállalkozók művelnek. Hiszen a bankrabló csak egyszer üríti ki a széfet, a bank viszont rendszeresen fosztogatja az embereket...
Szerelem, árulás, koldusmaffia, hatalom, korrupció és persze sok humor – akár a legjobb mai hollywoodi forgatókönyvben, pedig ezt Bertolt Brecht írta 1928-ban, minden idők egyik legszenvedélyesebb és legvonzóbb darabjában. Nem csoda, hogy a Koldusopera pillanatok alatt világsiker lett, köszönhetően Kurt Weill elsöprő zenéjének is. Ez a mű nemcsak kiállta az idő próbáját, de ma még talán aktuálisabb, mint valaha.

2019-02-13 13 óra Két jeles kolléganőm lesz a mai Kultúrmorzsák vendége. Szily Nóra, akit legtöbben tévés műsorokból és Koronczay Lilla, akit a Nők Lapjából ismerhetnek. Kevesen tudják, hogy mindkettejüknek van egy másik foglalkozása is, Nóra coach, Lilla mediátor. Duplán telitalálat tehát őket meghívni mai témánkhoz, ami nem más, mint a CIVIL KURÁZSI. Mit is jelent a szóösszetétel? Hivatalos értelmezés szerint békés eszközökkel való kiállást a demokratikus, humán értékekért. Kiállást mások igazságáért, mások javára való közbelépést, állampolgári bátorságot. Megnyilvánulhat a magán- és a közéletben egyaránt. A civil kurázsi a demokratikus politikai kultúra egyik eleme. Állampolgári bátorság. És mi minden még? Empátia, segítés, összefogás, önkéntesség.

2019-02-06 13 óra Emlékezés. Két kiváló festő(nő)re: Anna Margitra és Szilárd Klárára. A sok tekintetben közös sors ellenére két külön, egymástól nagyon eltérő festői világ.
Szilárd Klára világpolgár volt. A nagyvilág Claire Szilard néven ismerte. (1921-2016) Gyötrelmes és gyönyörű élete regénybe illő. Film után kiált. Biológiai csodaként, 96. évében is festett minden nap, halála napjáig. Fáradhatatlanságánál talán csak nyitottsága, derűje, őszinte embersége volt a nagyobb. Nem véletlenül írta róla életrajzírója Pierre Brisset: „Bámulatos, meglepő, zavarba ejtő, néha megdöbbentő, de sohasem közömbös asszony Claire Szilard. Kiapadhatatlan energiával, nagy igényességgel, szenvedélyes hévvel könnyedén és vakmerően kamatoztatja azt a sokoldalú gazdagságot, amellyel az ég megáldotta. Lehetséges, hogy nemcsak művész, hanem varázsló is kissé?”
Nicole Lamothe, az egyik legkiválóbb francia művészettörténész így vélekedett: Claire Szilard szenvedélyesen szereti az életet, és ez művészetében is kifejezésre jut, akár plasztikus megjelenítésről, akár alkotó erőről van szó. Egyetlen festési mód fegyelme sem idegen neki, egyformán otthonosan mozog az olajfestés, az akvarell, a litográfia, a szitanyomatok technikájában éppúgy, mint a színházi díszletek és kosztümök, vagy a szőnyegtervezés útvesztőiben. Nem is beszélve a hegesztett vas-szobrászat és az üvegablak-készítés fortélyairól. Claire Szilard a szabadság művésze, hiszen csak saját belső ihletétől és sugallataitól hagyja magát vezetni.”
Anna Margit (1913-1991) szentendrei polgár volt. Ritkán mozdult ki a Festők Városából. Egész életében mindvégig öntörvényű, önfejű, vad, szenvedélyes, indulatokkal, feszültségekkel, bonyolult érzelmekkel, ellentmondásokkal teli volt. A fiain kívül valójában nagyon kevés kapcsolatot tartott, még ha sokan jártak is hozzá. Olyan magányos volt, mint számos festményén egy-egy öregasszony, özvegyasszony, üres tér, alig valami tárgy. Kegyetlen egyedüllét. Magányra ítéltetettség. Soha senki nem pótolhatta a szelíd, odaadó, „világfájdalmas lelkű” Ámos Imrét, az ő hívő haszid zsidó elkötelezettségét, az egymás mellett festés bensőséges együttléteit. Kállai Ernő már 1946-ban azt írta Anna Margit műtermében tett látogatása után: „Művészetével sem lép ki magányából.”Anna Margit úgy festett, mint ahogy kedves költője, Radnóti írt: „Írtam, mit is tehetnék? A költő ír, a macska miákol és az eb vonít s a kis halacska ikrákat ürít kacéran. Mindent megírok én”. 1989-ban gyűjteményes kiállítását Dachauban rendezték meg. Abban a városban, amelynek koncentrációs táborában Ámos Imrét meggyilkolták. Erre az útra tv stábunk is elkísérte Anna Margitot. A mai műsor ennek a filmnek a hanganyaga.

2019-01-30 13 óra Matuska Szilveszter 1931. szeptember 13-án éjjelén hajtotta végre híres merényletét, mely során felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat az áthaladó bécsi gyorsvonat alatt. A zsámbéki medence lankáján az őskortól lakott település a magyar vasúttörténet egyik legnagyobb katasztrófájával lett ismert. A ma virágzó kisvárost 13.000 ember lakja. A jövő nemzedékekre felelősséggel gondoló vezetők Tamás Áron elhíresült mondását tartják szem előtt: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". A Kultúrmorzsák ezúttal a település közepén újjépített Faluház életét villantja fel

2019-01-23 13 óra A Kultúrmorzsák mai vendége az egyetlen ember Magyarországon, akit munkásságáért a japán császár kétszer is kitüntetett. Dr. Vihar Judit / irodalomtörténész, műfordító, haikuköltő, egyetemi tanár, s egyben a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke. Nevéhez olyan jeles japán nyelvű művek magyarra fordítása köthető, mint pl. Óe Kenzaburó Nobel-díjas regénye, a „Futball-lázadás”. Csak zárójelben jegyzem meg, Japánban élő lányomat is ő tanította, de mára barátsággá vált ismeretségünk nem abból az időből való. Két éve egy 1,5 hónapos japán fesztivál megszületésénél bábáskodtunk, Gyulakeszin, a Csigó Art Fest keretében, amely a gazdag program és a kiváló közreműködők miatt igen sikeres lett. Nagy része volt ebben Vihar Juditnak. Élvezetes előadásain még a csilláron is lógtak az emberek. Mai témánk mi is lehetne más, mint Japán, már csak egy fontos jubileum okán is. Ebben az évben ünnepeljük ugyanis a magyar japán diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 150. évfordulóját.

2019-01-16 13 óra Egy különleges hölgy a mai Kultúrmorzsák vendége : Travellina. Igazi nevén Kisgyörgy Éva, „civilben” közgazdász, de leginkább Világutazó. Több, mint 20 éve felhagyott eredeti foglalkozásával, és gyerekkora óta tartó szenvedélyének, az utazásnak él. Az első magyar bloggerek egyike. 1996-ban, -amikor privát weblapját elindította- még maga a blog szó sem létezett. Travellina az elmúlt valamivel több, mint 2 évtized alatt 120 országban járt, 2011 óta „főfoglalkozásként” ír az élményeiről. Hogy miért a várva várt cseresznyevirágzás –lassan már szignállá vált muzsikájával indítjuk vele a beszélgetést, az hamarosan kiderül, és persze az is, hogy annyi kérdeznivalóm van, Évának meg mondandója, hogy akár egy hangos bloggá is átalakulhatna a Kultúrmorzsák. S akkor akár hetente is mesélhetne nekünk úti élményeiről . Arról például, amit egyfajta ars poetikaként fogalmazott meg: „Azt, hogy most ezt megtehessem, annak köszönhetem, hogy három évtizeden át rengeteget tanultam, még többet dolgoztam és néhányszor jókor voltam jó helyen – azaz párszor szerencsés lehetőségek adódtak, amelyeket két kézzel ragadtam meg, hogy aztán 110 százalékot hozzak ki belőlük.”

