A Rádió Bézs elsősorban a Nőkért szól. Éppen ezért a férfiak is hallgatják. A felnőtt, érett, érző és gondolkodó nőkért. Aki a Bézst hallgatja, igényes, szép zenére és higgadt, okos szóra számíthat. A Rádió Bézs online rádió, napi 24 órában szól! A Rádió BÉZS a finom lágy hangok vonala! Sok szép muzsika, értelmes emberek! Higgadt és mégis szenvedélyes  >>>

Rádióbézs

901 SZÓ AZ IDEÁLIS NŐRŐL

Bojár Iván András

Nincs ideális nő! Minden nő idális! 
Együtt igaz a két állítás és együtt sem. Nekem férfinak, természetesen minden nő örök titok, izgalom, fenyegetve vonzó örvény, árnyékával beterítő fölémmagasodó szobor, tüzijáték, forróvizes merülőmedence, szájban szétolvadó édes íz. 
Nők városában élek. Itt és most bevallom, semmi nem érdekel jobban a nőnél. Többesszámban is igaz lehet, de nem ez a lényeg. Hanem: A nő, aki ideális. Természeti eredőjétől eltávolodott emberi, legalábbis férfilétezésünkbe a nőn keresztül tör be az univerzum igazsága. Ő van kapcsolatban a Holddal, az ár-apállyal, kozmikus erők lüktetésével, éteri rezgéssel, amelyek között nekünk esendő férfiaknak az ide-oda csapódó szánalmas figurák szerepét osztották. 
Bocsánatot kérek történelmi korokban működött férfielődeim nevében, s egyben felmentést, legalábbi megértést amiatt, hogy mi nem tehettünk mást. Nem tehettünk mást, mint az elnyomást. Emiatt nem. A férfi súlytalanságát, a természet összefüggésén belüli marginális szerepét nem tudta elviselni másként, csak ha a női nemet igyekezett maga alá hajtani. A férfi vadat ejt el, húst szerez, feltalál, szerel, épít, megszervez,…..és persze ural. Cserébe mindezért. 
Ez eddig ment.

És ennek most vége.

Békében a nők uralkodnak. Az anyák, feleségek, lánygyermekek, szerelmek, szeretők, 

médiaikonok, bűvölő tekintetű filmszínésznők. Mi férfiak rohangálhatunk a hangyaboly, a város, a cég, a politika körül. Ügygondtól megterhelt tekintettel megélhetjük a férfilét tiszteletet követelő komolyságát. Nincs is nevetségesebb ennél. Nincs nevetségesebb a státuszértékekkel körberajzolt férfifontosságnál. Akkor is, ha piros Ferrarira könyöklő play-boy, ha karján tizenkétmilliós óriásórát viselő topmanager, ha gyomorsavaktól elkomorult arcú gyárigazgató, ha kiállításokon szerinte érdekeseket mondó művészettörténész, vagy épp ha furán fülledt kolostorfolyosókon bíborpalástban bolyongó érsek. Férfiak kizárólag a háborúban fontosak igazán. Szétvetett lábbal, bakancsban, géppisztollyal a kézben. Amúgy nem. Ezt megtapasztaltam a kilencvenes évek délszláv háborújában, ahol az archaikus nemi szerepek a szemem láttára egyetlen nap alatt zökkentek vissza az ősi leosztásba.

De most béke van. Nőkorszak. Európa szerencsésebb többségében lassan hetvenöt éve, béke.

Ez a nyugalmi állapot történelmi alkalmat biztosít, hogy a nők - elszakadva a világ megértésének, feldolgozásának, megragadásának és különféle művészeti eszközökkel végzett leképezésének férfi mintáitól - saját női látásmódjukkal vegyék górcsóalá azt, ami az emberi létezésben, mint mondtam korábban, a legérdekesebb: a nőt.

Itt ma olyan munkákat látunk, amelyeket anyák készítettek, nők, feleségek, szeretők, szerelmek, idolok. Tökéletesek és tökéletlenek. Mindennek semmi jelentősége sincs, a férfi kiállításokon sem írjuk le, hogy ki kétgyermekes apa, vagy épp kinek a szerelme. A férfiak művészete azonban többnyire alig reflektál a férfilétre, a férfi mivoltra, sajátos férfilátásmódra, ugyanis a férfiak kisajátították az egyetemes emberi látásmódot. Most jött el a pillanat, hogy ezt a máig férfidominálta egyetemességet kiterjesszük akkorára, hogy abban az emberiség nagyobbik felének specifikus szemléletmódja is érvényesüljön. A nőkére, akik többen vannak a Földön, mint mi férfiak. Fontosabbak is nálunk. Ők szülnek. Ők nevelnek fel bennünket. Őbeléjük vágyunk vissza, míg csak dolgozik bennünk férfiakban az élet energiája. Ezért ideális nő, valamennyi nő. Épp túlságosan elérhetetlen, ideális mivoltuk miatt oly kevésé megragadhatók, zavarbaejtők.