2019-01-09 13 óra Edith Piafra emlékezünk II.rész

„Mindig szerelmes vagyok. Nem ismerek olyan pillanatot, amikor ne lennék az” –mondta magáról Edith Piaf. De nemcsak férfiakba, hanem a sajátos hangulatú párizsi utcácskákba, a muzsikába már gyerekkorától, a csodába, hogy 7 évesen megszűnt a vaksága, egyszóval Piaf magába az Életbe volt szerelmes. A francia sanzon 100 éve született csillagának fényesen ívelő, égi magasságokba törő karrier, szerelmekben és tragédiákban bővelkedő, ám rövidke élet jutott. Mindössze 47 év. A Kultúrmorzsák két adásban foglalkozik e törékeny asszonnyal, akinek hangja az emberek szívébe talált. A múlt héten azokkal a magyar színésznőkkel idéztük fel alakját, akik a hazai színpadokon elevenítették meg a szürke kis párizsi veréb halhatatlan alakját. Most, a II. részben életének mozaikjaival és dalaival emlékezünk a francia sanzon nagyasszonyára, aki 103 évvel ezelőtt született…

2019-01-02 13 óra Edith Piafra emlékezünk I.rész

„Mindig szerelmes vagyok. Nem ismerek olyan pillanatot, amikor ne lennék az” –mondta magáról Edith Piaf. De nemcsak férfiakba, hanem a sajátos hangulatú párizsi utcácskákba, a muzsikába már gyerekkorától, a csodába, hogy 7 évesen megszűnt a vaksága, egyszóval Piaf magába az Életbe volt szerelmes. A francia sanzon 100 éve született csillagának fényesen ívelő, égi magasságokba törő karrier, szerelmekben és tragédiákban bővelkedő, ám rövidke élet jutott. Mindössze 47 év. A Kultúrmorzsák két adásban foglalkozik e törékeny asszonnyal, akinek hangja az emberek szívébe talált. Először azokkal a magyar színésznőkkel idézzük fel alakját, akik a színpadokon elevenítették meg a szürke kis párizsi veréb halhatatlan alakját. A 2. részben, a jövő héten pedig életének mozaikjaival és dalaival emlékezünk. A mostani adásban az első magyar színpadi Edith, Gyurkovics Zsuzsa, majd Paor Lilla, és a legendás 30 évvel ezelőtti Mészáros Márta rendezte Pesti Színházbeli előadás írója, Pataki Éva, és Edithje, Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas színművész emlékezik a francia sanzon nagyasszonyára, aki 103 évvel ezelőtt született…

2018-12-24 11 óra HÉTFŐ Karácsonyi Kultúr-morzsák - Bayer Ilonával és Hegyi Barbarával

Karácsonykor mi másról is szólhatna a Kultúrmorzsák, mint az év legszebb ünnepéről. Hegyi Barbara gyermekkori és mai adventi hangulatokról, a Karácsony igazi tartalmáról, a kézzel készített ajándékok varázsáról, és sok-sok élményéről mesél. Többek között egy csodával határos történésről, amikor szinte elérhető közelségbe került a még születése előtt meghalt édesapja, Hegyi Barnabás operatőr.

2018-12-19 13 óra „Anyós lettem Japánban” c. könyvem következő szereplője Rajzó-Kontor Kornélia teaművész, az Urasenke Magyarországi Japán Tea Egyesület művészeti vezetője. Így vall magáról:

„1998-ban tinédzserként tettem szert első japán kultúrával kapcsolatos élményeimre, mikoris középiskolai cserediákként egy évet töltöttem el Japánban, egy vidéki kisvárosban. Igy lehetőségem nyilt a japán emberek életritmusát, életfelfogását, mindennapjait három merőben különböző szemszögből, többek között egy buddhista pap családtagjaként is megtapasztalni. A nyelvtanulás mellett kipróbálhattam magamat többek között a júdóban, a virágkötészetben, az ecsetírás-, a tradícionális ruhakészítés- és a tea művészetében. Mikor már némi rálátással rendelkeztem a japán tradiciók szövevényes világára, a rám addig legnagyobb hatást gyakorolt tevékenység, a teaművészet intenzív tanulása mellett döntöttem. 

Ezután megkezdtem tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki informatika szakán. Mindeközben folyamatosan kerestem a lehetőséget az általam oly nagyon megkedvelt teaművészet itthoni gyakorlására. Palotás Gábor épp ekkor tért haza Kyotoból, s kezdett aktívan foglalkozni a teakultúra itthoni terjesztésével. Így ismertem meg őt, egy budapesti japán étterem megnyitóján tartott teabemutatóját követően. Szárnyai alatt élesztgettem emlékeimet, gyakoroltam a megtanult mozdulatokat. A japán Urasenke iskola Gáborhoz, a volt ösztöndíjasukhoz 2-3 havonta küldött mentort, kinek feladata Gábor továbbképzése, valamint a hozzá csatlakozó diákok, így jómagam oktatása volt. Így sikerült itthon folytatnom a tea tanulását. Egyetemi diplomám megszerzéséhez közeledvén, három év mentorral és Gáborral végzett közös munka után ajánlotta fel nekem teatanárunk a kyotoi ösztöndíjprogramra való jelentkezés lehetőségét.

Pár hónap múlva, 2006. szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat Japánban, az Urasenke központban. Urasenke ösztöndíjasként, az egy év teljesítését követően én is azt a küldetést kaptam, hogy a japán kultúra szülőhazámban történő népszerűsítésével, terjesztésével, s a tea által a Világbéke hírdetésével foglalkozzam. Ezt a küldetést vállalva dolgozom hazatértem (2007) óta a Magyarországi Japán Tea Egyesület tagjaként, majd művészeti vezetőjeként a tea magyarországi népszerűsítésén.”

2018-12-12 13 óra A Kultúrmorzsákban a francia sanzon magyar nagyasszonya: Szilágyi Enikő.
„Hallgatni ezt az összehasonlíthatatlan szépségű hangot – olyan, mint amikor az izgalom átjárja a testet, mint amikor egy érzelmi erő átölel, művész nagy M-mel, szerelem, nagy Sz-szel.”(Jacques Roussel)
Szülőföldje Európa, társa a magány. A hite viszi, nem a lába. Tiszta és igaz. Otthona József Attiláé volt, belengi a vers. Ízig vérig színésznő. Parasztasszonyból egy mozdulattal királynővé változik. Megalkuvásképtelen, tüskegyűjtő. Mindez Szilágyi Enikő, az erdélyi színjátszás és román filmek volt sztárja, aki Magyarországon is élt. Az év legjobb színésznőjeként Budapesten 4-szer lett nívódíjas, megkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével. Régóta Párizsban van az otthona, ahol sikereit nemcsak tapsban, kritikákban is mérheti: „Tehetsége és erős egyénisége méltó helyet biztosít számára a nagy tradíciójú előadóművészek sorában Florelle, Lys Gauty, Juliette Greco és Barbara mellett.” Itthoni rajongói december 12-én, szerdán találkozhatnak vele, az Uránia Nemzeti Filmszínházban 19.30-kor kezdődik a „Kolozsvár Párizsban” c. koncertje.

2018-12-05 13 óra Senki ne lepődjön meg, ha a szerdai Kultúrmorzsák egy kedves énekléssel kezdődik, amellyel a műsorvezető (vagyis jómagam) és vendégem épp az adás témáját igyekszik megvilágítani. Remek képzavar, nem? Igérem, ez az utolsó… Nem úgy a magyar folkzene és tánc. Matsui Takushi, az ifjú zenetudós ugyanis gyerekkora óta kötődik Kodály és Bartók munkásságához, s azon keresztül a magyar népzenéhez. Olyannyira, hogy a 130 milliós Japánban az egyedüli ember, aki aprólékosan ismeri a Magyar Állami Népi Együttes történetét és műsorát, olyannyira, mint Magyarországon is kevesen. Egyetemi szakdolgozatai után most doktori dissztertációjának is ez a témája. Ez a 26 éves elbűvölő fiatalember épp a fentiek okán „Anyós lettem Japánban” c. készülő könyvemnek legfiatalabb szereplője. Igérem, érdemes lesz megismerkedniük vele.

2018-11-28 13 óra Élvezetes és ínycsiklandó GASZTRO-TÚRÁRA invitáljuk Önöket. Az evés és a főzés élvezete, a gasztronómia megannyi érdekessége került ma "terítékre" emlékekkel, receptekkel és történelmi érdekességekkel fűszerezve. Vendégünk lesz Bakacsi Béla táncdalénekes, Fónagy Zoltán történész, a Svédországban élő Ungváry Tamás zeneszerző, valamint Botos Éva és Pap János színész

( A 2018.11.21-i adás ismétlése )

2018-11-21 13 óra Élvezetes és ínycsiklandó GASZTRO-TÚRÁRA invitáljuk Önöket. Az evés és a főzés élvezete, a gasztronómia megannyi érdekessége került ma "terítékre" emlékekkel, receptekkel és történelmi érdekességekkel fűszerezve. Vendégünk lesz Bakacsi Béla táncdalénekes, Fónagy Zoltán történész, a Svédországban élő Ungváry Tamás zeneszerző, valamint Botos Éva és Pap János színész

2018-11-14 13 óra Lassan 25 éve, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Mégpedig azzal, hogy 34 nyelven énekelte dalait. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is. Portré a Liszt-díjas Érdemes Művész énekesnőről, előadóművészről, tanárról, a Krónikás Zenede alapítójáról, Dévai Nagy Kamilláról.

( A 2018.06.20-i adás ismétlése )

2018-11-07 13 óra A legendás Szigligeti Alkotóház és annak nem kevésbé legendás hajdani és mai lakói a főszereplői Stekovics Gáspár (Steko) különleges albumának. No, és a környező, ihlető táj, meg a legendák, és igaz mesék. Mindaz, amiért a helyet a 45 utáni magyar irodalom Varázshegyének nevezik.
Stekovics Gáspár fotóalbuma szinte festményként rögzíti a balatoni tájat, az alkotói kertet,míg az írók, költők, zenészek, festők arcát úgy jeleníti meg, mintha a természet napfény égette, vihar tépdeste, életet és pusztulást hordozó tartománya volna mind.” (Nógrádi Gábor
A mai Kultúrmorzsákban a különleges fotóalbum bemutatóján érezheti magát a hallgató. Akik a könyvről beszélnek: Kelecsényi László és Petőcz András írók, közreműködnek : Kováts Kriszta és Gazsó György színművészek.

2018-10-31 13 óra Ha azt hallják, szaké, azonnal Japánra gondolunk. A rizsből készült alkoholos italnak ezernyi változata van, sokkal több, mint a mi „nemzeti” kedvencünknek, a pálinkának. És azt halloták-e, hogy a világban a japán whisky-nek legalább olyan jó híre van, mint a legjobb skót rokonának? Arról meg azt gondolom, igen keveset tudunk, hogy a japán italozási szokásoknak külön –és szigorú- szabályrendszere van. A távoli ország italkultúrájáról az elismert szakértővel, Vörös Attilával beszélgetünk.

2018-10-24 13 óra Jól tudjuk, az emberi akarat nem ismer határokat. Mégis meglepődünk, s talán el is szégyelljük magunkat, mi épkéz-láb emberek, amikor mindannyiunkat megszégyenítő teljesítményekről hallunk, amelyeket sokszorosan hátrányos helyzetű, vagy fogyatékos emberek érnek el. A kitartás és az akaraterő első számú példaképe számomra az amerikai Helen Keller, aki egy csecsemőkori betegség következményeként siket és vak lett. 1904-ben 24 évesen mégis magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett. 12 könyvet és számos cikket írt. Világhírű szerző és szónok lett, a fogyatékos emberek szószólója.
A zene világából elég ha a két leghíresebb vak zongoristát említem: a jazz kiválóságát, Ray Charles-ot, vagy a soul halhatatlanját, Stevie Wondert, akinek kiváló humorát remekül példázza az alábbi történet.
Történt egyszer, hogy egy riporter megkérdezte tőle, nem zavarja-e, hogy vak? Az egyébként színesbőrü zenész válasza ez volt: „Az nem. Sokkal jobban zavarna, ha néger lennék…”
A mai Kultúrmorzsákban 2 fiatalembert mutatunk be. Két Tamást, akiknek nemcsak a keresztnevük azonos, hanem a sorsuk, és az érdeklődésük is. Az egyikük, Érdi Tamás már befutott muzsikus, másikuk, Juhász Tomi még csak most bontogatja a szárnyait. A legfőbb azonosság mindkettőjükben az, hogy teljes és boldog életet élnek.
A 34 éves Érdi Tamás zongoraművész életét, csodálatos pályafutásnak részle-teit már betéve tudja a zeneszerető közönség. Azt mindenképpen, hogy koraszülött volt, mindössze 5,5 hónapra született, és egy hibás inkubátor-kezelés következtében elveszítette a látását. Hamar rátalált azonban egy csodálatos világra, a zenére. Nyolcévesen a Vigadóban lépett először pódiumra, tizenöt éves, amikor Moszkvában első helyezést ér el a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. Dupla pontszámmal kerül be a Bécsi Zeneakadémiára, 2002-ben pedig a Torontói Royal Konzervatóriumban szerez diplomát. Itthon Junior Príma, majd Príma Primissima-díjat kapott. 
Juhász Tomi esetében sokat segített a családnak, s később neki is a Stevie Wondernél emlegetett fanyar humor. Erről édesanyjával, a rádiós újságíróként ismert Sándor Erzsivel közösen írt könyvük címe is erről árulkodik: „Szegény anyám, ha látnám”. Juhász Tomi egyetemista, több mint 15 éve foglalkozik zenéléssel. Célja, hogy megmutassa, vakként is lehet teljes életet élni. Mint fogalmaz, ez az egész ugyanannyira „csak” egy probléma, mint bármi más: okoz nehézségeket, de meg lehet vele birkózni, épp úgy, mint a szüleink elvesztésével, vagy a cukorbetegséggel. Tomi 3 éve indította el Vaklárma nevű szólóprojektjét, amelynek Profil című bemutatkozó lemezéről hallhatnak majd 2 dalt az adásban.

2018-10-17 13 óra „Anyós lettem Japánban” –avagy „Hétköznapok a Felkelő Nap országában” címmel könyvet írok. Ebben a személyes kötődés/tapasztalatok mellett olyan emberek portréját is „megrajzolom”, akik munkájuk kapcsán a legkülönfélébb oldalát meg tudják mutatni ennek a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk messze eső egzotikus világnak. Interjúalanyaim egyike Dr. Sűdy Zoltán, aki 40 éve hivatásszerűen foglalkozik Japánnal. Fiatal diplomataként került először a szigetországba, ahová a 90-es évek közepén nagykövetként tért vissza. Ezután tanácsadó céget alapított, amely a japán és a Közép,-valamint Kelet-európai cégek kapcsolatfelvételét segíti. Dr. Sűdy Zoltán tagja volt a magyar és japán miniszterelnökök által 2005-ben létrehozott "Bölcsek Tanácsának, vendégprofesszora a tokiói Josai Egyetemnek, ahol 2010-ben díszdoktorrá avatták. Nem mellesleg a Magyarországi Japán Tea Egyesület elnöke is. 2009 májusában a Japán Császár a külföldiek számára adományozható második legmagasabb elismeréssel, a "Felkelő Nap Rendje Arany és Ezüst Csillaggal" tüntette ki. 

A mai Kultúrmorzsákban sok más érdekességről is hallunk Dr. Sűdy Zoltántól, akinek érdeklődését leginkább a hihetetlenül előrehaladott technológia és a több, mint ezer éves történelemből fakadó hagyományok, szokások szoros együttélése ragadott meg.

2018-10-10 13 óra Két fontos és különleges könyv a ma Magyarországáról. Alföldi Róbert: Magánügy c. kötetét Csáki Judit írta, és a 
Kultúr-morzsákban mutatja be. A „Köszönjük Elnök Úr” pedig valójában egy -röviddel Göncz Árpád halála után- megjelent emlékkönyv, László Ágnes gondozásában. 2000-ben –közéleti tisztségének befejezése után- szellemi életünk kiválóságai sokféle műfajban köszönték meg a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök munkáját.