Hisz évszázadok teltek el, hogy a nő sajátlagosságával képtelenek voltunk megfelelően bánni. Szent Ágoston eleve abból indult ki, hogy a nő nem Isten képmása. Az csak férfi lehet. És lámcsak, nem is igen ismert olyan ábrázolás, amelyen Isten arca női arc. Hogy létezik-e lélek a nőben, ezzel a kérdéssel is elmolyoltak évszázadokat a hűs kolostorok visszhangos léptű termeiben. Mind a távolkelet, mind az antik klasszikus görög kultúra, később a platoni hagyományokat magábaépítő keresztény filozófiák alsóbbrendűként tekintettek a nőkre. S ez így ment szinte máig. Még százéve is, a filozófus Otto Weininger, innen a szomszédos Bécsből hirdette a nő alacsonyabbrendűségét, lényegi amoralitását, - mígcsak bele nem bolondult és mindössze 23évesen meg nem ölte magát. Nem véletlen, hogy a náci ideológiák a legszebb érzéseikkel, meleg szívvel fordultak felé. Érdemes gyanakodni hát mindazokra, kik a nőket nem pusztán másod, de harmad-negye-ötödsorba szorítják a munkájuk során.

Mint művészettörténész most még hosszan bullshitelhetnék az itt ma kiállítók munkái kapcsán a mire gondolhatott a művésznő, amikor azt a cuki pinket odafestette nyomvonalon haladva. Ha nem haragszanak, nem tenném. Nem verbalizálom azt, ami látásélmény, - hiszen szavakkal szükségképp kevesebbet, mindenképp teljesen mást mondanék, mint ami a nézőkben történik a képek előtt állva.

Az itt látható munkák abban erősítenek meg, hogy az ideális nő kérdését civilizációs és elitisztikus leplekbe csomagolni, félreértés. Merthogy teljesen más síkon mozognak. Paradigmatikusan új helyzetben keletkeztek ugyanis, amibe röpke három-négy emberöltő alatt a nyugati civilizáció kavarta magát. És ritka felszabadító helyzetbe. Nem ismerek ennél távlatosabb, szinte határtalanabb lehetőségeket hordozó civilizációs folyamatot. Az itt kiállító művészek saját világukba zárt kutatásaikkal, a ma estihez hasonló kiállításokkal, női írók történeteivel, kutatónők felfedezéseivel, filmrendezőnők képsoraival bomlik ki, erősödik meg egyre jobban a női látásmód, a világ fölfejtésének női aspektusa.

Persze tudom, nincs ilyen. Nincs művésznő és nőművészet sincs. Művészek vannak: férfiak és nők. De mégis. A történelmileg meghatározott szerephelyzet, ahonnan a nemi szempontból indiferens művészet fakad mégiscsak determinálja az elkészülő munkát, arra - legalábbis most, a férfiuralom energiáinak lankadása idején - jellegzetes női réteget terít. Nem lesz ez mindig így, ma is vannak, - szerintem zömmel szobrásznők, - akik esetében nincs jelentősége a nemi hovatartozásnak. Ám a nőiség kérdését még ki kell a nőknek beszélniük. A festőnőknek is, a maguk módján. Festményeken át. Nekik is, nekünk is tudnunk kell, ki tekinthető annak, ki az, és milyen is az ideális nő? És miért olyan, ha egyszer nem is létezik?

Hogyan is létezhetne ilyen egy, kettő, vagy három is akár, amikor mi férfiak pontosan tudjuk, hogy minden nő az: minden nő ideális nő. Mindegyik, aki már nem az anyánk ugyan, de ha csak picit is, ő reá emlékeztetnek minket. Elhangzott  Az ideális nő című kiállítás megnyitóján az Andrássy út 17-ben

Kovalik Márta díj

A Rádió Bézs, annak főszerkesztője Fodor János, valamint a Szaday család vándordíjat hozott létre, azért, hogy Kovalik Márta, aranytollas Újságíró, az egykori Húszas stúdió szerkesztője, a Magyar Rádiózás meghatározó személyisége emlékét az utókor megőrizze.

Az emlékdíj nem szakmai díj.

Az kapja minden évben, aki szabad, független, tisztességes ember s tesz azért, hogy a következő generáció minél nagyobb tudással, minél szabadabban élhessen úgy, hogy a tényeket megismerhessék, és azokat tiszteletben tartsák.

Az első díjazott Bojár Gábor fizikus, vállalkozó, a Graphisoft CAD-szoftverfejlesztő cég és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója.

A díjat Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész és Bedécs Kristóf ötvösművész tervezte és alkotta.

A június 28-i díjátadón  Bornai Tibor, Gábriel, Pleszkán Écska és Ratkóczi Huba duo és Wessely Ernő lépett fel.

 >>>

Jogi Jógik

Új műsor indul a Rádió Bézsben. Szolgáltató műsor. Jogi Jógik a címe, s egy tapasztalt, sokat megélt ügyvéd, Dr. Dávid Gyula és a szintén jogász lánya Dr. Dávid Zsófia a műsor gazdája. Jogi Jógi rögtön tollat is ragadott:

Az úgy volt, hogy az ősember még maga intézte el jogvitáit ököllel, furkósbottal, hordatársakkal. Aztán vagy a király döntött, vagy a földesúr, vagy az erősebb. Később már különvált a szokás, az erkölcs és a jog. Az asztalnál kézzel enni nem szokás, de nem tilos. Egy középkori hívő közösségben nem erkölcsös dolog távol maradni a miséről. De nem tilos. Az áruházban ellopni a kiakasztott árucikket nem szokás, nem erkölcsös, és nem is szabad, tehát tilos. Századok óta egyre szaporodó módon minden élethelyzetünket szabályozza a szokás az erkölcs és a jog. Mi, ügyvédek, jogászok, amolyan idegenvezetők vagyunk, ha baj van hegyimentők vagy révkalauzok, riadómentősök, segítünk – jól, rosszul – eligazodni a jogszabályok útvesztőiben, ha kell tanácsot adunk, vagy ha a király elé idéznek, társulunk szószólónak, hisz tanult mesterségünk valami ilyesmi.

Ez a műsor megkísérli élet közelbe hozni a jog bonyolult, vagy annak tűnő világát. Beszélgetni fogunk arról, amit látszólag mindenki tud, vagy hallott már róla, de kevesen tudják jól, pontosan. Igyekszünk olyan tanácsokat adni, amelyek esetleg segítenek kikerülni az akadályokat, segít sikerrel venni a buktatókat, és ezzel spórolni mindenkinek időt, pénzt, energiát.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ami itt elhangzik, az a lányom, Dr. Dávid Zsófia és Dr. Dávid Gyula véleménye, javaslata, amiért felelősséget nem vállalhatunk, hisz a jogban épp az a szép, hogy ugyanolyan ügyben, más felek között nem egyszer születik egymással homlokegyenest ellenkező ítélet, határozat. Ha pedig a magasságos bíróság, a király meghosszabbított keze is ennyire tévedékeny, ha még ott is – olykor – előfordulnak ellentmondó értelmezések, akkor két lelkes, és tapasztalt, ámde az információk csak egy részével bíró jurátus véleménye nem más, mint egy újabb észrevétel a többi között. De mindez ne akadályozzon senkit abban, hogy kérdezzen, hogy véleményt mondjon, hogy írjon, telefonáljon, hogy ossza meg velünk a gondját. Végül is minden ügy egy srófra jár: a végén meg kell oldani a problémát. Hogy hogyan? Na ez az, amihez ismeret, fifika, tapasztalat kell.

Dr. Dávid Gyula

 >>>

Partnereink:

VDSZ jooble myonlineradio wildom

2018. szeptember 16.

Adatforgalmi díj nélkül

Ezentúl még kevesebb lehetősége van, hogy azt mondja: ismerem a nevét, hallottam, hogy érdekesek a műsorai, de nem tudom hol és hogyan hallgathatom. A technika egyre több eszközével segítjük, hogy bárhol, bármikor hallgathassa online adásunkat. Nem kell a számítógép előtt ülnie és online rádiókészülék sem szükséges hozzá, csak vegye elő „élettársát” azaz mobiltelefonját és máris megszólal a Rádió Bézs. Androidosoknak van  Play Store-ból letölthető applikáció, és az Iphone tulajdonosoknak természetesen az App Store-ban is ott az alkalmazás. Vagy elég az oldalunkon látható QR kódot beolvasni, máris szól az adás.

Aki pedig mégis internet rádióján szeretne hallgatni minket, itt keresse:
Rádió Bézs 
http://195.210.29.82:8001/bezs 
Rádió Bézs 2 
http://195.210.29.82:8002/bezs2

Vodafonos hallgatóinknak különösen jó hírünk van: nekik ezen túl az adatfogyasztás miatt nem kell aggódniuk. Ha havi 1000 forintért Music Passt vásárolnak, adatforgalmi díj nélkül akár 24 órán keresztül szólhat telefonjukon a Rádió Bézs. A szolgáltatást az oldalunkról a Bézs hírek rovatban található linkkel akár közvetlenül is megrendelhetik.

De azért ha megszólal a telefon, ne felejtsék el felvenni!

 >>>
Élő
adás

Élő
adás Bézs 2


Támogass!

Támogassa a Rádió Bézst!

A Rádió Bézs adásait mindenki ingyen hallgatja, de nem ingyen készül.

Három esztendeje erőnkön felül teljesítünk, hogy szólhassunk önökhöz, önökért. Arra kérjük önt, hogy támogasson, hogy életben maradjunk, hogy növekedni és fejlődni tudjunk

 >>>

Játék

Elindult élő rádiófelvétel sorozatunk, a Bézs estek.  

A második Bézs esten április 25-én a K11-ben Bayer Ilona vendégei É. Szabó Márta, Érdi Sándor és Érdi Tamás, Hullan Zsuzsa pedig Zoránt faggatja.  Válaszoljon helyesen kérdéseinkre és nyerjen belépőjegyet, hogy személyesen is találkozhasson a rádió munkatársaival.    

 >>>