2018-10-03 13 óra Azt tartják, nehéz a rádióban látványról beszélni. Valóban, vizuális élménnyel nem szolgálhatunk. De rengeteg olyan információval, amelyek segítségével –képzelőerőnket segítségül híva- mégis láthatjuk lelki szemünk előtt az elmondottakat. Most ritka kincsekről hallanak... 

Soha még olyan átfogó, az 1600-as évek holland művészetét bemutató tárlatot nem láthatott a magyar közönség, mint 2014-ben. Az európai kultúra egyik virágkorát mutatta be a Szépművészeti Múzeum "Rembrandt és a holland arany évszázad festészete" című nagyszabású kiállítása. A sok szenzáció egyike, hogy a jelentős számú Rembrandt mű - köztük a legkorábbinak ismert festménye és az utolsó önarcképe - mellett Vermeer három jelentős alkotását is láthatja a nagyközönség. Önök pedig Ember Ildikó művészettörténésztől, a XVII. századi holland festészet nemzetközileg is elismert kutatójától hallhatnak az Aranykor festészéről.

Mindezek előtt múzeum-kultúránk helyzetét elemezzük a szakma egyik avatott ismerőjével, Martos Gáborral, a Művészet c. folyóirat volt főszerkesztőjével.

2018-09-26 13 óra Magányos, társtalan, szingli. Gyakran keverjük e fogalmakat, pedig nagyon mást jelentenek. A mostani adásban arról a már majd 2 millió emberről lesz szó, akik egyedül élnek. Akikre a fenti jelzők valamelyike ráillik. De nincs reménytelen eset, mindenki meg tudja találni a párját. Csak lépnie kell, tennie kell érte. Ezt mondja több évtizedes tapasztalata alapján Kánya Kata, a téma szakértője. Mert -meglepő módon- egyre több huszonéves fiatal keresi fel társkereső irodáját. Annak ellenére, hogy terjedőben van a "kapunyitási" pánik. Hogy mi ez? Ezt is megtudják a legújabb Kultúrmorzsákból.

2018-09-19 13 óra SÁMÁN. Varázsló? Táltos? Gyógyító? Annyi bizonyos, hogy személyét titok lengi körül. Mégpedig olyan titok, amelynek nyitjára nincs ember, aki ne lenne kíváncsi. Mindazoknak, akik így vannak vele, segítségükre lesz egy könyvújdonság: a SÁMÁNOK, KÉPEK, SZERTARTÁSOK. Műsorunkban pedig két kiváló szakember, Hoppál Mihály néprajzkutató és állandó operatőrtársa, Nádorfi Lajos mutatja be a könyvet, és a sámánokat.

2018-09-12 13 óra Okinawa Mi Amor – Szerelmem Okinawa
Dr. Korsós Zoltán
, a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusa, jelenlegi főigazgatója az okinawai Riukiu Egyetem meghívására 2009-2012 között három évet töltött a csodálatos szubtrópusi szigetvilágban, Japán déli részén. Ötvenhárom szigeten járt a 60 lakottból, ahol a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. A történelemre, a helyi viszonyokra, az emberi kapcsolatokra nyitott szemmel és folytonos kíváncsiságtól hajtva járta a szigeteket. Egyedülálló élményeit tárja „Okinawa Mi Amor - Szerelmem Okinawa” című, tavaly megjelent könyvében az olvasó elé, összesen 116 blogbejegyzéshez hasonlító fejezet formájában. A hiánypótló könyvvel a „karosszékben ülő turistát” vagy akár a valódi látogatásra vállalkozó utazót igyekszik megismertetni a helyi emberekkel, az elszigetelt, különleges kultúrákkal és az egzotikus, ritka élővilággal. A kintlét alatt készült 50 ezer fotóból félszázat kiválasztva készült a Riukiu-szigetvilág szűk keresztmetszetét adó tárlat, amelyet maga a japán nagykövet asszony nyitott meg.
Dr. Korsós Zoltán fotókiállítása november 4-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában.

2018-09-05 13 óra A perzsa származású Dr. Farid Ajangnak világpolgárként Magyarország a hazája. A különösen sokoldalú fiatalember Budapesten tanult, itt alapított egzisztenciát. Képzettségét az Egyesült Államokban, az Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézetében és San Antonióban a Texasi Egyetem Igazságügyi Fogorvosi tanszékén szerezte. Fogorvosként dolgozik, emellett igazságügyi fogorvostanban specializálódott, így egy viszonylag új igazságügyi területen fogorvos szakértőként tevékenykedik. Ő is tagja a Magyar Tömegszerencsétlenség-azonosító Csoport fogászati részlegének.
Dr. Farid története éppúgy mesébe illő, mint családja minden generációjáé. Bécsben, orvoscsaládban született. Apai nagyapja választott új hite, Baha’u’llah tanításai miatt, már idős fejjel készerült elhagyni szülőhazáját, Perzsiát. Az ő története különösen izgalmas a „családregényben”. Ajang dédapja ugyanis mohamedán pap volt, mégpedig a fanatikus fajtából való. Ebben a szellemben nevelte gyermekeit is. Egyszer egy idegen érkezett a városukba, az új vallásalapító, Baha’u’llah tanait hirdette. Dr. Farid nagyapja azzal a céllal ment el az előadására, hogy a ruhája alá rejtett tőrrel megöli. Előbb azonban végighallgatta az előadást, amelynek végén különös dolog történt. Egyre kíváncsibb lett. A végén sokáig együtt maradt az idegennel, hosszan elbeszélgettek, és a következő napokban is találkozgattak nagy titokban. A tervezett gyilkosság helyett a család számára még nagyobb baj következett be: a fanatikus mohamedán pap fia baha’i hívő lett. Amikor Iránban hivatalosan is üldözték az új vallás híveit, Európába jött, Ausztriában telepedett le. Öreg volt, már, nyolcvan körül, amikor hazát kellett váltania. Majd beleszakadt a szíve, de a hite erősebb volt a gyökereknél. Ajang édesapja már perzsa származású osztrák állampolgárnak született, miként ő is, aki az érettségi után Budapesten folytatta tanulmányait. De erről már meséljen ő maga.
- Még mielőtt elkezdtem volna egyetemi tanulmányaimat Budapesten, a nagyapámtól nagy ajándékot kaptam. Beutazhattam a világot. Eljutottam Hong-Kong-ba is, ahol több baha’i központ működik. Ezek közül egy külvárosi nyomornegyedben lévőbe látogattunk el, elképesztően szegény emberek közé. A koszos földön mellettem ült egy kínai fiú. Ahogy néztem, azon töprengtem, mi lehet a közös bennünk? A világ két távoleső pontján, különböző kultúrában nőttünk fel. Ő nagyon szegény volt, én jómódban nevelkedtem. Akárhogyan is törtem a fejem, semmilyen közös pontot nem találtam. Imádkozás közben jöttem rá, hogy bennünket csakis a hitünk köthet össze. Ez nagy felismerés volt, amelyet tovább erősített Új Zéland-i utunk. Ott, a maori törzsek között is voltak baha’i-ok. Hihetetlen érzés volt, hogy két bécsi fiatalember közösen mormolja az imát a festett arcú bennszülött törzsfőnökkel. Átjárt bennünket a szeretet, mintha egymás testvérei lennénk… Akkor éreztem, hogy ez nem pusztán egy szép filozófia. Valóban isteni dolognak kell lennie ahhoz, hogy ilyen sokféle nép tagjait egyesíteni képes.
- Fogorvosi diplomád megszerzése óta a Belvárosban magánrendelőt nyitottál. Előtte azonban Indiában is szereztél fogorvosi tasztalatokat.
- Ez egy különleges szocális projekt volt, amelyet az ottani baha’i közösség szervezett. Egy belga szájsebésszel olyan falvakat látogattunk végig, amelyekben előttünk orvos soha nem járt. Elláttuk a betegeket, és sajátos módon próbáltuk őket szájhigiéniára tanítani. Ezek az emberek életükben nem láttak fogkefét, ezért az ottani körülményekhez igazodtunk. A neam-fa ágai –amelynek nedvei antibakteriális anyagot tartalmaznak- jól helyettesítik a modern eszközöket….
A szimpatikus fiatalember életének további fordulatai a Kultúrmorzsák szerda adásában.

2018-08-29 13 óra Egy tőlünk mind földrajzilag, mind szokásaiban és tradícióiban nagyon távoli világban teszünk most képzeletbeli utazást. A Felkelő Nap országáról a legtöbb embernek két szó jut azonnal az eszébe: szamurájok és gésák. Most többet is megtudhatunk róluk. Éppúgy, mint arról, vajon miért a japán alkotmány és jogfejlődés témaköréből írta szakdolgozatát Dr. Gyarmati Paor Zoltán.

A zene kedvelői megismerkedhetnek a Tokyo-Budapest Ensemble formációval, amely fiatal magyar és japán muzsikusokból áll. Az együttest Berkes Kálmán klarinétművész alapította, 2002-ben. Nem véletlenül, hiszen ő maga régóta ingázik a két ország között. Szólista karrierje mellett ugyanis hosszú évek óta tanít az egyik legpatinásabb japán zeneakadémián. Itthon pedig a Győri Szimfonikusok művészeti vezetője.

Azt hiszem, nem túlzás állítani, hogy Japán művészetének és kultúrájának egyik legjobb ismerője Magyarországon Dr. Vihar Judit, a Károly Gáspár Református Egyetem nyugdíjas tanszékvezetője, aki a diákok nagy szerencséjére ma is aktívan tanít. És végül: a japán kertkultúráról, amelynek harmóniáját –ki hinné- Budafokon teremtette meg Jakab Zoltán Csaba , aki mondhatni szerelemből lett japán kerttervező és építő.

2018-08-22 13 óra KEDVENCEM FRIDA

A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlatot a Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az első vászonfestményeinek egyike 1927-ből, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.

A budapesti kiállítás a bemutatott művek segítségével megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét.

A műsor vendége: Csizmadia Krisztina

2018-08-15 13 óra Gyulakeszi egy alig 700 lelket számláló kis falu a Káli medence nyugati csücskében, a Tanúhegyek ölelésében. Nevéhez ma már nemzetközi hírű művészeti fesztivál fűződik. Bartunek Katalin üzletasszonnyá lett iparművész életében a kultúra mindig is fontos szerepet játszott. Nem csoda hát, hogy Gyulakeszi 150 éves malmában nyitott szépséges antikvitása emeleti részét szalon-színházzá alakította át. Nyaranta másfél hónapig itt zajlik a Csigo Art Fest sokszínű programsorozata. A zene sokféle ága otthonra talált itt. A hangversenyek után, a hajdani művészeti szalonok hangulatát idéző környezetben a környékbeli pincészetek nemes nedűit kortyolgatván beszélgetnek a vendégek egymással, a művészekkel, a házigazdákkal. A hangulatra jellemző, hogy messze földről is szivesen fogadják a felkérést a muzsikusok. Sokadszorra is, mintha hazajönnének… Az idei programok kapcsán emlékeket idézünk, és előre tekintve a fesztiválalapító nagy-ívű álmairól is szólunk.


( A 2018.06.27-i adás ismétlése )


2018-08-08 13 óra 80 éves Köves József a honi könyvszakma doyenje, a K.u.K kiadó vezetője.
Dolgozott a rádióban, volt újságíró, és szerkesztő, több, mint 60 éve a könyvkiadásban dolgozik. 15 könyvet írt, verseskötetet is jegyez, meg mesejátékot. Nevéhez fűződik a Legnagyobb Vicckönyv, amely kétszeresen is a legnagyobb: részben világrekord, ugyanis soha ennyi vicc még nem jelent meg egyetlen kötetben, másrészt ilyen album-méretű vicckötet nem létezik másik a világon… Beszélgetésünk témája indokolja a népszerű retró zenéket, hisz történeteink a 60-a, 70-es, 80-as évek világát idézik…

2018-08-01 13 óra „A színház teljes emberré tesz”- mondja Orlai Tibor, a magyar színházi szcéna második legnagyobb mecénása. Az első az állam. Több mint 20 darabot tart repertoáron, ma már évente hat-hét bemutatója van. A hat és a hét egyébként is bűvös számok Orlai Tibor életében: producerként a Hat hét, hat tánc című darabbal vívta ki helyét a magyar színházi életben, még 2006-ban. Az egyik legbarátságosabb színházi ember, akivel valaha találkoztam. Mindig mosolyogva beszél arról a két dologról, ami számára a legfontosabb az életben: a színházról és a kutyákról. Most a Kultúrmorzsákban teszi ezt.

2018-07-25 13 óra Ma 38 éve, 1980 július 25-én meghalt a Brezsnyev-korszak lelkiismeretének tartott Vlagyimir Viszockij. Temetése tüntetéssé dagadt az olimpia lázában égő Moszkvában. A zseniális színész-énekes-költő egész egyénisége maga volt a lázadás és felkiáltójel. Lázító erejétől rettegett a hatalom, megpróbálták agyonhallgatni, de versei így is kézről-kézre jártak, szamizdatban adták ki őket, dalait illegális kazettákon terjesztették. Viszockij ennek ellenére nem tudott, nem is akart máshol élni, csak ott érezte otthon magát, ahol egyébként nem tudott létezni…

Bővebben: http://oroszok.reblog.hu/viszockij-eletei-es-halalai-kepekb…

2018-07-18 13 óra Bodor Johanna koreografál az európai „legek” fesztiválján. 
Estspiele Fertő tavon fekvő, gigaméretű, 3600 négyzetméteres színpadának közepéig a kulisszából 35 lépést kell megtenni. Ez volt az első, amit rögtön kiszámolt a helyszínen Bodor Johanna, miután felkérték: idén nyáron ő legyen a koreográfusa a Marica grófnőnek a Fertő-tónál. A Mörbisch-i Seefestspiele voltaképpen a „legek” kulturális attrakciója. A legtermészetesebb díszletek között zajlik az operett világának egyik legjelentősebb és leglátványosabb fesztiválja Európa egyik legnagyobb és legszebb szabadtéri színpadán. Bodor Johanna hétvégenként Mörbischbe utazik, keddtől péntekig pedig Budapesten próbálja az István, a királyt az Operettszínházban, aztán június 30-ától haza sem jön Ausztriából egészen július 12-éig: akkor lesz a premierje a Marica grófnőnek, Kálmán Imre operettjének a Mörbisch-i Seefestspiele monstre színpadán. A „külön-legekről”, az embert-próbáló nemzetközi team-munkáról a Kultúrmorzsákban mesél Bodor Johanna.

2018-07-11 13 óra „100 évenként egyszer születik ilyen tehetség. Magának a Nemzeti színházban a helye” –mondta a színiakadémista Szeleczky Zitának kora legnagyobb aktora, Ódry Árpád. Szavait igazolta a szépséges, énekelni, táncolni is remekül tudó, drámai tálentummal is megáldott színésznő. Aki nemcsak a színpadon kápráztatta el a közönséget, hanem a magyar film „aranykorában” több, mint kéttucatnyi alkotásban is. Üstökösként induló pályáját -tipikusan magyar sors- a II. világháborút megelőző és követő politika szakította meg drasztikusan. 53 évig emigrációban élt. Mélyen hívő, magyarságát egész életében töretlenül vállaló színésznő volt, aki a száműzetés keserű évtizedeiben is szent feladatának tekintette, hogy sorstársaiban, bárhol a világban élő magyarokban Vörösmarty, Petőfi, Ady szavaival ébren tartsa a hitet: „Komp-ország” egyszer majd révbe ér.

2018-07-04 13 óra „Én nem határon túli magyar vagyok, hanem határtalanul magyar”- tartotta magáról Kányádi Sándor, aki június 20-án, életének 90. évében megtért költészetünk halhatatlanjainak pantheonjába. Ő minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és mindenekelőtt a félelem nélküli életet. 

Tanító volt a szó legnemesebb értelmében: a világ szinte minden magyar közösségéhez ellátogatott, a legkisebb falvakba éppúgy, mint a legtávolabbi városokba, hogy eleven szavával, tréfáival és szelíd példájával mutassa meg, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet. Kányádi Sándor július 7-én szülőfalujában Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. Havas Judittal, a versmondás nagyasszonyával emlékezünk a magyar költészet egyik legnagyobbjára, Kányádi Sándorra. A műsorban néhány versét a költő előadásában hallgathatjuk meg.

2018-06-27 13 óra Gyulakeszi egy alig 700 lelket számláló kis falu a Káli medence nyugati csücskében, a Tanúhegyek ölelésében. Nevéhez ma már nemzetközi hírű művészeti fesztivál fűződik. Bartunek Katalin üzletasszonnyá lett iparművész életében a kultúra mindig is fontos szerepet játszott. Nem csoda hát, hogy Gyulakeszi 150 éves malmában nyitott szépséges antikvitása emeleti részét szalon-színházzá alakította át. Nyaranta másfél hónapig itt zajlik a Csigo Art Fest sokszínű programsorozata. A zene sokféle ága otthonra talált itt. A hangversenyek után, a hajdani művészeti szalonok hangulatát idéző környezetben a környékbeli pincészetek nemes nedűit kortyolgatván beszélgetnek a vendégek egymással, a művészekkel, a házigazdákkal. A hangulatra jellemző, hogy messze földről is szivesen fogadják a felkérést a muzsikusok. Sokadszorra is, mintha hazajönnének… Az idei programok kapcsán emlékeket idézünk, és előre tekintve a fesztiválalapító nagy-ívű álmairól is szólunk.

2018-06-20 13 óra Lassan 25 éve, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Mégpedig azzal, hogy 34 nyelven énekelte dalait. Ebben azóta sem múlta felül senki. Vitalitásban, szeretetben, életigenlésben, humorban és optimizmusban sem nagyon. Ahogy piros ruhában, homlokán az emblémájává vált homlokpánttal és gitárjával megjelent, azonnal megtelt a stúdió életerővel, vidámsággal. Történeteit mesélvén lehetetlen unatkozni mellette. A közelében energiával töltődik fel még az ellankadt lélek is. Portré a Liszt-díjas Érdemes Művész énekesnőről, előadóművészről, tanárról, a Krónikás Zenede alapítójáról, Dévai Nagy Kamilláról.

2018-06-13 13 óra Mai vendégem Debreczeny Zoltán Veszprémből érkezett. Bemutatásával kissé tanácstalan vagyok. Jómagam festőként ismertem meg, noha mérnökként diplomázott. Hosszú évekig építészként városa és a veszprémi vár rekonstrukcióján munkálkodott. 35 éves korában ecsetet ragadott, és azóta is vidám, élénk színekkel meseillusztrációkra emlékeztető, karikatúraszerű figuráival varázsol vásznaira egyedi világot. De GYES-en is volt az unokájával, mindeközben Veszprémben megnyitotta az Írás-Kép Galériát. A civil kurázsi sem áll messze a habitusától. Ha valakin, vagy valamin segíteni kell, ő zászlóvivő lesz ott. Zenei ízlése legalább annyira eklektikus, mint eddigi életútja. Ha jazz, akkor Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, ha különösség, a bécsi Bauchklang Beatbox. A fiúk, akik mindenféle hangszer nélkül nyomják a zenét, csupán az ember természetes hangképző szerveit veszik igénybe. Magyarul: a szájukkal zenélnek. Minderről részletesen hallanak a mai Kultúrmorzsákban. Ismerjék meg Debreczeny Zoltánt, akinek festői világát, és természetesen ő magát is három szó jellemez a legjobban: Játék, Humor, Irónia.

2018-06-06 13 óra A művészetek és művészek kézfogásának varázslata. Ez a Törley Szalon, amely hamarosan fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. Törley Mária szobrászművész és férje, Ruszina László mátyásföldi otthonukban újrateremtették a hajdani századokból indult, leginkább a Belle Époque világát idéző polgári szalonhangulatot. Hogy mit jelent a részvevőknek, a hallgatóságnak és a művészvendégeknek ez a békés zug a zúgolódó nagyvilágban? Erről szól a Kultúrmorzsák mostani adása.

2018-05-30 13 óra A SZERETET FESZTIVÁLJA

Kalocsa felé tart a boldogság kék madara. Nincs már messze, hisz 26. alkalommal teszi ezt, jól ismeri az utat. Mint minden évben, most is Lakatos György, fagottművész csalogatta le szülővárosába. 1992 óta, több éves gyógyulása után, köszönetként ő találta ki a Kék Madár Fesztivált. A legelesettebbekre, a beteg gyerekekre gondolt, akik a Kalocsa környéki falvakban, tanyákon ezerszer kiszolgáltatottabbak, mint a városiak. Ők még Isten kegyelmétől is messze estek... A segítés mellett nem mellesleg ez az ország legrangosabb karitatív fesztiválja, ahová művészeti életünk legjobbjai jönnek az első hívó szóra. Ők is tudják, mennyire igaz Albert Schweitzer híres mondása, mely szerint „Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne” . Ez kimondatlanul is a Kék Madár Fesztivál mottója.

2018-05-23 13 óra A Felkelő Nap országa Budapesten

A kétnapos ünnepség az évente megtartott Japán Napok hagyományteremtő folytatása a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében. Célja a mind földrajzilag, mind kultúrájában tőlünk távol eső ország bemutatása, a hagyományos japán értékek hasznosításának, elsajátításának igényével. Vendégünk a stúdióban Dr. Vihar Judit professzor asszony, a MJBT elnöke, az országban az egyetlen, akinek munkásságát a japán császár őexellenciája két kitüntetéssel is elismerte.

2018-05-16 13 óra 371 CSILLAG. 371 cigány gyermek született az auschwitzi haláltáborban. 371 cigány gyermek meghalt az auschwitzi haláltáborban. A holokauszt roma áldozataira és a birkenaui lázadásra emlékeznek a „371 Csillag” című gálaelőadás keretében a Bátorság és a Roma Ifjúság Napja alkalmából a Nemzeti Színházban május 19-én este. Vendégünk a stúdióban: Kalla Éva író, teolgóus, média szakember, aki anyanyelvén kívül beszél héberül, ógörögül és latinul. 

Történeti háttér:
Az Auscwitz – Birkenauban lévő cigány családi tábor felszámolására Himler adta ki a parancsot. A Zigeunerlager lakói megneszelték, hogy a tábori hatóságok 1944. május 16-án a kivégzésüket tervezik. Ahelyett, hogy szó nélkül engedték volna, hogy a gázkamrákba vezessék őket, fellázadtak. A férfiak, nők, gyermekek ormótlan fegyvereket készítettek, melyek ugyan nem vehették fel a versenyt az SS felszerelésével, azonban amikor kora reggel megérkeztek a katonák, hogy a halálba vezessék őket, kövekkel, vascsövekkel, deszkákkal, szögesdróttal, sikeresen visszaverték az első támadást. Az SS-t meglepetésszerűen érte az ellenállás, és parancs híján nem tudták mit tegyenek. Azonban kis idő után újabb rohamot indítottak a Zigeunerlager ellen. Véres harc következett, sok romát lemészároltak, de sok náci is elesett. Mivel a csata alatt megérkezett a transzport Magyarországról, az SS-ek nem tudták két helyszínen ellátni a feladatot. A táborparancsnok lefújta a támadást, a vonatokhoz vezényelte a katonákat. A védekező romák ellenállása sikerhez vezetett, időlegesen túlélték a legyilkolásukra szervezett akciót.
Azokra emlékezünk, akik bátorságukkal példát mutattak a ma embere számára is!

2018-05-09 13 óra Különös figurák lebegnek, úsznak a térben. Fűzfavesszőkből, acéldrótokból szövetté font kortalan férfiak és nők, Németh Ágnes titkokat hordozó szoboralakjai. Kortárs képzőművészetünk egyik legizgalmasabb világa Németh Ágnesé. Ismerkedjenek most meg a természet, a filozófia és a szakralitás hármasságában kiteljesedő életművének legjobb és legújabb alkotásaival.

2018-05-02 13 óra „Nem elég létezni, élni kell.” Ez a mondat akár az ars poétikája is lehetne a 90 éves Makk Károlynak. Tanúság erre az első könyve, a Szeretni kell. A filmes szakma doyenje félszáz film után az írásról azt tartja: "Az elején egy játék, a közepén munka, a végén pedig gyötrelem”. A vaskos kötetet egyszuszra szeretné elolvasni az ember, miközben úgy érzi, Makk Károly vendégeként egy különös filmet álmodik. Olyan partnerekkel, mint Tony Curtis, Törőcsik Mari, Federico Fellini, Lollobrigida, Dajka Margit, Marina Vlady, Örkény István, Jancsó Miklós, Konrád György, Krencsey Marianne, Psota Irén, Tolnay Klári, Domján Edit, Görbe János, Szirtes Ádám, vagy Francis Ford Coppola. Ebben az életét és életművét bemutató kötetben a budapesti kulturális élet és a magyar politikai élet "sajátosságait" is bemutatja Makk Károly.

2018-04-25 13 óra A komputerzene már régen tért hódított a filmek kísérőmuzsikájaként, de koncerttermekbe mintha nehezen tudna betörni…. Mi lehet ennek az oka? Erről és kihívásokban, kalandokban bővelkedő életútjáról beszélgetünk Ungváry Tamás zeneszerzővel. ,„A rossz körülmények hihetetlenül nagy erőfeszítésekre késztettek" –mondja az elektroakusztikus zene világszerte ismert komponistája, akinek legnagyobb sikere, hogy egyik szerzeményét Bach, Mozart és Stravinszkij műveinek társaságában adták elő Kölnben. A váltások és kihívások embere most a Kultúrmorzsákban.

2018-04-18 13 óra PORBÓL A CSILLAGOKIG
Eszterhai Katalin olyan, mint a csillagok: valósággal beragyogja környezetét. S akár az égboltot járó csillagképek, ő is nagy utat tett meg, míg a szabolcsi nincstelenségből egészen Kanadáig jutott. Mozgalmas és izgalmas életútjáról („PORBÓL A CSILLAGOKIG”) beszélgetünk a mai Kultúrmorzsákban, ill. harmadik könyvéről, amely a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg, Légy az élet csodálója címmel, s amelyben Katalin derűs bölcsességgel és fékezhetetlen életörömmel ír időskorról, a szeretet erejéről és a minket körülvevő apró csodákról.
„Ha már olyan öreg leszek, hogy már bizonytalanul, ingatagon járok és a lábam alig érinti majd a földet, ha már nem tudom eldönteni, hogy repülni, elesni vagy meghalni szeretnék, még akkor is keresni fogom azt az örökszép világot, ahol a félelemnek nincs hatalma, ahol öregen is önmagamhoz méltó tudok maradni, ahol a szeretet irányítja az utamat, ahol a »Jövő minden reményét ringatom, / Mint a vihart és fészket a falomb. / Így állok örök békességbe már / S az Istent várom, aki földre száll.«”

2018-04-11 13 óra Kacat-történelem. Fura szóösszetétel. Merthogy a kacat tulajdonképpen lim-lom, értéktelen holmi. A történelem meg komoly tudomány. De így együtt: kacat-történelem? Igen. Számlák, csekkek, meghívók, árcédulák, blokkok, mozi-színház,-koncertjegyek, értesítések, nyugták… Ma még kacatok, lim-lomok, amelyek használat után azonnal, vagy később, de mindenképpen a szemétkosárban landolnak. Ám a ma értéktelen kacatja holnapra már történelem. Életünk apró, de fontos hírvivői a jövőnek. Bizonyság erre az Országos Széchenyi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárában történelemmé magasztosult kacatok 4 millió darabos gyűjteménye.
Műsorunk második részében egy különösen szép világba invitáljuk önöket: a szecesszió birodalmába. Ámulatba ejtő épületek, buja, kacskaringós formák, tüzes színek, csodás üvegablakok, szokatlan festmények, tárgyak, ékszerek. A 19. század végének új művészeti irányzata ma népszerűbb, mint valaha. Az Iparművészeti Múzeum kincseiről beszélgetvén, megmutatjuk, miért.

2018-04-04 13 óra A fiatal testvérpár, Jávorkai Sándor hegedű,- és Jávorkai Ádám csembaló művész híres zenészcsaládba született. A Bécsi Zeneakadémián két diplomát is szereztek, hamarosan a zenetudományok doktorai lesznek. Az első külföldi előadók voltak, akik Ausztriában kétszer is elnyerték az Év Muzsikusa címet. Játékukról mindenütt elragadtatással írnak a kritikusok. Egymást érő külföldi fellépéseik mellett is fontosnak tartják a jótékonyságot. Több, mint 200 koncerten ismertették meg gyermekekkel a klasszikus zene szépségét, de játszottak a fukushimai cunami károsultjainak megsegítéséért is. Remek humoruk és hihetetlen szerénységük mellett virtuóz játékukkal minden bizonnyal magukkal ragadják a Kultúr-morzsák hallgatóit is.

2018-03-28 13 óra „Egyszerűen jó adni”
Józan László, a Vígszínház Junior Prima-díjas színművésze másfél hónapon át gyűjtött pénzadományokat rászoruló magyar családoknak, akik szülőfalujában, a kárpátaljai Mezőváriban élnek rendkívül nehéz körülmények között. Voltaképpen jótékonysági aukciót indított a Facebookon. Két különleges tárgyat bocsátott online árverésre. Együttműködő partner a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt. A hat hét alatt valamivel több mint 420 ezer forint jött össze a hozzájárulásokból, amelyekből elsősorban élelmiszer- és higiéniai csomagokat vásároltak. Ezeket az adományokat Józan László és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai március 24-én személyesen adták át a Mezővári Református Egyházközség Beteggondozó Szolgálatának, illetve kilenc mezővári családnak. Több hónapra is elég élelmiszer jutott például a 93 éves Erzsi néninek, a falu legidősebb asszonyának, vagy a négygyermekes Farkas-családnak, akik a száraz élelmiszeren kívül íróasztalt, gyerekszékeket és mosógépet is kaptak.
Józan László jelenlegi színházi szerepei:
Áts Feri – Pál utcai fiúk (Vígszínház)
Maugli – A dzsungel könyve (Pesti Színház)
Willem – Távoli dal (monodráma, Vígszínház)
Jacob – Az Őrült Nők Ketrece (Átrium)
Náthás angol költő – Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház)
Lorenzo, fiatal úriember – A velencei kalmár (Pesti Színház)
Baltazár – Tévedések vígjátéka (Vígszínház)
Tartuffe – Tartuffe (Pinceszínház)
Ő lesz Benvolio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatnak be júliusban.

2018-03-21 13 óra Tavaszi zsongás, egy táj megújulása könyvkiadásunk egyik remekében. Ez a Nagy Káli Könyv. Kilenc év munkája van e különleges, ritka-szép –és nem utolsó sorban 5 kilós- kötetben. Két férfi, Bojár Iván András és Darabos György szerelmi vallomása a tájhoz. Rajongásuk nemcsak a földrajzi szépségek, hanem az ottani életminőség iránt, amely az odavonzódó művészek, alkotószellemű emberek közösségéből született. Ebben a könyvben vannak portrék, étel- és tárgyfotók, tájképek és légi felvételek. Az albumba 780 kép került bele, de a kilenc év alatt körülbelül tízezer kép készült.

2018-03-14 13 óra Sokféle „szerelemről” Kandikó Évával

Diplomája szerint pedagógus, de életének nagy részében televíziókban dolgozott. Sok szerkesztőségben, jó alkotói közösségekben, legutóbb a Heti Hetesben. Közben művészi szintre fejlesztette kézműves tehetségét, mesteri szintre gasztronómiai érdeklődését. Közös munkahelyünkön, a Magyar Televízióban látásból ismertem csak Kandikó Évát. Később a FB hozott hozzá közelebb. Most, a Rádió Bézsben tovább ismerkedem vele, és vágyaival. „Álmaimban látom magamat, amint egy meghitten berendezett boltban ülök, a hátsó traktusban műhely van, ott készülnek a tiffany lámpák, tükrök, a betérőket kávéval, teával, jó szóval vendégeljük meg, és a gyönyörű fényű lámpák mellett kedvükre válogathatnak az ajándéktárgyakból. Ez egyelőre csak álom, de hiszem, hogy egyszer valóra válik.” Évát ismerve, kétségem sincs, hogy ez az álma is előbb-utóbb valóra válik.

2018-03-07 13 óra Sokszínű, tevékeny, filigrán kis energiabomba. Csupa mosoly, sugárzás. Repked egész nap, jön-megy, vibrál, térül-fordul. Már gyerekként filmezett, rádiózott, aztán diplomás konduktorként egy ideig a Pethő Intézetben gyógyított. Színész, és énekes, színházi munkái és fellépései mellett zenés foglalkozásokat tart kicsiknek. Gyerekzenekarával, az Eszter-lánc Mesezenekarral muzsikál az ország és a világ számos pontján. Példaadó mamája két kislányának, Dorkának és Jankának. Hatalmas empátiával és segítőkész szívvel áldotta meg a Teremtő, dr. Bigyó bohócként számos budapesti és vidéki kórházba jár kollégáival mosolyt csalni a beteg gyerekek arcára. KÁRÁSZ ESZTER többször volt már a Rádió Bézs vendége, de alaposan most ismerheti meg őt, a Kultúrmorzsákban.

2018-02-28 13 óra Az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi élménye számomra egy monodráma volt, Olasz Ágival a főszerepben. Egy kamaszlány sorsa a múlt század legszégyenteljesebb korszakában. Olasz Ági 10 év kihagyás után először lépett színpadra, és ahogyan ő szokta, nem játszotta, hanem élte a szerepét. Az EGY PESTI LÁNY c. drámát Szántó Erika rendezte. A Kultúrmorzsákban vele és a pesti lánnyal, Olasz Ágival találkozhatnak. Természetesen jónéhány jelenetet is hallhatnak, Gerendás Péter zenéjével."

2018-02-21 13 óra „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát”- vallja Havas Judit. Ám a versmondás nagyasszonya a költők remekművein kívül a magyar próza gyöngyszemeiből is gyakran válogat.  Például Szabó Magda világszerte nagy sikert aratott regényének egyszemélyes előadásával.  „Az ajtó” az írónő legnagyobb hatású műve, amelyben életének egy megrendítően szép epizódja elevenedik meg. Szeredás Emerenc alakján keresztül Szabó Magda (s gondolatainak tolmácsolója, Havas Judit) szenvedélyesen, de rendkívül pontos megfigyelésekkel a tarsolyában vall a magányról, az eltitkolt lelki sebekről, a szabadságról, a szeretetről, a bűnről és a megbocsátásról.

2018-02-14 13 óra Az erdélyi színjátszás és román filmek volt sztárja Magyarországon is élt másfél évtizedig. Az év legjobb színésznőjeként 4-szer lett nívódíjas, megkapta a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével.
Szilágyi Enikőnek régóta Párizsban van az otthona, ahol sikereit nemcsak tapsban, kritikákban is mérheti: „Tehetsége és erős egyénisége méltó helyet biztosít számára a nagy tradíciójú előadóművészek sorában Florelle, Lys Gauty, Juliette Greco és Barbara mellett.”

2018-02-07 13 óra Irodalmi szenzáció a Kultúrmorzsákban! A világon a Karinthy família az egyetlen, amely három nemzedékének svédre lefordított művei együtt szerepelnek Stockholmban, a világhírű Nobel Könyvtárban, ahol még a Dumas családnak is csak két generációja van jelen. A már szinte népmesei történet főszereplője a Karinthyakon kívül Moritz László, "a kultúrdiplomatává" lett újságíró, szerkesztő. Ő és Karinthy Márton a friss Kultúrmorzsák vendége.

2018-01-31 13 óra Bayer Ilona vagyok.
Még az iskolapadban ültem, amikor rádiós lettem. Ennek pontosan 50 éve… Később a televízióhoz kerültem, de a „beszélő dobozhoz” mindig hű maradtam.
Most itt, a Rádió Bézsben osztom meg a hallgatókkal mindazt, ami nekem a kultúrát jelenti.
Szerdánként 13 és 14 óra között tehát velem: KULTÚRMORZSÁK.

Kovalik Márta díj

(Kovács Hédi)

Rádió Bézs? Ismered? Biztosan, de ha mégsem, akkor keresd és hallgasd! Valós értékek internetes „frekvenciája”. 
"Vele" voltam egy különleges eseményen.
A Rádió Bézs jóvoltából ismét átadták a Kovalik Márta vándordíjat, idén nem más, mint Vekerdy Tamás kapta meg.

Ugye ismerős a név? A neves pszichológus, a hazai Waldorf óvoda és iskola megteremtője, a Waldorf tanárképzés megszervezője, többek között.
Az ő mondata például, hogy:
„Őrület, hogy a gyerek minden percét be kell osztani. Edzés, úszás, tánc, angol, mulatság, ezeken majd lefoglalkoztatják azt az idegesítő gyereket. Ahelyett, hogy hagynák otthon bambulni, merengeni, magában eljátszani, a kádban, vagy inkább az udvaron egyik kisvödörből a másikba önteni a vizet. Nincs sarazás, nincs homokozás. Játszóház van. Marhaság. Kevés elemű, egyszerű élet kell a gyereknek, attól nyugszik meg.”

Ki volt Kovalik Márta, a díj névadója? Legendás szerkesztő. Hegyi Imre és ő jegyezte a Húszas Studiót. A tényfeltáró dokumentum-műsoraikért Pulitzer díjjal, tolerancia díjakkal, Prix Italia és Prix Japon elismerésekkel jutalmazta őket a szakma.

A díj születésének gondolata a Bézs rádió alapítójának, főszerkesztőjének, Fodor Jánosnak, és egy Amerikában élő magyar családnak a Szaday családnak köszönhető. A különös ívelésű és formájú díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

A díjátadás helye a pocsék idő ellenére is imádnivalóan sajátos hangulatú Graphisoft Park, és benne a Kör étterem volt. A tavalyi díjazott Bojár Gábor adta át Vekerdy Tamásnak a vándordíjat.

Azután műsor következett és  muszáj elmesélnem, ki mindenkit hallottunk vagy láttunk ezen a rövid kis koncerten.

 >>>

5mama

Nem celebek. Nem ex-celebek. Nem modellek, nem szépségkirálynők, de még csak influenszerek sem. Barátok sem, bár azok még lehetnek. Néhányan nem is találkoztak ezelőtt. Tanácsot is csak elvétve osztogatnak. Viszont ötféleképp gondolkodnak, ötféle helyzetben vannak, és megtehetik, hogy a saját véleményüket osszák meg – ez az öt5mama. Igen, anyukák, kicsi még gyerekük. Nos, ők mondják el, hogy szerintük, hogyan, mivel, miért és miért nem.

káesz
Ahelyett, hogy ki vagyok, inkább megosztom, ki szeretnék lenni: olyan, akit nem felejtesz el, ha egyszer találkoztunk; sosem megalkuvó; folyamatosan megújuló; magát túl komolyan nem vevő; szórakoztató: ANYA.
#csodabogar #anya #kedves #vagany #tudatos #szetszort #stilusos #hippi #laza #extravagans #nyughatatlan

Fan
Leginkább ambivalens személyiségnek mondanám magam. Céltudatos vagyok, sokszor mégis céltalanul bolyongok egy adott témában. Maximalista, ugyanakkor van, hogy a minimumot is alig hozom. Társasági lény, mégis vágyom a magányra. Végletek közt lavírozó, törekedve a harmóniára.
Az anyaság is ilyen. Szélsőséges, hullámvölgyekkel teli és kiszámíthatatlan. De pont ettől olyan izgalmas. Akárcsak az élet.
#lojalis #maximalista #oszinte #humoros #vidam #harcos #szorgalmas #segitokesz #empatikus #imadnivalo

Zsó
Szeretek úton lenni. Akár gyalog, akár autóval, igazából bármivel. Legtöbbször csak jönnék-mennék, cél nélkül. Hidegben és esőben otthon begubózom, filmezek, olvasok, megeszek minden “károsat”, amit máskor nem.
Mások szerint mosolygós és sokakkal jól kijövő vagyok, kompromisszumképes, gyors, ám néha a nagy kapkodással egyenesen arányosan pontatlan. Spontán vagyok, nálam – egyelőre – nincsenek fix, át nem hágható szigorú szabályok.
 

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:
Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Három esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 >>>

Játék

Woodstock 50!

Itt vannak a kvíz válaszok! Jól tippeltek? Nézzék meg!

 >>>